Öltönyös világ, avagy miért tartunk itt?

            Volt egyszer egy pásztor, aki egy magányos helyen a juhait legeltette. Egyik nap megáll mellette egy vadonatúj metálszürke hatalmas limuzin. A vezetője egy  elegáns öltönyös, magabiztos fiatalember. Megkérdezi a pásztort: –Ha megmondom magának, hogy hány juha van, nekem ad egyet?

            A pásztor ránéz a fiatalemberre, aztán a békésen legelésző nyájra, és nyugodtan azt mondja: –Rendben. A fiatalember odamegy az autójához, összeköti a mobiltelefonját a notebookjával, az Interneten felmegy a NASA oldalára, GPS helymeghatározójának segítségével letölt egy megfigyelő műhold képet a környékről, megnyit egy adatbankot, egy szkennelő-programmal, összeszámolja a juhokat, majd egy 15 oldalas jelentésben kinyomtatja. Aztán odafordul a pásztorhoz, és azt mondja: –Pontosan 87 juha van itt a környéken.
            –Igaza van, – válaszolja a pásztor. –Válasszon ki egy juhot magának. –A fiatalember kiválaszt egy nem túl nagy, de szép bundájút, beteszi az autó csomagtartójába. A pásztor ránéz, egy kicsit gondolkozik, aztán megszólal:
            –Ha megmondom magának, hogy mi a foglalkozása, visszaadja? A fiatalember nagyképűen rábólint. A pásztor erre azt mondja:– Maga tanácsadó. – Honnan jött rá? - kérdezi.

            –Nem volt nehéz. – feleli a pásztor.
            –Először is: idejön anélkül, hogy bárki is hívta volna. –Másodszor: egy juhot akart fizetségül, hogy megmondja nekem azt, amit úgyis tudtam.  –Harmadszor: fogalma sincs arról, amivel én foglalkozom. Úgyhogy most adja szépen vissza a pulikutyát!

Preckedli

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megalakulására - 1974. január 6.

Az ezredfordulóra Kelet-Közép-Európa legnagyobb természetvédelmi társadalmi szervezetévé vált.

ára - 1974. január 6.

NOSZTALGIA - 2017. év élményeiből válogatva

Galambóc (Szerbia) - Vár a Duna túlsó partjáról, június 29.

Galambóc (Szerbia) - Vár közelről, július 2.

Szendrő - Vár az Al-Duna mellett Szerbiában, július 3.

Plitvice (Horvátország) - A világhírű vízesésnél, auguszutus 1.

Trau (horvátul Trogir) - A tengerparti fillagóriában kártyázott Napoleon egyik kedvence, Marmont marsall; július 4.

Trau - Javítgatom a Trianonról szóló könyvemet a tenger mellett két fürdés közben, július 5.

Beregsurány - "Mindössze" másfél órába került az átkeklés Kárpátaljára, szeptember 2.

Munkács - Nagyszerű élmény volt bejárni a várat, szeptember 5.

 Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc szobra a munkácsi vár fokán

Felsőgereben (Kárpátalja) - Amiról a Trianon könyvemben is írok, az Árpád-vonal egy darabja; szeptember 6.

Toronyai-hágó (Kárpátalja) - Az Országhatártúra mozgalom egyik célpontja; szeptember 7.

Nagykőrös - Az Arany János-év keretében megkoszorúztuk a Múzeum előtt álló szobrát,;október 30.

Budapest, Stefánia Palota - A nemzetközi bélyegkiállításon Dósa István barátom gyűjteménye előtt állok; október 3.

Nem mindegy

Sajtos rúd (finom és olcsó)

Hozzávalók:

• 70 dkg finomliszt
• 1 csomag sütőpor
• 2 teáskanál só
• 50 dkg margarin
• 12 evőkanál víz
• 2 evőkanál 20 %-os ecet

A tetejére:

          tojás

          reszelt trappista sajt

Elkészítése:

A lisztet elkevertem a sütőporral, gyúródeszkára szitáltam, majd hozzáadtam a sót.

Elmorzsoltam benne a margarint, majd a vízzel elkevert ecettel együtt egynemű tésztává állítottam össze.

Letakarva egy éjszakán át pihenni hagytam.

Másnap félujjnyi vastagra kinyújtottam, megkentem enyhén felvert tojással és megszórtam reszelt sajttal.

Derelyemetszővel rudakra szabtam, majd előmelegített, 180 fokos sütőben bő negyedóra alatt készre sütöttem.

(Forrás: receptneked.hu)

Belencsák Lászlóné (Ili) Miskolcon született és a Földes Ferenc Gimnáziumban járt, mint én magam is. Most Székesfehérváron él. Megihlette a fenti recept, elkészítette és küldött képeket is. Köszönjük.

