Délen - a
Bácska, Dél-Baranya/Drávaszög, Muraköz, Mura-vidék területének - 1941-es
visszarendeződése után Magyarország határa teljesen a vizek mentén alakult ki:
Dráva, Duna, Tisza.
A Teleki Sámuel Kulturális Egyesület – kezdeményezésemre – a trianoni békediktátum 104. éves évfordulójára (2024. június 4.) megjelenteti az Országhatártúra útikalauzt. Információ: www.orszaghatartura.hu Most egy délvidéki települést ismerhettek meg.
Horgos (szerbül: Хоргош / Horgoš) falu Szerbiában, a Vajdaságban,
az Észak-bácskai
körzetben, közigazgatási szempontból a Magyarkanizsai járáshoz tartozik. A magyar többségű településnek 2011-ben 5709 lakosa volt.
Mellette található Szerbia Magyarország felé vezető legforgalmasabb közúti határátkelőhelye (a magyar oldali határállomás Röszke). A Szeged és Újvidék közötti vasúti forgalom mára már nem jelentős.
Fekvése
Horgos Szerbia, ezen belül Vajdaság legészakibb települése. Északról Magyarország, keletről a Tisza folyó, délről Martonos és Kispiac települések, nyugatról pedig Szabadka határolja. A település magva az északi
szélesség 46° 10' és a keleti hosszúság 19° 58' metszéspontján van. A
tengerszint feletti magassága 75 méter. A település, bár a Tisza határolja,
mégsem a folyó mellett, hanem attól 8 kilométerre nyugatra fekszik. A település
határa területén három geomorfológiai övezet érintkezik: a Tisza menti
alluviális rétség, a magasabb fekvésű löszterasz és a homokvidék. Maga a
település a löszterasz és a homokvidék határán terül el.
Története
A település
meglétét a 11. századi írott források bizonyítják, Garam
Benedek-rendi kolostor birtokaként egy halászfalut említenek Horgos néven. Gyakran esik szó Szent Péter
településről is.
A 13. század elejétől kunok népesítették be a tájat, akik
önrendelkezést kaptak IV. Bélától, területük határa a mai falu körzetét szelte ketté. A kunok emlékét őrzi néhány
határnév is, mint a Kun-tó, Kis-Kun-tó, Kun-halom. A középkor legjelentősebb
emléke egy templom maradvány és néhány sír. Ez önálló falu létezésére utal a
Templom-dombnak nevezett határrész közelében.
Horgos név az írott
forrásokban1640-ben tűnik fel. Ekkor kapta
meg a pusztát egy magyar nemes kiváltságként. Horgos jelentése a "horog
alakú" és egy tavat jelölt a mai Horgosi-réten.
A török megszállás idején
a falu a szegedi határ része, amikor pedig a zentai csata után
megszerveződött a tiszai határőrvidék, a horgosi és Szent Péter-i puszták
katonai sáncok sorába kerültek.
A határőrvidék
feloszlásával1746-ban ban ezt a pusztát Kárász
Miklós szegedi jegyző vásárolta meg, és a birtokbavétel után hozzáfogott a
betelepítéséhez. Az első telepesek a Budzsák, Vermes és Rózsa majorokba
kerültek. A szűkebb értelemben vett mai település 1772-ben jött létre átgondolt
betelepítési terv következtében. Körülbelül 120 család került akkor a faluba
Magyarország különböző tájegységeiből. A későbbi évtizedekben még kb. 1000 új
lakos érkezett melléjük.1820-ban épült ki a falu hét
utcája, és ez képezi a település magját.
A vármegyék
újraszerveződésével, a község Csongrádhoz került. Igazgatási központja is volt
több alkalommal. A 18. század végén és a 19. század elején fellendült az utasforgalom.
Bevezették a Horgost is érintő postakocsi-járatokat. A 19. században a
horgosiak főleg földműveléssel, állattenyésztéssel,
illetve háziiparral foglalkoztak. Termékfeleslegeiket a szegedi és a szabadkai
piacon értékesítették. 1837-ben már a szabók, kádárok, kovácsok, tímárok és csizmadiák alakítottak céheket. 1845-ben már iskola is működött.
Horgos 1919-ig Csongrád vármegyéhez,
a Kiskundorozsmai járáshoz tartozott. Trianonban (1920. június 4.), egyetlen csongrádi településként az újonnan létrehozott Szerb-Horvát-Szlovén
Királysághoz csatolták. A 20. század elején 18 539 katasztrális hold
határral rendelkezett, 7275 lakosa volt.
1941-ben a magyar honvédség
visszacsatolta a települést Magyarországhoz. A bevonuló honvédekre szerb partizánok tüzet
nyitottak, ezért a honvédek lelőttek 30 szerb nemzetiségű személyt. Megtorlásul a magyar hadsereg kivonulása (1945) után a szerbek 60 ártatlan magyart lőttek agyon.
A II. világháború
utáni párizsi békediktátummal (1947. február 10.) a győztes nagyhatalmak
visszakényszerítették Jugoszláviába (Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, 1967.
április 7-től Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság). 2003-tól Szerbia
és Montenegró államhoz tartozik, 2006-tól pedig Szerbiához.
Jelene
A világháborút követő politikai változások a Kárász,
Vermes, Reök családot súlyosan érintették. A kisajátított földeket zömmel
délszláv származású telepesek kapták, akik Magyarországról, Romániából kerültek ide.
A falu
társadalmi-gazdasági fejlődése1945. után vett nagyobb
lendületet. Szövetkezetek, gazdasági birtokok alakultak. A fűszerpaprika termelése már világhírnek örvendett,
hiszen a híresebb szegedi után mindjárt a horgosi paprika következett. Az igazi
iparosodás az 1950-es és 60-as években indult el a Vitamin és az Iglo (mai
Higlo) megalakulásával.
A településnek
teljes magyar és szerb tannyelvű iskolája van, bár a szerb diákok létszáma alig
éri el az elegendőt. Művelődési otthonában több civil egyesület működik. Ezek
közül kiemelendő a több mint 70 éves múlttal rendelkező Bartók Béla Magyar
Művelődési Egyesület.
Fejlett a
kiskereskedelmi hálózata van (vegyeskereskedések, bútorszalon, piactér,
barkácsboltok, stb.).
Közlekedési szerepe
ma is nagyon fontos, hiszen útvonalak találkozásánál fekszik. A horgosi
határátkelőhely pedig legfontosabb összeköttetés Európával.
A magyar M5-ös
autópálya 2006-os átadása után a magyar 5-ös főúton levő határátkelőhely
megszűnt, a gyalogos és kerékpáros forgalom is az új határátkelőhelyen át
közlekedik. 2012. december 4-én bejelentették, hogy 2013-ban újranyitják a régi
határátkelőt.
Etnikai
összetétel
Nemzetiség
|
Szám
|
%
|
5302
|
83,82
|
|
436
|
6,89
|
|
298
|
4,71
|
|
Nevezetes emberek
dr. Bacskulin
József - világhírű
szemsebész
Aleksandar
Tišma - prózaíró
Földi
Albert - zenész,
zeneszerző
Fujkin
István -
illusztrátor, festő, képregényrajzoló
Berényi
Miklós -
festőművész
Kovács Lehel - színész
Kiss László - csillagász
Testvértelepülései
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése