Csokonai Vitéz Mihály: November (részletek)

Eljött már november didergő hónapja,
     Hideg szele a fák ágait megcsapja.
Meghalva elhullnak a sárga levelek,
     Játszadoznak vélek a kegyetlen szelek.
Az ajtónál álló télnek hideg zúzza
     A zőld ligeteket s mezőket megnyúzza.
Hideg esső csorog, csepeg egész éjjel,
     A fázékony Auster havat is hány széjjel.
A borongós égnek sűrű felhőzése
     Házba zárt szívünknek kedvetlenedése.
Jer, barátom, minden únalmat űzzünk el
     Az új boron vídám beszélgetésünkkel.
Van elég gesztenye, van elég noszpolya,
     Van dió; melyik kell? mind jó borkorcsolya.
Gazdagabbak leszünk akármely bárónál,
     Csendességben űlvén itt a kandallónál.
Az az óros kancsó megint jár közöttünk,

………………………………………..

Le kell a mord képet néha-néha tenni.
     S ha ennyi hívságra nem fogunk is menni:
Jer, legalább minden únalmat űzzünk el
     Az új boron vídám beszélgetésünkkel

Okos gondolatok

Mindent egybe túrós süti

Hozzávalók:

50 dkg túró
450 g tejföl
10 dkg szoba hőmérsékletű vaj
8 tojás
7 evőkanál liszt
7 evőkanál cukor
1 citrom reszelt héja
a tepsi kenéséhez:
vaj

a tálaláshoz:
baracklekvár
porcukor

Elkészítése:
A sütőt 180 fokra melegítjük.

A hozzávalókat a felsorolás sorrendjében a keverő tálba téve kikeverjük. Az így kapott masszát a kivajazott (lisztezni nem kell!), magas falú tepsibe öntjük. A tepsit néhányszor a konyhapulthoz ütögetjük, hogy egyenletesen elterüljön a tészta, illetve, hogy a felesleges levegő távozzon belőle.

Az előmelegített sütőbe tesszük és annak erősségétől függően kb. 25-30 perc alatt készre sütjük. (Tűpróba!)

Sülés közben jelentősen megemelkedik, majd amikor a sütőből kivesszük, összeesik.

Forrón ízlés szerint felszeleteljük, de kihűtve is isteni.

(Forrás: kiskegyed.hu)

A reformáció emléknapjára - A Gályarabok emlékműve Debrecenben

A történelemi protestáns felekezetek a REFORMÁCIÓ EMLÉKNAPJÁN emlékeznek meg az ellenreformáció áldozatairól, köztük a gályarabnak eladott magyar prédikátorokról.

          Ebben a részben magát az emlékművet ismertetem. Egy másik részben az emlékmű állításának okát járom körül De Ruyter holland admirális és a magyarság kapcsolatán keresztül.

           Ha valaki Debrecenben sétál, közvetlenül a Nagytemplom háta mögött, az Emlékkertben talál egy klasszikus stílusú – beton, műkő, bronz anyagú –, mintegy öt méter magas obeliszket. Tetején földgömb, oldalán bronzgálya. Felirata: „De Ruyter Mihály hollandi tengernagy, a szabadító. 1676. febr. 11. "

          A kinyitott Biblián Pál apostol híres sorai olvashatók: "Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam".

          Az emlékművet özvegy Hegyi Mihályné debreceni asszony költségén emelték 1895-ben, a protestánsok által "gyászévtizedként" emlegetett ellenreformációs üldözés idején, 1675-ben hitükért gályarabságra hurcolt protestáns lelkészek emlékére. Egyikük, Kocsi Csergő Bálint így emlékezett kiszabadulása után: "Negyvenegy személyeket indítottanak vala el, de csak harmincat vihetének el bennek Neapolisba; mert hatot Teatéban hagytanak vala betegen, három elszökött vala, kettő ismét meghalt vala".

II. János Pál pápa 1991-es debreceni látogatásakor a vallási megbékélés jegyében koszorút helyezett el az emlékoszlopnál.

Ez az obeliszk megihlette az egykor Debrecenben tanuló Szabó Lőrincet A gályarabok szobra c. versének megírására:

Mik vagyunk? Kutyák? Mért? Eretnekek?

Kis szobor állt a Nagytemplom megett:

a Gályarabok! – Hősök? Mennyi gyász!

És mintha a titkos nyomozás.

a távoli, az Inkvizíció,

az iszonyúnak hitt központi szó

engem vert volna őseim helyett

vasra, kínpadra, olyan rémület

markolt szívembe. Fürkész gondolat,

ott kezdtem álmodni álmaidat,

ott csatáztam veled (s mily naivan!),

fekete Róma! Gyanú s ami van

emberség bennem, minden abból fakadt,

hogy sirattam áldozataidat;

mert hiszek benned, jóság, türelem,

hiszek benned, isteni értelem, -

hiszek benned, szabadság szeretet,

s hiszem, hogy győztök, tiszta fegyverek.
(Luther Márton életéről és magyarországi hatásáról másik bejegyzésemben írok.)

A Sixtus-kápolna mennyezetének évfordulójára

A vatikáni kápolna mennyezetének a megfestésével 1512. október 31-én készült el Michelangelo Buonarroti. A mennyezetet az Utolsó ítélet oltárjelenete követte 1536–1541 között, de ez a mennyezettel ellentétben nem részesült csodálattal teli fogadtatásban, sokan botrányosnak találták, hogy Michelangelo még Istent is meztelenül ábrázolt.
            A Sixtus-kápolna a Vatikánban, a Szent Péter-bazilikával szembe állva a bazilikától jobbra található. A pápák magánkápolnája, ezen kívül itt tartják a pápaválasztásokat is. A név az építtető IV. Sixtus pápára utal. 

A Sixtus-kápolna mennyezetfreskója a világ egyik legismertebb alkotása, és az 540 m² területével a legnagyobb egybefüggő freskója. Egyedülálló tablója az Ószövetség szereplőinek és eseményeinek. Az itáliai reneszánsz korában, 1508–1512 között keletkezett alkotás számtalan elemből áll. Kilenc központi festményen örökíti meg Mózes első könyvének jeleneteit, köztük található a freskó legismertebb részlete, az Ádám teremtése. Ezen kívül hét ószövetségi próféta, öt szibilla arcképe, bibliai jelenetek, Krisztus őseinek felsorolása, mellékalakok és a maga korában újszerű látszólagos márványdíszítés teszik teljessé ezt a művet.

„Csinálj, amit akarsz!” – vetett véget a pápa Michelangelóval folytatott vitájának. II. Gyula ugyanis eredetileg sokkal kevésbé grandiózus tervvel állt elő, mindössze a nagy területű és üres mennyezetet szerette volna ornamentális elemekkel tagolni, és az ablakok fölé az apostolok képmásait festetni. Erre a tervre szemelte ki a szobrászt, aki vonakodva fogadta el a megbízást.  Ám ha már őt bízták meg, a természetéből következő monumentalitásra való törekvés arra sarkallta, hogy ne elégedjék meg a pápa által tervezett változtatásokkal. Olyan művet akart létrehozni, amelynek még nem volt párja a világon. Ilyen előzmények után 1508. május 10-én megkötötték a szerződést, augusztusban elkezdődött a tevékenység.

            Bár a művész erejét megfeszítve dolgozott, külső okok akadályozták, kétszer is meg kellett szakítania a munkát. 1510 augusztusára elkészült a freskó első felével.

Az állványzatot eredetileg Bramante tervezte, de megoldása, amely a mennyezetről köteleken függött volna, nem tetszett Michelangelónak. Végül a lunetták párkányába fúrt lyukakba erősítették a szerkezet tartógerendáit. A művész leveleiben, verseiben sokat panaszkodott a festés által okozott egészségromlására, s ez azt a képzetet keltette az utókorban, hogy hanyatt fekve festette ki az egész mennyezetet. Találtak azonban egy Michelangelótól származó rajzot, amelyen állva dolgozik a freskón..

            Michelangelo a Noé-jeleneteket festette meg először. A pápa – a legendákkal ellentétben – sokszor meglátogatta a kápolnát, sőt egyszer az állványzatot is lebontatta, épp mikor a munka fele elkészült. Így Michelangelo is szemügyre vehette addig elkészült művét, és ez bizonyos változásokra sarkallta. Ennek volt köszönhető, hogy a freskó második felén nagyobbak, lendületesebbek az alakok.

Amikor 1512-ben, Mindenszentek napján leleplezték a freskót, mindenki úgy érezte, hogy egy egyedülálló, csodálatos remekmű. Michelangelo freskója elütött minden más korábban keletkezett, vagy addig elkészült kortárs falfestménytől. Nem sík felületet formáz, hanem pózok, átfedések segítségével érzékelteti a teret, amelyben alakjai mozognak. A festő elhagyta az addig szokásos aranyalapozást. Ő volt az első, aki fiktív bronzszobrokat, márványreliefet, márványarchitektúrát alkotott a teljesen sík területen. Ezeket az újításokat már kortársai is átvették, először Raffaello a Sala di Constantino díszítésénél.

(Forrás: Pozitív Híradó)

A reformáció emléknapjára, október 31. - Luther Márton

Luther Márton (Martin Luther, 1483–1546) a szász választófejedelemség bibliamagyarázó professzora, német ágostonrendi szerzetes Eislebenben (Dél-Németország) született szegény bányászcsaládból. Nehéz körülmények között végezte filozófia tanulmányait. 1505-ben a filozófia, 1512-ben a szentírástudomány doktorává avatták. 1508-tól a wittenbergi egyetem tanára. 1517. október 31-én kifüggesztette a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontba foglalt tételeit.  A katolikus egyház megreformálása érdekében elutasította a búcsúcédulák árusítását, elítélte a búcsú gyakorlatát, valamint a búcsúval való visszaéléseket, bírálta a bűnök pénzzel való megváltását. Vallotta, a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg. Luthert X. Leo pápa kiátkozta és kiközösítette. Ezt követően Luther III. (Bölcs) Frigyes pfalzi választófejedelem védelme alatt élt Wartburgban, ahol 1522-ben lefordította németre az Újszövetséget. (Bibliafordítása vetette meg a német irodalmi nyelv alapjait.) Nézetei hosszas harcok, nagy áldozatok árán utat törtek, és az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus, míg a nála is radikálisabb, Kálvin János (Jean Calvin), genfi reformátor vezette irányzat a református vallás alapja. Luther 63 éves korában halt meg születése helyén, hirtelen halállal.

       Luther Mártonról utcákat, tereket, intézményeket (pl. a marosvásárhelyi gyülekezési házat) neveztek el Magyarországon és a határon túli magyarlakta területeken. Több szobrával is találkozhatunk. Közülük most egy kevésbé ismertre hívom fel a figyelmet, mely a budapesti Józsefvárosban (VIII. ker.), a Luther udvarban található.

A Magyar Királyságban a 16. század közepére terjedtek el a lutheri tanok a német lakosság közvetítésével. Kezdetben főleg a városi polgárság bizonyult fogékonynak a mozgalomra. A szászok, a magyarok és a szlovákok gyaránt megszervezték a Luther Márton tanításain alapuló lutheránus (evangélikus) egyházaikat. A lakosság között hamar ismertté váltak Zwingli és Kálvin nézetei is. Elsősorban a magyar kisnemesség tért át hamar a kálvinista (református) hitre. Az 1560-as években végül a német és a svájci reformáció hívei a három részre szakadt ország valamennyi részén két külön egyházzá alakultak, és a 16. század második felére már a magyarság túlnyomó része református (kálvinista) lett. A szászok és a szlovákok megmaradtak az evangélikus vallás mellett. A magyarok közül csak a nyugat-dunántúli magyarok maradtak többségükben lutheránusok.