NOSZTALGIA - TIZENKÉT ÉVE TÖRTÉNT --- Az egerészölyv 2012. év madara volt

            A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979. óta választja meg az év madarát. Arról, hogy melyik legyen ez a faj, 2011-ben rendhagyó módon nem szűk szakmai kör, hanem a felajánlott három fajból (egerészölyv, fekete rigó, vörös vércse) a lakosság választhatott; 4480 szavazattal 2012. év madara az egerészölyv lett. A civil szervezet ezért idén, ennek a madárnak a védelmével foglalkozik kiemelten.

            Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó-madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul. Legjobb élőhelyei azok a területek, ahol nyílt gyepek, szántók és zártabb erdők is megtalálhatóak egymás szomszédságában. Leginkább onnan ismerhető fel, hogy forgalmas utak és autópályák mellett szeret ücsörögni. Néhány tízezer példányra tehető hazai állománya állandó, amely télen feldúsul a hozzánk északról érkező példányokkal..

            Nevét arról kapta, hogy fő táplálékát a kisemlősök jelentik, azonban legfontosabb zsákmánya hazánkban nem egy egérfaj, hanem a mezei pocok. Fészkét szinte kizárólag fákra, általában a lombkorona középső részébe építi. A gallyakból összeállított fészek föld feletti magassága 3 és 25 méter között változik. Miután folyamatosan javítgatja, magasítgatja a fészkét, így idővel akár fél méter magas és 80 cm átmérőjű várak is létrejöhetnek. Fészekalja leggyakrabban 2–3, ritkán 1 vagy 4 tojásból áll, amelyeket általában március végén–április elején rak le. A 33–35 napig tartó kotlásban mindkét szülő részt vesz

            Hazánkban 1933 óta élvez lelövési tilalmat, 1954 óta törvény által védett, természetvédelmi értéke példányonként 10 ezer Ft.

A Szent Korona hazaérkezésének napjára - 1979. január 5.

            1945 elején Szálasi Ferenc nyilaskeresztes „nemzetvezető” a Német Birodalom területére menekült a szovjet csapatok elől. A koronázási ékszereket tartalmazó ládát felpakoltatta egy Opel Blitz típusú katonai teherautóra, majd a Pajtás Ernő ezredes parancsnokolt 10 fős különítmény nyugat felé indult. A Szent Koronát szállító háromtonnás teherautó március 28-án hajnali fél 4-kor lépte át Magyarország határát. Szálasinak az volt a véleménye, hogy „a Szent Korona és az államfő elválaszthatatlanok egymástól”.

            A teherautó a rá következő napokban áthaladt Semmering, Mürzsteg majd Máriazell településeken, és április 1-én éjszaka megérkezett a St. Pölten mellett fekvő Jeszenszky Imre első világháborús veterán kastélyához. Az egykori repülős tiszt befogadta a ládát és a koronaőröket, de Szálasít és kíséretét nem engedte a birtokára, így ők a szomszédos Attersee nevű településen töltötték az éjszakát. A Szent Korona elföldelésére 1945. április 26-án, kevéssel éjfél után került sor. A koronaőrök egy elfűrészelt benzines hordóba rejtették a regáliákat, de a koronázási kard nem fért bele, így a palásttal együtt a ládában maradt. Munkájuk nem volt teljesen tökéletes, így másnap visszamentek, és gyeptéglával fedték be a friss földhantot. Május 2-án a koronaőrség levált a nyilaskeresztes pártszolgálatos csoportról, és a Mattsee melletti plébániára szállásolta el magát, várva az amerikai hadsereg katonáit. Május 7-én ejtették foglyul a koronaőrség tagjait, a csoportot az a George Granville vezette a 7. hadsereg ideiglenes főhadiszállására, aki a világháború előtt hagyta el Magyarországot. Az amerikaiak megszerezték a koronázási ládát, majd a Szálasi szárnysegédjénél lévő kulcsot is. A láda azonban üres volt. Végül az egyik koronaőr elárulta, hogy a koronát Szálasi rendelkezésére Mattsee mellett, egy mocsárban elásták.

            A Szent Korona az Amerikai Egyesült Államok őrizetébe került, előbb Európában, majd 1951–1978 között az Egyesült Államok Texas államában lévő Fort Knox katonai támaszponton őrizték huszonhét éven keresztül. Visszaadását a magyar kormány nemzetközi fórumokon többször is szóvá tette – eredménytelenül.

            Végül a Szent Korona több mint három évtized után tért haza Jimmy Carter elnöksége alatt. Cyrus Vance, az USA külügyminisztere 1979. január 5-én Budapestre érkezett a magyar Szent Koronával és a koronázási ékszerekkel. Másnap – január 6-án – a Parlamentben ezeket ünnepélyesen átadta Apró Antalnak, az országgyűlés akkori elnökének.

            Ezt követően két évtizedig a Magyar Nemzeti Múzeumban állították ki, de volt, amikor raktárban őrizték. 1999. december 21-én a Magyar Országgyűlés elfogadta a Szent Koronáról szóló 2000. évi. I. törvényt. Ez alapján a Korona 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között – a jogarral és az országalmával – a Parlament kupolacsarnokába került.