Tökös csirke

Visszatért a Délvidék - Martonos (OHT 66 útvonalon)

    Délen - a Bácska, Dél-Baranya/Drávaszög, Muraköz, Mura-vidék területének - 1941-es visszarendeződése után Magyarország határa teljesen a vizek mentén alakult ki: Dráva, Duna, Tisza. 

              A Teleki Sámuel Kulturális Egyesület –­ kezdeményezésemre – a trianoni békediktátum 105. éves évfordulójára (2025. június 4.) megjelenteti az Országhatártúra útikalauzt. Információ: www.tske.hu Most egy délvidéki települést ismerhettek meg.

Martonos (szerbül: Мартонош / Martonoš) falu Szerbia északi részén, a Vajdaságban, az Észsk-bánsági körzetben, a Magyarkanizsai járásban. Magyar többségű település, a 2002-es népszámlálás szerint 2183 lakosa volt.

Földrajza

Éghajlata mérsékelt kontinentális. Sík vidék, alluviális lapályon fekszik, ezért talaja alkalmas a földművelésre.

Története

Martonos nevét 1237-ben említette először oklevél Martinus nevű kolostorával kapcsolatosan, mely a tatárjárás után került felújításra. mint községet azonban csak 1335-ben említették először a kői káptalan által végzett határjárás alkalmával, mint Felső-Adorján szomszédosát, a határába eső Gyékény nevű tóval együtt. A határjárás felsorolásában ezután északnyugat felől Pusztaegyház nevű földrész és Ludas-egyház következik, majd a határvonal délfelé fordul. Az okiratban nemeseit is megemlítették; így Bekus, Martonosi Lőrinc fia, később pedig Pestyéni István de Martonos is említve van. A határjárásban említett Pusztaegyház ma Martonos határának nyugati részét alkotó, és Ludassal határos puszta.

Az 1355. évi felső-adorjáni és az 1367. évi két Adorján határjárása szintén említette Martonos, Pusztaegyház és Ludas-egyház településeket.

1424-ben Martonost, mely eddig a Michalyovszkiaké volt, Zsigmond király Chaaki Miklós erdélyi vajdának adományozta.

1552-ben, a török hódoltság kezdetén, egy Martonosról való magyar csapat fényes győzelmét egy török csapat fölött Tinódi Lantos Sebestyén is megénekelte "Szeged veszedelme" címen.

Lakossága a török elől elmenekült. A török defterek összeírása szerint csak nagyon kevés háznak maradtak vissza lakói. Így a szegedi nahijébe tartozó Martonoson 1554-es összeíráskor csak 3 adózó ház volt, amely szám idővel kissé emelkedett, mert 1570 körül 20, 1580–82-ben 17, és 1590–91-ben 31 adózó ház volt itt.

A török hódoltság elején Martonos Rondics András birtoka, 1564-ben ő tiltakozott a leleszi káptalan előtt, Gémes Ferenc és Kamuthi Balázs ellen, hogy az ő birtokrészeit a Csongrád vármegyei Martonosban maguknak ne adományoztassák.

Evlija Cselebi, a híres török útleíró Martonos erődítményeiről a következőket jegyezte fel:

„	Martonos vára az építőjéről elnevezett régi hely, 1554-ben foglaltatott el... Várparancsnoka és 15 várkatonája van. Vára a Tisza folyó partján fekszik. Külvárosa 150 nádas magyar házat és egy templomot foglal magába.	”

Az 1649-ben a feljegyzések szerint 730 lakosa és temploma is volt. A következő években e helység Gombkötő János birtokaként volt feljegyezve.

1702-ben itt legalább 300 adóköteles lakosa volt. Az 1690-es években történt szerb telepítéskor bizonyosan Martonos is kapott új lakosságot. A régebben itt élt magyar nép innen kiszorult, templomukat is az új jövevények foglalták el, akiket határőri katonai szolgálatokra köteleztek.

1702-ben báró Gracich volt Martonos földesura. Martonos akkor kapta, mint katonai sánc a helység határához az üres Horgos és Szent-Péter pusztáknak felét is.

A Rákóczi-féle hadjáratokban Martonos is sokat szenvedett 1705 és 1706-ban, amikor kirabolták és fölgyújtották.

Egy 1750 augusztus 15-én kelt királyi rendelet a Tisza melletti tíz katonai sáncot s így Martonost is feloszlatja és a polgári hatóság alá rendeli. 1751. június 28-án pedig szabadalomlevelet ad nekik, és e helységekből a tiszai koronai kerületet alkotja. Martonos akkortól fogva több településsel együtt hasonló pecsétcímert használt: királyi korona alatt sast s két oldalán az évszám 17–51. Ez alatt kis körben katona áll s szántóvasat tart. A körülírás ez: „Sigil. loci. coron. Martonos.”.

1784-ben a római katolikus magyar lakossága elérte az 500 lelket, ezért plébániáról és iskoláról kellett gondoskodni. Matrikulák 1780 óta vannak itt; a plébániát 1789-ben szervezték, a templom és pap lakása pedig csak 1811-ben épült. Az ortodox templom építéséről nincsenek adataink; valószínűleg a szerb telepedés kezdetéről való, s nem lehetetlen, hogy az ősi katolikus templomból vagy annak alapjára épült.

1827-ben kaptak céhszabadalmat a kovácsok, kerékgyártók, szabók, csizmadiák.

Az 1848. évi IX. törvénycikk értelmében megszűnt a Tiszai Koronakerület. Az 1848–49. évi mozgalmak alatt a martonosi nemzetőrség is (magyarok és szerbek egyaránt) a római sáncok között tanyázó felkelő szerbek ellen az ókéri táborba szálltak. De mikor a szerb nemzetőrök magyarellenes hangulatot kezdtek tanúsítani, a magyarok az ókanizsai nemzetőrök segítségével lefegyverezték őket, maguk pedig Szenttamásnál is részt vettek a harcban. 1849. február 2-ig Martonos békében maradt. Zenta bukása után azonban az onnan visszavonuló fegyveres lakosság elkeseredésében Martonoson a szerb lakosokra esett és 78 embert levágott. Másnap a szerbek Törökkanizsánál mutatkoztak, mire a martonosi magyarok is elmenekültek. Március 22-én a martonosi szőlőknél egy támadó szerb csapatot visszavertek. Erre a magyar lakosság ismét visszatért Martonosra, a szerbek pedig csak Világos után jöttek haza.

1870-ben Martonos a koronakerülettel együtt megváltotta magát a földesúri terhek alól. A helység magyar lakossága annyira gyarapodott, hogy a szerb csakhamar kisebbségben maradt.

Simrák Béla plébános 1906-ban kérvényezte a zárda építését Martonoson, mely épületben 3 tanterem lesz a hatosztályos iskola számára. 1907. május 15-én engedélyt kapott a létesítmény felépítésére. Az épületben 1908. szeptember 1-jén kezdődött meg a tanítás - ingyenes oktatás a lányok és a nem katolikus vallású gyerekek számára is. A zárda és az iskola ünnepélyes felszentelésére 1908. november 12-én, az ünnepi szentmise után került sor. Az elmúlt két évtizedben az anyagi gondok mellett a diákok számának drasztikus fogyatkozása nyomta rá bélyegét az iskolára: 20 év alatt 175-ről 128-ra csökkent a tanulók száma.

Az I. világháborúban a Monarchia katonájaként 165 martonosi vesztette életét, emlékmű – az impériumváltást következtében – nem jutott nekik, csupán egy könyv őrzi emléküket

1918 novemberében szerb csapatok szállták meg. 1920. július 4-étől, a trianoni békediktátum után a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1941-ben visszatért Magyarország kebelébe. A II. világháború utáni párizsi békediktátummal a győztes nagyhatalmak visszakényszerítették Jugoszláviába (Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, 1967. április 7-től Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság). 2003-tól Szerbia és Montenegró államhoz tartozik, 2006-tól pedig Szerbiához.

A mai Martonos lakossága főleg mezőgazdasággal, zöldségfélék, paprika, burgonya, hagyma termesztésével foglalkozik, és fejlett az állattenyésztése is. Jelentős hagyománya van a kézműiparnak, hiszen az első céhek már 1826-ban megalakultak. Híresek voltak és maradtak a martonosi kosárfonó műhelyek és paprikaszárítók is.

Etnikai összetétel

Nemzetiség	Szám	%
Magyarok	1897	86,89
Szerbek	155	7,10
Cigányok	86	3,93
Albánok	12	0,54
Horvátok	9	0,41
Jugoszlávok	8	0,36
Bunyevácok	4	0,18
Szlovákok	3	0,13
Németek	2	0,09
Montenegróiak	1	0,04
Szlovének	1	0,04
Macedónok	1	0,04

Testvértelepülései

·                     Algyő, Magyarország

·                     Martfű, Magyarország

·                     Gátér, Magyarország

·                     Újvár, Románia

 (Fő forrás: Wikipedia)

VISSZATEKINTÉS - Rekordszintű érdeklődés fogadta Magyarországot Washingtonban

A Smithsonian Folklife Fesztivál (SFF) történetében rekordot döntött a Magyarország részvételével megtartott rendezvénysorozat látogatottsága, és az amerikai függetlenség napján eladott magyar ételek és italok mennyisége is felülmúlta a korábbi csúcsokat. Ezt mondta a fesztivál zárónapján Balatoni Mónika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára. A látogatóinak száma az elmúlt két hét alatt meghaladta a másfél milliót, és július 4-én több mint 10 ezer adagot értékesítettek magyar ételkülönlegességekből a Budapest Bistróban. "Magyarországnak ennél jobb országimázst nem tudok elképzelni" – mondta Balatoni Mónika – az amerikai fővárosban száz magyar előadóművészt és kézművest felsorakoztató, Magyar örökség – Az újjáéledés gyökerei című fesztiválprogramról.

A washingtoni magyar rendezvény méreteiben a Mesterségek Ünnepének öt-hatszorosa. "Két hét alatt több mint másfél millió ember ismerkedett a magyar kultúrával. Látta és felállva, ujjongva tapsolta meg azokat a művészeket, akiket a szívüket-lelküket elhozták Washingtonba, és belülről, hitelesen fogalmazták meg azt a magyar virtust és gondolatot, ami a génjeinkben, a gyökereinkben van. Megmutatták, hogy ez nemcsak a múlt, hanem élő kultúra, amely generációkon át öröklődik" - nyilatkozott az államtitkár

Fülemile Ágnes, a New York-i Magyar Kulturális Központ igazgatója, a magyar fesztiválprogram társkurátora az MTI-nek elmondta, a fesztiválprogramnak párhuzamos "csapásirányai" voltak, amelyek egymást kiegészítve váltak igazán sikeressé. A kurátor szerint nagyon erős volt a táncos program. A zenészek reprezentatív keresztmetszetét adták mind az úgynevezett revival zenének, mind pedig az adatközlői zenei tudásnak.  Washingtonba 30 kézműves utazott ki, akiket a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, segített kiválogatni.

Magyarországról az UNESCO által elindított szellemi-kulturális örökség gondolatot két hagyományőrző közösség képviselte: Karcagról a pásztoréletmódot bemutató Csontos juhászcsalád, Kalocsáról pedig öt asszony, akik pingáltak, ékszert készítettek, hímeztek és divatbemutatón is részt vettek. A határokon kívüli közösségek közül a Gyimesből, a kalotaszegi Méráról, a mezőségi Székről, illetve a bácskai Kishegyesről érkeztek részvevők.

A fesztiválprogram pávás logóját Kaszta Dénes tervezte, és az arculatot meghatározó épületeket az Ybl-díjas, Makovecz-tanítvány, Siklósi József tervezte.

"Az amerikai magyarok közül nagyon sokan fejezték ki köszönetüket azért, hogy a kultúrájukat méltóképpen megjelenítették itt, hogy büszkék lehetnek. Rámutatott: fontos kormányzati célkitűzés, hogy a diaszpórában élő, második-harmadik generációs magyarok is megismerkedjenek őseik kultúrájával és Magyarországra is ellátogassanak.”

Fülemile Ágnes felidézte, hogy találkozott olyan amerikaiakkal, akik 20-30 éve minden SFF-fesztiválon ott voltak, de ilyen még tapasztaltak. "Nem szoktak állva tapsolni az emberek, nem szokott szinte szétrobbanni a nagysátor a nagyszinpad körül az ovációtól" - mondta. Balatoni Mónika rámutatott: a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a fesztiválon való megjelenésnek a kulturális mellett turisztikai és egyéb gazdasági hozadéka is van. (Forrás: Rechpoi Hírek, 2013.)

NEMZETEK KONYHÁJA - A székely kürtőskalács

Hozzávalók:

50 dkg liszt
3 dkg élesztő
2,5 dl langyos tej
6 dkg cukor
6 dkg olvasztott vaj, vagy Ráma
2 tojás
1 kávéskanál só
Ízesítés ízlés szerint: fahéjas cukor, vaníliás cukor, darált dió, kókuszreszelék, darált, mogyoró, stb.

Elkészítése:

            A lisztet tálba szitáljuk, közepébe mélyedést nyomunk, abba morzsoljuk az élesztőt. Hozzáöntjük a langyos tejet, és elkeverjük, hogy az élesztő feloldódjon a tejben. Letakarva 5-10 perc alatt felfuttatjuk. A vajat, a cukrot és a tojásokat jól összekeverjük, hozzáadjuk a liszthez, ezután kézzel simára dagasztjuk a tésztát, cipóvá formáljuk, meghintjük egy kis liszttel, majd letakarva 30 percig duplájára dagasztjuk.

            A tésztát lisztezett munkalapon kinyútjuk, majd kézzel 2 cm széles csíkokat vágunk belőle. A kalácssütő fát bevajazzuk, majd a csíkot feltekerjük a fára. Egy tálcára kristálycukrot szórunk, melyben meghengergetjük a tésztát sütés előtt. Faszén fölött lassan forgatva kb. 10-15 percig sütjük, akkor lesz kész, ha a cukor megkaramellizálódik a tésztán. Ekkor különböző ízesítésű cukorba forgatjuk.

            Csak én nem faszén fölött csináltam, hanem sörös dobozt betekertem alufóliával, megkentem vajjal, arra tekertem a tésztát, és ez lett az eredmény:)

Jó étvágyat hozzá! (Soós Hajnalka receptje)

Visszatért a Délvidék - Horgos (OHT 66 útvonalon)

          Délen - a Bácska, Dél-Baranya/Drávaszög, Muraköz, Mura-vidék területének - 1941-es visszarendeződése után Magyarország határa teljesen a vizek mentén alakult ki: Dráva, Duna, Tisza. 

          A Teleki Sámuel Kulturális Egyesület –­ kezdeményezésemre – a trianoni békediktátum 105. éves évfordulójára (2025. június 4.) megjelenteti az Országhatártúra útikalauzt. Információ: www.orszaghatartura.hu Most egy délvidéki települést ismerhettek meg.

Horgos (szerbül: Хоргош / Horgoš) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, közigazgatási szempontból a Magyarkanizsai járáshoz tartozik. A magyar többségű településnek 2011-ben 5709 lakosa volt. Mellette található Szerbia Magyarország felé vezető legforgalmasabb közúti határátkelőhelye (a magyar oldali határállomás Röszke). A Szeged és Újvidék közötti vasúti forgalom mára már nem jelentős.

Fekvése

Horgos Szerbia, ezen belül Vajdaság legészakibb települése. Északról Magyarország, keletről a Tisza folyó, délről Martonos és Kispiac települések, nyugatról pedig Szabadka határolja. A település magva az északi szélesség 46° 10' és a keleti hosszúság 19° 58' metszéspontján van. A tengerszint feletti magassága 75 méter. A település, bár a Tisza határolja, mégsem a folyó mellett, hanem attól 8 kilométerre nyugatra fekszik. A település határa területén három geomorfológiai övezet érintkezik: a Tisza menti alluviális rétség, a magasabb fekvésű löszterasz és a homokvidék. Maga a település a löszterasz és a homokvidék határán terül el.

Története

A település meglétét a 11. századi írott források bizonyítják, Garam Benedek-rendi kolostor birtokaként egy halászfalut említenek Horgos néven. Gyakran esik szó Szent Péter településről is.

A 13. század elejétől kunok népesítették be a tájat, akik önrendelkezést kaptak IV. Bélától, területük határa a mai falu körzetét szelte ketté. A kunok emlékét őrzi néhány határnév is, mint a Kun-tó, Kis-Kun-tó, Kun-halom. A középkor legjelentősebb emléke egy templom maradvány és néhány sír. Ez önálló falu létezésére utal a Templom-dombnak nevezett határrész közelében.

Horgos név az írott forrásokban1640-ben tűnik fel. Ekkor kapta meg a pusztát egy magyar nemes kiváltságként. Horgos jelentése a "horog alakú" és egy tavat jelölt a mai Horgosi-réten.

