2019. március 30., szombat

A nap vicce - Jól hiszi


Szerintetek mindegy?













Zöldfűszerek a kertből - bazsalikom, borsikafű (csombor) - petrezselyem





(Forrás: konyhasziget 2014/1.)

Alaszkát megvásárolta az USA - - - - 1867. március 30.


           Az Egyesült Államok vezető politikusai már az 1840-es években foglalkoztak a terület megszerzésének gondolatával, 1860 után pedig már érdeklődtek Oroszországnál az eladással kapcsolatban. 1866-ra kiderült, hogy az Orosz-Amerikai Társaság pénzügyi helyzetén csak a kormány segíthetne, II. Sándor cár kincstára azonban nem volt képes elviselni ekkora terhet, és egy esetleges háború költségeit sem tudta volna fedezni. A krími háborúban Oroszország jelentősen meggyengült, ezért ha akár az Egyesült Államok, akár Nagy-Britannia szemet vetett volna a területre, és megtámadta volna, akkor az orosz hadsereg képtelen lett volna az invázió megállítására. 1867március 29-én Edward de Stoeckl nagykövet és William Henry Seward külügyminiszter megfogalmazta a szerződést, melyet Andrew Johnson elnök június 20-án írt alá, a szenátus pedig nagy többséggel fogadott el. A vételár mindössze 7,2 millió dollárnyi arany volt. A megállapodás rögzítette, hogy magántulajdont nem foglalnak le, és a templomok birtokjoga az orosz ortodox egyház kezében marad. Október 18-án Sitkában (az orosz közigazgatás központban) felvonták az amerikai zászlót. Ma ez az Alaska Day; az állam másik ünnepe pedig a Seward's Day, melyet március utolsó hétfőjén tartanak. A maiak már ünneplik, de a kortársak szemében nem volt népszerű az üzlet megkötése, az új területet Seward Ostobaságának vagy Seward Jégszekrényének nevezték. Alaszka nem tagállamként csatlakozott az USA-hoz, hanem csupán mint territórium (mint például a vele szomszédos Yukon terület Kanadához). 1959január 3-án vált az unió 49. államává, miután Dwight D. Eisenhower elnök 1958július 7-én aláírta az államiságát rögzítő Alaska Statehood Act nevű törvényt. (Forrás: Wikipedia)
          Alaszka társadalmi-gazdasági helyzetét alapvetően befolyásolja, hogy enklávénak számít, vagyis nincs szárazföldi kapcsolata az USA többi tagállamával, csak Kanadán keresztül közelíthető meg. A teljes népesség napjainkban kb. 655.000 fő, így népsűrűsége meglehetősen alacsony (0,44 fő/km2). A legsűrűbben lakott rész Anchorage és környéke (South Central Alaska - 63 fő/km2), mely terület egyben az állam gazdasági centruma is (elsősorban a kőolajipar, valamint a közlekedési ágazat és a szolgáltatások is - mint pl. a turisztikai ágazat).
            Érdemes külön kezelni az Aleut-szigeteket, hiszen a rengeteg kisebb-nagyobb sziget alkotta földhíd mélyen benyúlik a Csendes-óceánba, így társadalmi-gazdasági helyzete eltér a szárazföldi résztől. A szigetvilág népsűrűsége 0,27 fő/km2, de a lakosság jelentős része bennszülött (native).
            A népességszám kapcsán érdemes megemlíteni, hogy az utóbbi évtizedekben dinamikus növekedett lakosság száma, a vizsgálat majd fél évszázad során közel háromszorosára növekedett. Mindez azonban nem egy egyenletes, és folyamatos növekedés eredménye. A népességi és gazdasági-gócpontokban (valamint közvetlen közelükben) folyamatos növekedést figyelhetünk meg, míg a centrumterületektől távol eső térségekben jellemzően stagnált, vagy csökkent a népességszám. Fontos megjegyezni azt is, a lakosságszám folyamatos növekedése (az 1970–80-as évektől eltérően) napjainkban már nem közvetlenül a bevándorlás következménye, hanem a természetese szaporodásé.
            Nem szabad említés nélkül hagyni, hogy Alaszkát sokan az utolsó „vadonnak" tarják, ahol szinte érintetlen ökoszisztémával, és a turisztikai ágazat számára fontos természeti látványosságokkal rendelkezi (magashegységek, gleccserek, vulkánok, számtalan folyó patak és tó, sarkvidéki területek). Nem véletlen, hogy napjainkban a turizmus már meghatározó szerepet játszik az állam életében.
(Forrás: Aktuális gondolataim blog)

2019. március 29., péntek

Zöldfűszerek a kertből - metélőhagyma (snidling), szurokfű (oregáno), lestyán





(Forrás: konyhasziget, 2014/1.)