A Magyar Királyság három részre szakadása, és a nemzeti újraegyesítő törekvések ugyanakkor kedveztek a reformáció térhódításának a magyarság egésze körében. Az új vallás ettől kezdve a bigottan katolikus Hasburgok elnyomó politikájával szembeni „nemzeti üggyé” vált. A reformáció nagymértékben hozzájárult a magyar nyelv és irodalom kora újkori látványos kibontakozásához is.

Néhány evangélikus vallású nevezetes magyar: Thököly Imre, Tessedik Sámuel, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Mikszáth Kálmán. Külföldi: J. Bach, Albert Schweitzer.

Érdekességek közül: Sámsonháza templom gyülekezete világi vezetőjének Kossuth Lajost választotta, aki egyedüliként ezt a magyarországi tisztséget tartotta meg haláláig még az emigrációjában is.

          Répcelakon (Vas megye) található Luther-szobor. Mészkő talapzaton áll, bronzból készült, Veres Gábor alkotása. Hátterében egy mészkő táblára vésték 95 tételének pontjait magyarul és németül. Az interneten talált, 2011. május 8-i avatási képet Benkő Sándor készítette.

A történelmi protestáns felekezetek a REFORMÁCIÓ EMLÉKNAPJÁN emlékeznek meg az ellenreformáció áldozatairól, köztük a gályarabnak eladott magyar prédikátorokról.

Ezt az érdekes történetet ismertetem, valamint főbb szereplőit mutatom be holnap két másik bejegyzésemben: Ruyter admirális és a magyarok, valamint A Gályarabok emlékműve Debrecenben.

Túrógombóc

 

Hozzávalók:

50 dkg tehéntúró

3 db tojás

70 g búzadara

csipetnyi só

fél mokkáskanál szódabikarbóna

a pirításhoz:

2 evőkanál olaj

20 dkg zsemlemorzsa

a tálaláshoz:

1 dl tejföl

porcukor

Elkészítése:

A  túrót villával összetörjük, majd összekeverjük a 3 tojássárgájával, búzadarával, sóval és szódabikarbónával. Ezután hozzáadjuk a kemény habbá vert tojásfehérjéket is.

Ezután a hűtőbe tesszük, ahol legalább 1 órát állni hagyjuk, de legjobb, ha 2-3 órát pihen, így jól meg tudja magát szívni a dara.

Gombócokat formálunk belőle és bő, forrásban lévő vízben kb. 15 perc alatt megfőzzük. Utána meghempergetjük az olajban megpirított zsemlemorzsában.

Porcukorral meghintve, tejföllel kínáljuk.

(Forrás: Mindenegyben blog)

II. Rákóczi Ferenc és társainak újjátemetése - Kassa, 1906. okt. 29.

         A törökországi Rodostóban száműzetésben élő vezérlő fejedelem 1735. április 8-án (ez akkor Nagypéntekre esett) hunyt el Rodostóban 59 évesen. A holttestét mumifikálták, mind az agyvelejét, mind a belső szerveit eltávolították. A holttest belső szerveit a rodostói görög templomban, szívét a franciaországi Yerres városának temetőkertjében temették el. A testet Mikes Kelemen a szultán engedélyével Konstantinápolyba (ma: Isztambul) szállíttatta a nyár elején. Kívánságának megfelelően édesanyja, Zrínyi Ilona mellé temették a Galata városrész Szent Benedek jezsuita templomban, szíve pedig a Párizshoz közeli Grosbois-ba került. II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc leverése után menedéket kapott a francia udvarban, amiért hálás volt, és soha nem felejtette el Grosbois-t, ahol lakott. Halála után bebalzsamozott szívét és vallásos munkáinak kéziratait ide hozták, a kamalduliak őrizetére bízva. A francia forradalom zűrzavaros napjaiban a bebalzsamozott szív azonban örökre eltűnt.