A török megszállás idején a falu a szegedi határ része, amikor pedig a zentai csata után megszerveződött a tiszai határőrvidék, a horgosi és Szent Péter-i puszták katonai sáncok sorába kerültek.

A határőrvidék feloszlásával1746-ban ban ezt a pusztát Kárász Miklós szegedi jegyző vásárolta meg, és a birtokbavétel után hozzáfogott a betelepítéséhez. Az első telepesek a Budzsák, Vermes és Rózsa majorokba kerültek. A szűkebb értelemben vett mai település 1772-ben jött létre átgondolt betelepítési terv következtében. Körülbelül 120 család került akkor a faluba Magyarország különböző tájegységeiből. A későbbi évtizedekben még kb. 1000 új lakos érkezett melléjük.1820-ban épült ki a falu hét utcája, és ez képezi a település magját.

A vármegyék újraszerveződésével, a község Csongrádhoz került. Igazgatási központja is volt több alkalommal. A 18. század végén és a 19. század elején fellendült az utasforgalom. Bevezették a Horgost is érintő postakocsi-járatokat. A 19. században a horgosiak főleg földműveléssel, állattenyésztéssel, illetve háziiparral foglalkoztak. Termékfeleslegeiket a szegedi és a szabadkai piacon értékesítették. 1837-ben már a szabók, kádárok, kovácsok, tímárok és csizmadiák alakítottak céheket. 1845-ben már iskola is működött.

Horgos 1919-ig Csongrád vármegyéhez, a Kiskundorozsmai járáshoz tartozott. Trianonban (1920. június 4.), egyetlen csongrádi településként az újonnan létrehozott Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták. A 20. század elején 18 539 katasztrális hold határral rendelkezett, 7275 lakosa volt.

1941-ben a magyar honvédség visszacsatolta a települést Magyarországhoz. A bevonuló honvédekre szerb partizánok tüzet nyitottak, ezért a honvédek lelőttek 30 szerb nemzetiségű személyt. Megtorlásul a magyar hadsereg kivonulása (1945) után a szerbek 60 ártatlan magyart lőttek agyon.

A II. világháború utáni párizsi békediktátummal (1947. február 10.) a győztes nagyhatalmak visszakényszerítették Jugoszláviába (Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, 1967. április 7-től Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság). 2003-tól Szerbia és Montenegró államhoz tartozik, 2006-tól pedig Szerbiához.

Jelene

A világháborút követő politikai változások a Kárász, Vermes, Reök családot súlyosan érintették. A kisajátított földeket zömmel délszláv származású telepesek kapták, akik Magyarországról, Romániából kerültek ide.

A falu társadalmi-gazdasági fejlődése1945. után vett nagyobb lendületet. Szövetkezetek, gazdasági birtokok alakultak. A fűszerpaprika termelése már világhírnek örvendett, hiszen a híresebb szegedi után mindjárt a horgosi paprika következett. Az igazi iparosodás az 1950-es és 60-as években indult el a Vitamin és az Iglo (mai Higlo) megalakulásával.

A településnek teljes magyar és szerb tannyelvű iskolája van, bár a szerb diákok létszáma alig éri el az elegendőt. Művelődési otthonában több civil egyesület működik. Ezek közül kiemelendő a több mint 70 éves múlttal rendelkező Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület.

Fejlett a kiskereskedelmi hálózata van (vegyeskereskedések, bútorszalon, piactér, barkácsboltok, stb.).

Közlekedési szerepe ma is nagyon fontos, hiszen útvonalak találkozásánál fekszik. A horgosi határátkelőhely pedig legfontosabb összeköttetés Európával.

A magyar M5-ös autópálya 2006-os átadása után a magyar 5-ös főúton levő határátkelőhely megszűnt, a gyalogos és kerékpáros forgalom is az új határátkelőhelyen át közlekedik. 2012. december 4-én bejelentették, hogy 2013-ban újranyitják a régi határátkelőt.

Etnikai összetétel

Nemzetiség	Szám	%
Magyarok	5302	83,82
Szerbek	436	6,89
Cigányok	298	4,71

Nevezetes emberek

dr. Bacskulin József - világhírű szemsebész

Aleksandar Tišma - prózaíró

Földi Albert - zenész, zeneszerző

Fujkin István - illusztrátor, festő, képregényrajzoló

Berényi Miklós - festőművész

Kovács Lehel - színész

Kiss László - csillagász

Testvértelepülései

·                    Öttömös, Magyarország

·                    Mesztegnyő, Magyarország

·                    Lozovik, Szerbia

·                    Lakitelek, Magyarország

Mire jó a körömvirág? És hogyan kell gondozni?

A fészkes virágzatúak családjába tartozó (Asteraceae) körömvirág, Calendula officinalis, Dél- és Kelet-Európából származik. Latin neve (Calendula) abból a római megfigyelésből ered, hogy a virágok az év szinte minden hónapjában virágoznak, a mediterráneumban még télen is.

Az officinalis elnevezés pedig gyógyító hatására utal. Az arabok sokszor adtak lovaiknak körömvirágot, mert azt tapasztalták, hogy ez növeli a lovak vágtatási sebességét.

A növény leírása

Egynyári, rövid tenyészidejű, 30–60 cm magasra növő, fészkesvirágzatú, lágyszárú növény. Gyökerei mélyre hatolnak. Halványzöld levelei jellegzetes illatúak. Nyelves virágai sárgák és narancssárgák.

A növény gondozása

A körömvirág kedveli a laza, homokos talajokat. Fényigényes növény. Ősszel vagy tavasszal magról szaporítható. A magvak 21 fokon kb. 10 nap alatt kicsíráznak. Helyigénye kb. 30 cm. Ha palántázunk, figyeljünk oda, hogy jól bokrosodott töveket vásároljunk, amelyeket ezután az ültető gödörbe helyezve, talajjal takarás után jól megöntözünk. A 60–90 cm magas növény 14 héten keresztül virágzik. A kis rókalepke és a fehér káposztalepke kedveli. Szirmai napfényen kinyílnak. Virágágyások remek szegélynövénye, mutatós vágott virág. Ha túl nagyra nőtt, vissza kell vágni tíz centiméteres magasságig, egy hónap elteltével ismét virágzik.

Összeültetések

A veteményesben a szomszédait sok kártevőtől megvédi, ezért itt is hagyjunk meg belőle pár tövet, különösen a paradicsom sorában. A körömvirág és a málna is jól kiegészítik egymást. A körömvirág más növények mellett is hasznos társítás, hiszen a gyökérfonalférgeket elűzi, és távol tarja a levéltetveket is.

Gyógyhatásai

Hazánkban elsősorban a csészelevelek nélkül vagy azokkal együtt gyűjtik virágzatot, más országokban a virágos hajtást és a levelet is gyűjtik.

Főbb hatóanyagai: szaponinok, flavonoidok, poliszacharidok, karotin- és xantofil festékanyagok, illóolaj, fitoszterol és tokoferol.

Gyógyteák, kivonatok és készítmények összetevőjeként alkalmazzák. A körömvirágot régóta használják enyhítő gyógyírként fogfájásra és méhcsípésre. Még az amerikai polgárháború és az első világháború idején is alkalmazták sebgyógyításra. Napjainkban a kisebb vágások és égési sérülések kezelésére a körömvirág alapú krémeket drogériákban, mint természetes eredetű gyógytermékeket lehet vásárolni. A körömvirágot a népgyógyászat kelések, fekélyek, ekcémák, égési sebek, zúzódások8888j8 kezelésére javasolja. Hatóanyagai hámosodást elősegítő, gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek. Emiatt eredményesen alkalmazható visszérgyulladások enyhítésére, megszüntetésére. Hegesedés után a műtéti sebeket gyorsan begyógyítják.

Gasztronómiai alkalmazása

A körömvirág gasztronómiai múlttal is büszkélkedhet. A középkorban a szakácsok levest főztek belőle, levelét salátákba tették.

A mai konyhaművészet az ehető szirmokat ízletes süteményekbe, pudingokba, levesekbe, salátákba és rizsből készült ételekbe használja fel. A friss virágszirmok salátákba, levesekbe is belekerülhetnek.

            A teljes virágot, vagy csak a nyelves virágokat szedjük és szárítjuk. A szárított szirmokat teakeverékek színjavítására, illetve potpourrik színesítésére is használhatjuk.

Ember és állat

Felirat hozzáadása