Okos gondolatok













Berijára (Sztálin hóhéra) emlékezve születésnapján -1899. március 29.

          A diktátorok közel sem egyformák. De közöttük is ritka volt azonban az olyan, aki saját híveit, bizalmasait, támogatóit börtönöztette be, sőt megkínoztatta, sőt még meg is ölette!! De akadt ilyen, Sztálin, a Gazda! Ehhez persze kellettek a hűséges kiszolgálók. Közülük mutatom be az egyik legodaadóbbat, Lavrentyij Pavlovics Beriját (1899. március 29.-1953. december 23.).
            A képen Barija és családja látható 1946 körül. A nemi erőszaktevő és szadista Berija odaadó após és nagyapa volt. Szőke, okos, sokat szenvedett felesége, Nyina (balról a második) volt a legszebb az összes vezető felesége közül, Sztálin saját lányaként bánt vele. Szvetlana, Sztálin lánya szerelmes volt a jóképű, lendületes Berija-fiúba, Szergóba (balra szélen), akit Sztálin maga is kedvelt Ő azonban Gorkij unokáját, Marta Preskovát vette feleségül (jobb szélen), ami miatt Szvetlana megharagudott rá.

            Példa Berija hétköznapjaiból, szórakozásaiból: Sztálin az éjszakai vacsorák közben mindig tartott egy kis pihenőt, amikor a meghívottak megmoshatták a kezüket. Ezután ismét visszatértek az étkezőbe, ahol a vacsora elérte az elképzelhető legalacsonyabb színvonalat. Néha Sztálin maga is „lerészegedett, és a kelleténél többet engedett meg magának”, számolt be Hruscsov. „Paradicsommal dobálózott.” A csínytevések igazi mesterei azonban Berija és Poszkrjobisev (Sztálin egyik titkára) voltak. … Berija rendszeresen élcelődött a jóképű,  „fess” miniszter, Mikojan ruházatán, Sztálin pedig az „előkelő viselkedését” gúnyolta. Berija egyszer behajította Mikojan kalapját a fenyők közé, ami ott is maradt. Máskor érett paradicsomot csúsztatott Mikojan öltönyébe, majd „a falhoz szorította”, hogy a paradicsomok szétnyomódjanak a ruha zsebében. Berija másokkal is szívesen viccelődött, például az. egyik alkalommal a „PÖCS” szót írta egy papírra, amit aztán Hruscsov hátára ragasztott. Hruscsov persze nem tudott erről, viszont mindenki más fuldoklott a nevetéstől. Hruscsov sosem felejtette el ezt a megaláztatást. (Berija életébe kerülő visszavágásáról máshol írtam.)
            Berija mindent megtett, hogy minél közelebb férkőzzön a Kreml urához. Ezért tüntetően pártfogolta a diktátor lányát, Szvetlanát. Sztálin is örült, ha a lánya Berijáéknál tartózkodott, mert ott jó helyen tudta féltett lányát.

            „Sztálin mesteri módon alkalmazta az „elbűvölő” viselkedés eszközeit. Berijának azonban megvoltak a maga határai. Egyszer Bierut lengyel vezető kitartóan kérdezgette Sztálint, mi lett az 1937-ben eltűnt lengyel kommunistákkal.
–Hová lettek, Lavrentyij? – kérdezte Sztálin Beriját. –Mondtam, hogy keresd meg őket, miért nem találtál rájuk?
            Sztálin és Berija kedvét lelte az ilyen aljas színjátékokban. Berija megígérte, hogy felkutatja az elveszett lengyeleket, ám amikor Sztálin egy pillanatra nem figyelt, Bieruthoz fordult:
–Mit basztatod Joszif Visszarionovicsot? Hagyd békén, baszd meg, vagy megbánod!
            Bierut soha többé nem említette eltűnt barátait.
Források:
Kun Miklós: Az ismeretlen Sztálin
Simon Montefiore: Sztálin. A Vörös Cár udvara.
Kun Miklós: Oroszország válaszúton