            A hamvak hazahozatalának gondolata már a reformkorban megjelent, politikai okokból azonban az 1870-es évekig nem kerülhetett szóba komolyan, és még ezután is évtizedek teltek el, mire a gondolat megvalósult. A hazahozatalról látványos parlamenti jelenetben egyezett meg 1904. március 10-én Tisza István miniszterelnök és Thaly Kálmán, az ellenzéki Függetlenségi Párt alelnöke. Az Országgyűlés 1906. október 23-án törölte el a Rákóczit és társait megbélyegző 1715. évi 49. tc. 2. és 3. §-ait, az uralkodó, I. Ferenc József Magyarország megkoronázott apostoli királya pedig már másnap szentesítette a döntést. Őt és társait a Szent István Bazilikában, Thökölyt pedig a Deák téri evangélikus templomban ravatalozták fel Budapesten 1906. október 28-án.

      A fejedelem maradványait végül 1906. október 29-én helyezték örök nyugalomra Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyház északi hajója alá épített kriptába. A sírboltban szemben, a középső kőszarkofágban nyugszik, közös „sírban” édesanyjával, Zrínyi Ilonával és idősebb fiával, Józseffel. A bal oldali szarkofágban Sibrik Miklós ezereskapitány, udvarmester, a jobb oldaliban Esterházy Antal kuruc generális kapott nyughelyet. A szűk lejárati lépcső mellett elhelyezett kőszarkofág Bercsényi Miklós gróf, Rákóczi helyettese és második felesége, Csáky Krisztina grófnő maradványait rejti.
(Felhasználtam: Wikipeda, műemlék,hu
II. Rákóczi Ferenc és Kassa kapcsolatáról részletesen írok  a június 1-2-3-4. bejegyzésemben.
II. Rákóczi Ferenc kassai szobrát 2013. április 24-én koszorúztam meg.)

Eredeti görögsaláta receptje - NEMZETEK KONYHÁJA

Hozzávalók 6 főre

4 db paradicsom

1 db kígyóuborka 

4 kis fej lilahagyma

2 nagy marék olívabogyó

125 g feta sajt

Öntet

4 ek olívaolaj

1,5 tk citromlé

1 púpos tk bazsalikom

Elkészítése

            Először az öntetet készítjük el. Egy tálkában összekeverjük az olívaolajat, a citromlevet és a bazsalikomot. Egy órára a hűtőbe tesszük, hogy jól összeérjenek az ízek.

            A paradicsomot, uborkát és a hagymát apró kockákra vágjuk. Kimagozzuk az olívabogyót, ha szükséges, és a többi zöldséghez keverjük. Kis kockákra vágjuk a feta sajtot, és azt is hozzáadjuk.

            Kivesszük az öntetet a hűtőből, és a salátára öntjük. Óvatosan, a kezünkkel keverjük meg, nehogy összetörjön.

            Egy-két órára hűtőbe tesszük, majd magában vagy hús mellé tálaljuk. Díszíthetjük friss bazsalikomlevéllel.

Meteora

Görögország nemzeti ünnepére - október 28.

Oxi (ejtsd: ohi), a NEM napja

            Görögország, a görögség egyik legfontosabb nemzeti ünnepe. Egy évforduló, jelképe a görög nemzeti öntudatnak, a bátorságnak, a kitartásnak.

            1940-ben javában dúlt a második világháború. A III. Német Birodalom sikert sikerre halmozva több európai országot elfoglalt. Az olasz csapatok is elfoglalták Abesszíniát, Albániát.  Az olaszok sikeresen küzdenek a németekkel az afrikai fronton, ám Mussolini mégis irigykedve tekint a német sikerekre. Fejébe veszi, hogy Olaszország befolyását növeli a Balkánon.

            1940. augusztus 15-én Tinos sziget kikötőjében torpedótalálat érte az Elli cirkálót, amely Szűz Mária szent ikonját szállította Nagyboldogasszony ünnepére. Bár az akkori hírek úgy szóltak, hogy ismeretlen tengeralattjáró támadott, a görögök mégis tudták, hogy olaszok követték el. Megtalálták ugyanis a torpedó egy darabját, amelyen tisztán látszott, hogy olasz gyártmány. Ekkor a két ország között még nem tört ki a háború, de ez jelzés volt a görögök számára a felkészülésre.

