2015. december 30., szerda

Hol, mikor koccintanak Szilveszterkor?

            A Föld gömbölyűségénél fogva nem egyszerre ünnepeljük a szilvesztert, mert például Szentpétervárott akkor csendülnek össze a poharak, amikor mi még a tévé szilveszteri műsorát nézzük. A Történelmi-Magyarországon Erdély és a Partium kétszeri Romániához csatolásával két időzóna jött létre. A szomszédos erdélyieknek így egy óra előnyük lett, akárcsak a közel-keleti országok vagy Dél-Afrika lakóinak. Ugyanakkor mi már javában „másnaposak” vagyunk, amikor Brazíliában, Kanadában és az Egyesült Államokban megérkezik az új év.
            Több millió embernek azonban ez az éjszaka is csak egy a sok közül. Ők máskor köszöntik az új évet. Az iszlám, a zsidó hitűek addigra már túlesnek rajta, Ázsiában pedig a holdújév ad alkalmat az ünneplésre. Európában is csak a múlt században történt meg az egységesítés. A régi Rómában eleinte a „tavasz igazi érkezését”, a március elsejét tekintették az új év első napjának, de még a köztársaság korában, i. e. 153-ban áttértek a január 1-jére. A kereszténység megszületésekor január 6-a, majd a negyedik
században december 25-e lett az év első napja. XI. Ince pápa (uralkodott: 1676. szeptember 21. – 1689. augusztus 12.) rendelte el a polgári év január elsejével történő kezdését. Ez vált aztán általánossá, s ezt vette át a ma is használt Gergely-naptár. Az egyházi év azonban adventtől adventig tart. Angliában pedig 1751-benszavazta meg a parlament, hogy a következő évtől január elseje legyen az új esztendő első napja. Addig ugyanis március 25-én kezdődött náluk az új esztendő.
            December 31-e, az év utolsó napja I. (Szent) Szilveszter pápa emlékünnepe (a Szilveszter nevű pápákról a december 31-i bejegyzésemben írok), aki Nagy Konstantin császár idejében (uralkodott: 314–335) élt. Ebben az időben vált az egyház az állam első intézményévé. A pápa életét és csodás tetteit számos legenda övezi.
            Bármikor tartották is az évváltást, mindig fényesen megünnepelték az emberek. A mai szilveszteri szokások szinte egytől egyig a múltban gyökereznek, bár a tájegységként és népenként kialakult ősi szokásoknak mára csak halvány másolatai maradtak fenn.
(A Veszprémi 7 Napban 1997. november 18-án megjelent cikkem alapján.)

NOSZTALGIA 2012-ből, Esti séta Floridában





2015. december 29., kedd

Óévbúcsúztató népszokások

            Bőséges a magyarság szilveszteri szokásainak tárháza, változott formájában jó néhány még a mai nap is tovább él. Ilyen volt az óévet jelképező szalmabáb földbe temetése, vízbe hajítása, az óév kiharangozása. Szilveszter éjjelén gombócfőzéssel, ólomöntéssel tudakolóztak a lányok jövendőbelijük neve és foglalkozása után. A néprajzkutatók szerint régi szokás volt, hogy az éjféli óraütés előtt a családfők – kezükben pénzt szorongatva – asztalra álltak, ahonnan pontosan éjfélkor a földre ugrottak, így biztosítva, hogy a következő évben ne legyenek szűkiben a pénznek. Az év végi trombitálás, kerepelés, zajcsinálás eredeti célja a gonosz elűzése volt, de a következő év termésének megóvását is biztosítva látták így. Ma a pestiek zajongó utcai felvonulása, zajongása idézi ezt a hangulatot.
            Mongóliában régen február másodikán, a hold hónapján volt az óévbúcsúztató karnevál. Ekkor rendezték az íjász- a lovas és a birkózóversenyeket. Bulgáriában január 14-én sütötték hajdan a banicát. Tésztájába somfarügyeket és pénzérméket tettek. Az újévi sütemény fogyasztói – a hiedelmek szerint – így bepillantást nyertek a jövőbe. Mára annyi maradt ebből, hogy január elsején somfaágakkal és úgynevezett szurvácskákkal díszítik fel a házakat, s a gyerekek ünnepi mondókákat mondanak. Dániában az emberek újév napján igyekeznek minél nagyobb lármát csapni. Régebben a tűzijáték, a patronok, a petárdák robbanása olyan méreteket öltött, hogy rendeletileg korlátozni kellett az ilyen szórakozást. A hűvös angoloknál nem számít munkaszüneti napnak az új év első napja, a skótok viszont ünneplik. Ősrégi hiedelem Skóciában, hogy szerencsét hoz a házra, ha éjfél után elsőként fekete hajú ember lépi át a küszöböt. A szőkék ilyenkor nem szívesen látott vendégek.
            Japánban a házak bejáratát bambusznáddal, fenyőfákkal, páfránylevelekkel, naranccsal. Szalmakötegekkel díszítik fel. Minden dísznek szimbolikus jelentése van: jókívánságok jelképei az új évre, amely akkor kezdődik, amikor a szentélyek gongjain elhal a 108. kongatás hangja. Hagyomány, hogy a nők a legszebb kimonóikba bújnak, a férfiak a hiakuni-nisshu nevű kártyajátékot játsszák, míg a gyerekek ezen a napon kezdenek ismerkedni a betűvetéssel.
            Amikor trombitával, síppal, petárdával búcsúztatjuk majd az óesztendőt, nem gondolunk arra, hogy ilyen ősi gondűző, bőségvarázsló mágikus eljárásoknak az emlékei élnek ezekben a szokásokban is.
(A Balatonfüredi Napló, 1997. december 18-i számába írtam.)