A magyar humor tükrében:
            Sztálin nagy beszédet tart, amikor a harmadik sorban valakire nagyon rájön a köhöghetnék. Hosszasan köhög, Sztálin vészjóslóan félbeszakítja beszédét és megkérdezi:
-Elvtársak, ki zavarja köhögésével a beszédemet?
            Senki nem jelentkezik, mire Sztálin Berijához, a politikai rendőrség főnökéhez fordul: –Berija elvtárs, kísérje ki az első sort!
            Az első sorban ülőket kiviszik, lövések hangja szűrődik be..
            Pár perc múlva a köhögési jelenet megismétlődik, a harmadik sorban ülő elvtárs ismét nem jelentkezik. -Berija elvtárs, kísérje ki a második sort!
            Berija teljesíti az utasítást, újabb lövöldözés hallatszik.
            A göthös elvtársra újból rájön a köhögés, s mivel most már a harmadik sor következik, hogy a sorában ülő társait megmente, Sztálin kérdésére elhaló hangon jeletkezik.
            Mire Sztálin így fordul Berijához: –Berija elvtárs, az én kocsimmal vitesse el ezt a szegény, beteg elvtársat a Kreml ügyeletes orvosához, mert mindenki jól jegyezze meg, a szocializmusban a legfőbb érték az ember!

Hunyadi Mátyás királlyá koronázása

Hunyadi Mátyás neve latinul és németül Matthias Corvinus, szlovákul: Matej Korvín vagy Kráľ Matej, csehül: Matyáš Korvín, horvátul: Matija Korvin, lengyelül: Maciej Korwin, szerbül: Матија Корвин, románul Matei Corvin. Aláírásában a Mathias Rex (Mátyás király) tűnik fel. Magyarországon 1458 és 1490 között uralkodott. 1469-től cseh (ellen-)király, 1486-tól Ausztria hercege. A magyar hagyomány az egyik legnagyobb magyar királyként tartja számon, akinek emlékét sok népmese és monda is őrzi.
            V. László magyar és cseh király 1457-ben Mátyás bátyjának, Hunyadi Lászlónak a kivégzése után Mátyást magával viszi Prágába. Ott V. László halála után Podjebrád György - az új cseh király - már inkább vendégként bánik vele, mintsem fogolyként őrzi.
            1458. január 24-én a Budán és Pesten összegyűlt rendek – nagybátyja, Szilágyi Mihály fegyveresei által támogatva – egyhangúlag királlyá választották a 15 éves Hunyadi Mátyást.
            Díszes küldöttség indult 1458 januárjában Csehországba, hogy Budára kísérje a magyarok ifjú királyát. A követséget Vitéz János vezette, de a Hunyadiak számos híve is csatlakozott. Mátyást Podjebrád György cseh uralkodó csak azzal a feltétellel engedte el fogságából, hogy Mátyás feleségül veszi a lányát, Katalint. Az előre kialkudott jókora váltságdíj megfizetése után a fogoly Mátyás végképp megszabadult a fogságból és Buda fele vette az útját. A csapat Esztergomnál kelt át a repedező jégen, és 1458. február 15-én megérkezett a fővárosba.
            Mátyás meglepő határozottsággal kezdi meg uralkodását. Legfőbb tanácsadója atyai barátja, Vitéz János váradi püspök. Az országos méltóságokba saját családja tagjait emeli. Szilágyi Mihályt öt évre kormányzóvá választják az ifjú király mellé, akitől azonban Mátyás ügyesen megszabadul. Szilágyi sértődöttségében Mátyás ellen fordul, aki ekkor elfogatja és Világos várába záratja.
            Az új király szabályos koronázása késett, hiszen a szent korona III. (Habsburg) Frigyes német-római császár birtokában volt. 1461-ben Mátyás elérkezettnek látta az időt Frigyes császár megleckéztetésére, és hadat üzent neki. De a győzelem teljes kivívása előtt kénytelen volt békét kötni vele, mivel apósa, Podjebrád bujtogatására a cseh főurak újra lázongani kezdtek Mátyás ellen. Ezt követően kötötte meg 1463-ban Mátyás III. Frigyessel a bécsújhelyi megállapodást, aminek értelmében 80 000 aranyforintért visszakapta tőle a Szent Koronát, amivel 1464. március 29-én Székesfehérvárott koronázták meg.

          Mátyás király-emlékmű Székesfehérvár Fő utcáján Melocco Miklós (1935-) szobrászművész alkotása, a király halálának 500. évfordulójára készítette. 1990. április 6-án avatták fel, de pár apró dologgal még kiegészült a következő három évben.
         Mátyás király szobra Budapesten a Rákóczi út és a Szentkirályi utca sarkán látható. A négy méteres figurát 1902-ben készítette Mayer Ede. A szobor az épületben működő egykori Mátyás Kávéház cégéreként szolgált.

NOSZTALGIA - ÖT ÉVE TÖRTÉNT Makovecz Imre-kiállítás a Vigadóban

 Gondolatai kísérnek amíg a három hatalmas teremben gyönyörködik a látogató a ragyogóan megrendezett kiállításban.
Sevilla EXPO 1992, a héttornyos magyar pavilon