            Az olasz vezérkar megtervezte a görögországi támadást, amely gyors, meglepetésszerű támadásra alapozta a sikert. Október 15-e körül már felsorakozott az olasz haderő a görög albán határ közelében

            1940. október 28-én, hajnali 3 óra körül Emanuelle Grazi görögországi olasz diplomata átadta Ioannis Metaxas miniszterelnöknek az olasz diktátumot. Ebben követelik az olasz csapatok szabad átvonulása Görögországon keresztül, valamint a stratégiai pontok olasz kézre adását.

            Október 28. a NEM napja, Metaxas csak egy NEM-et mondott az olasz ultimátumra, és ezzel kezdetét vette a görög-olasz háború. Pár órával ezután a görög albán határnál megszólaltak az olasz ágyúk – a német szövetségesek meglepetésére is!!! Epirusz tartományban több irányban is támadtak, Igumenitsa felé is. Kalpaki közelében a görögök megállították a támadó erőket, majd november 13-án a görögök elérték az albán határt, és a görög ellentámadás albán területen folytatódott tovább.

            A görögök legyőzték az olasz sereget, ezzel véghez vitték azt, ami eddig senkinek sem sikerült, övék volt az első szövetséges győzelem Európában, az ami erőt adott a további kitartásra a többi nemzetnek is.

            Az olaszok teljesen összeomlottak, mert a legjobb csapataik Észak-Afrikában harcoltak, Franciaországban és Abesszíniában teljesítettek megszálló feladatokat. Német részről azonban fontos volt a Balkán biztosítása a Szovjetunió elleni támadás előtt, ezért 1941 április 6-án megindultak a német csapatok Bulgárián és Jugoszlávián át, megkerülve a görög védvonalat. 

A túlerő előtt április 24-én Görögország kapitulált. Ezután 4 év megszállás következett. A háború győzteseinek területi osztogatásából a görögök sem maradtak ki, mivel megkapták az addig Olaszországhoz tartozott Dodekanesosi szigetvilágot.

Meteorák

A húsleves - az ízületi betegségek és a rák összefüggése

Nálatok is családi hagyomány a húsleves? A statisztikákat tekintve Magyarország meglehetősen "leveses" nemzet. A levesnek nagyon sok haszna van, hiszen mivel nem csak laktatós, könnyen emészthető táplálék, de ugyanakkor folyadék forrás egyszerre. Főleg Magyarországon rengeteg ilyen "egytálétel" van, hiszen egy jó tányér babgulyás mellé kinek kell rántott hús, nem igaz?

Viszont, ha nem jól készíted ezeket a húsos leveseket, akkor bizony komoly árnyoldalai vannak, aminek nem ma, hanem 10-20 év múlva fogod "meginni a levét", viszont az már nem lesz annyira finom...

Bármilyen húst is főzöl, tudnod kell, hogy főzés közben a hús különböző vegyületeket (Pl.: az állattenyésztés során használt vegyszerek, gyógyszerek, húgysav, stb) ereszt. Ezekre az anyagokra a szervezetnek nemhogy nincs szüksége, de inkább káros. Terhelik a májat, a vesét és savasítja a testet, ezért hosszútávon egyenes út az ízületi, derék, váll és különböző más fájdalmak, bőrproblémák vagy a daganatos megbetegedések kialakulásához.

A probléma ott kezdődik, hogy a húst, és az összes összetevőt együtt főzöd meg, benne az összes tápanyaggal ugyan, de a káros vegyületekkel együtt.

Mit tegyél?

A legegyszerűbb, ha megfőzöd a húst, majd annak leöntöd a levét, és újra odateszel egy fazék tiszta vizet a hátralévő összetevőknek, mintha csak egy zöldséglevest készítenél. Ha az elkészült, akkor a korábban megfőtt hússal együtt fogyasszátok!

Sokan azt mondják, hogy "de hát attól olyan finom, hogy összefő". Ezzel nem tudok vitatkozni, viszont táplálkozáskor azt is érdemes figyelembe venni, hogy mi ami, a testünknek is kedvez.

Érdekes, hogy számtalan kultúra van (pl.: Közel-Keleten), ahol alapvető, hogy a főtt hús levél leöntik, hiszen tudják, hogy káros, és most már Te is tudod.

Óvd családod egészséget, és a holnapi húsleves, már egészségesen készüljön!

Budai Péter – természetgyógyász HillVital

Magyarország királyai. Erdély fejedelmei.

IV. Károly, Magyarország utolsó királya

Weöres Sándor: Galagonya

          Őszi éjjel

          izzik a galagonya

          izzik a galagonya

          ruhája.

          Zúg a tüske,

          szél szalad ide-oda,

          reszket a galagonya magába.

          Hogyha a Hold rá fátylat ereszt:

          lánnyá válik,

          sírni kezd.

          Őszi éjjel

          izzik a galagonya

          izzik a galagonya

          ruhája.

Dömötör (Demeter) napjára - okt. 26.

A keleti egyház kedvelt és gyakran ábrázolt „harcos” szentjének ünnepe. Demeter (Démétriosz) a hagyomány szerint a 4. században élt, egyesek szerint Tesszáliában, mások szerint a szerémségi Szávaszentdömötörön (Trianon után: Sremska Mitrovica) született, s október 26-án vértanúként halt meg, mert a pogány istenek tiszteletét megtagadta.

Egyik ismert keleti ábrázolása a piros lovon ülő vitéz, aki dárdájával a földön fekvő pogány katonát szúrja át. Népszerűsége a bizánci kereszténység hatásterületével és szentjeinek kultuszával függ össze.

 Magyarországon a 11. századtól követhetjük nyomon tiszteletét. A Dukasz Mihály által adományozott korona egyik zománcképén szent Demeter katonaruhás alakja látható. Szávaszentdemeteren (Sremska Mitrovica) 1057-ben még állt a Demeter-székesegyház. A szegedi Demeter-templom a 12. században épült. 1474-ben Mátyás király is részt vett Dömötör (Demeter) napján Szegeden az ünnepségeken. A Hortobágyon az egykori Hort faluban a 14. század elejéig állt a Demeterről elnevezett templom. A keleti egyház a harcosok és a pásztorok védőszentjének tekintette.

Nálunk főként a pásztorélet hagyományaiban kapott helyet, amelyek különösen a magyar nyelvterület keleti részén ismertek, a Dunántúlon hasonló funkciót az állatpatrónusok (Szent Vendel, Lénárd) töltenek be. Dömötör (Demeter) napjának megünneplése, a dömötörözés a juhászok körében nagy esemény volt, amire már jó előre készültek, a csárdában vagy pásztorháznál összejöttek, és sokszor több napon át mulattak. A lakoma rendezése sorra járt a juhászszámadók között, s a rendező számadó arra a szomszédos gulyás- és csikósszámadókat, a pusztai csőszöket, a pandúrokat is meghívta. A Kiskunságban Dömötör (Demeter) napja előtt hajtották a nyájat a város alá, s ilyenkor a juhász a nyáj őrzését átadta a gazdának, mert neki joga volt három napig mulatni. Dömötör (Demeter) napját juhászújévnek is mondták. Szegeden Dömötör (Demeter) napján – a belvárosi templom védőszentjének ünnepén – nagy népünnepélyt tartottak, amelyre a tanyai pásztorok családtagjaikkal együtt vonultak fel. Az ünnepségen részt vettek a céhek képviselői és a város vezetői is. A mise után a juhászok a plébánosnak bárányokat ajándékoztak. A plébánia udvarán a juhászgazdák főzték a paprikáshúst, a juhásznék a túróslepényt, a rétest, a bélest tálalták. Borról a város borbírái gondoskodtak. Az ételeket felszolgáló lányokat és menyecskéket a juhászlegények dudaszóval kísérték a cinterem ajtajáig. Szent Demetert néhány helyen (pl. Viss – Zemplén m.; Nádudvar – Hajdú m., Barkóság) a juhászok védőszentjeként tisztelték.  (Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon)