Afrika világából

Képek a horvát Adriáról

 A Plitvicei-tavak Nemzeti Parkot mindenkinek ajánlom megtekinteni

 A legnagyobbn vízesés 78 m magasságból esik alá

 Messziről gyönyörű látvány a több emeletes és több ágú vízesés a gyűjtő tavacskával.

Közelről a hatalmas robaj a lenyűgöző.

 Spalatóban (a horvátok Splitnek keresztelték át) jópofa a nagy tölcsér az egyik sétáló utcában.

Jó érzés volt a saját útikalauzomból olvasni a Keresztelő Szent János-templomról.

 Egy órán keresztül ültem ezen a helyen, és néztem, csak néztem Diocletianus 1700 éves palotájának romjait és a keresztény szellemű átalakítás eredményét: Diocletianus mauzóleumának 1400 évvel ezelőtti templommá alakítását. A 800 éves Harangtorny alsó két emeletét IV. Béla felesége, Laszkarisz Mária, román, majd ezt tovább emelte másfél évszázaddal később gót elemekkel bővítve Károly Róbart felsége, Erzsébet. 

A Központi előcsarnokban (Peristilium) római katonákkal lehet fényképezkedni, és pihenni a lépcsőkön.

 Spalatóban a másik kedvenc helyem a pálmafás sétányon üldögélni (mint a képen) és nézni a kikötőt vagy Diocletianus palotájának külső falát (akár éjjel is).

Trau (a horvátok Trogirnak keresztelték át) mozgalmas történetének egyik érdekes emléke az itt látható klasszicista filagória, melyet Marmont marsall azért emeltetett, hogy a tenger csobogása mellett kártyázhasson. (Főnöke, Napóleon is szeretett kártyázni, és gyakran csalt is!)

 Jó közérzetemet fokozta, hogy a tenger csobogása mellett tudtam írni a Trianon könyvemet, és hogy a kánikula csökkentésére mindig kéznél volt a tenger.

A képek 2017-ben készültek.

Havas Boldogasszony ünnepe - augusztus 5.

Augusztus 5-e a római katolikus naptárban Havas Boldogasszony ünnepe, egy római legendára alapozzák eredetét. Közép-Európában először Szegeden ünnepelték ezt a ferencesek – a XVII. században.

          Havas Boldogasszony ünnepe tulajdonképpen a római Santa Maria Maggiore felszentelésének emléknapja: 1568-ban V. Piusz pápa vette fel a Római Kalendáriumba ünnepként. Az ünnephez kapcsolódó legenda: a IV. században, Liberius pápaságának az idején egy gazdag patrícius, akit Jánosnak hívtak és a felesége felajánlotta a család vagyonát Szűz Máriának – Mária pedig megjelent az álmukban, és felszólította őket, hogy azon a helyen, ahol másnap, az év egyik legforróbb napjának reggelén, augusztus 5-én hó lesz, a tiszteletére építtessenek templomot. Az álmot állítólag Liberius pápa is látta.
            A bazilikában a főoltár alatt, kristályurnában őrzik a jászolereklyét, az újszülött Jézus betlehemi jászolának egyes részeit. A jászolereklye okán a bazilikát az ad Praesepe, vagyis a Jászolhoz melléknévvel is szokták illetni, ismert még a Római Betlehem elnevezés is. A bazilikában a XIII. század óta egy régi Mária-kép látható, amely a karjában a gyermek Jézust tartó Szűzanyát bizánci köpenyben ábrázolja. A hagyomány szerint ezt maga Lukács evangélista festette és az egyik Jeruzsálembe zarándokoló bizánci császárnő, Szent Ilona küldte a rokonának Bizáncba, ahol több másolatot is készítettek a képről.

        A kultusz legkorábbi, közép-európai hagyománya egyes feltevések szerint a szegedi alsóvárosi templomban gyökeredzik. Minden évben megrendezik Szegeden, az Alsóvárosban a Havas Boldogasszony nagybúcsút, amely a XVII. században, a török hódoltság időszakában alakult ki.

            A gótikus templom elődje a Szent Péter Árpád-kori ispotálytemplom. A Havas Boldogasszony templomot a 15. század második felében kezdték el építeni. A templom több periódusban épült fel. Az építést 1503-ban fejezték be, amelyet a hajó főpárkánya alatt mindkét oldalon egy-egy kőtáblás felirat jelzi. 1509. augusztus 5-én szentelték fel a – római Santa Maria Maggiore nyomán – Havas Boldogasszony tiszteletére. Ekkor van a templom búcsúnapja.

Visszatért a Délvidék - Elemér (OHT 66 útvonalon)

    Délen - a Bácska, Dél-Baranya/Drávaszög, Muraköz, Mura-vidék területének - 1941-es visszarendeződése után Magyarország határa teljesen a vizek mentén alakult ki: Dráva, Duna, Tisza. 

     A Teleki Sámuel Kulturális Egysület –­ kezdeményezésemre – a trianoni békediktátum 104. éves évfordulójára (2024. június 4.) megjelenteti az Országhatártúra útikalauzt. Információ: www.orszaghatartura.hu Most egy délvidéki települést ismerhettek meg.

Elemér (1899-ig Német-Elemér és Szerb-Elemér, szerbül Елемир / Elemir, németül Elemer) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben. 1899-ig két község, Alsó- (vagy Német-) és Felső- (vagy Szerb-) Elemér volt. Ma közigazgatásilag Nagybecskerekhez tartozik.

Nevének eredete

A középkorban Ilemér, a török korban Elemirje, majd 1888-ig Elemir, a település kettéválásával Alsóelemér (vagy Német-) és Felsőelemér (vagy Szerb-), végül újraegyesülésével Elemér.

Fekvése

Nagybecskerektől 10 km-re északnyugatra fekszik, a Tisza bal partjának közelében.

Története

Első lakói Bácskából idemenekült szerbek voltak, akik a török kincstári földön, az el-emírjén telepedtek le, innen a falu Elemirje neve.

 A templom és a falán lévő emléktábla.

1796-ban németek telepedtek le, akik a szerbekkel nem fértek össze, és kettéválasztották a községet Felső- és Alsóelemérre. Egykori birtokosa Kiss Ernő honvéd tábornok aradi vértanú, akinek testét az általa 1846-ban építtetett templom kriptájában helyezték el. Többször kifosztották, a templom raktárként szolgált, de 2016 július 17-én nagy munkában találtam néhány embert. Felújítják a templom belsejét.

 Tovább nem engedtek. Az alsó kép a templomajtón belépés utána jobbra lévő állapotokat rögzítette.

A Kiss család kastélyát 1936-ban bontották le a szerb hatóságok!!!!! (Ahelyett, hogy múzeumot rendeztek volna el benne! - teszem hozzá én.)

1910-ben Alsóelemérnek 1011, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Felsőelemérnek 3440 lakosából 3075 szerb, 195 német és 121 magyar volt. A trianoni békediktátumig Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott. 2002-ben 4690 lakosából 4158 szerb, 93 magyar volt.

Elemér ma egyike azoknak a helységeknek, amelyeket az úgynevezett petróleum korszak jövedelme és a mezőgazdaság tart életben. Itt futnak össze a szerbiai kőolajvállalat vezetékei, és innen továbbítódik a pancsovai illetve az újvidéki finomítókhoz a bácskai és bánsági lelőhelyeken kibányászott "fekete arany", azaz kőolaj. A mai fogyasztási arányok mellett az itt nyert kőolaj még a hazai szükségleteket sem elégíti ki, ám a lelőhelyek - Szerbia egyedüli kőolajforrásaként - továbbra is jelentősek.

Népesség

§                    1910-ben Alsóelemérnek 1011, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Felsőelemérnek 3440 lakosából 3075 szerb, 195 német és 121 magyar volt

§                    1948: 4656

§                    1953: 4757

§                    1961: 4886

§                    1971: 5001

§                    1981: 4998

§                    1991-ben 4724 lakosából 4074 szerb, 209 cigány, 197 jugoszláv, 115 magyar, 3 német

§                    2002-ben 4690 lakosából 4158 szerb, 181 cigány, 93 magyar, 54 jugoszláv., 1 német

Híres emberek

·                    A katolikus templom családi kriptájában helyezték nyugalomra Kiss Ernő honvéd altábornagy, aradi vértanú hamvait.

·                    Itt hunyt el 1862. január 17-én báró Piret de Bihain Lajos altábornagy, császári és királyi kamarás

·                    Itt hunyt el 1879. július 18-án Balás Frigyes, író.

·                Itt született 1921. szeptember 1-jén Pásztor László, az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége alapítója.
(A szöveg fő forrása: Wikipedia; a képeket 2016. július 17-én készítettem)

Visszatért a Délvidék - Csúrog (OHT 66 útvonalon)

    Délen - a Bácska, Dél-Baranya/Drávaszög, Muraköz, Mura-vidék területének - 1941-es visszarendeződése után Magyarország határa teljesen a vizek mentén alakult ki: Dráva, Duna, Tisza. 

    A Teleki Sámuel Kulturális Egysület –­ kezdeményezésemre – a trianoni békediktátum 105. éves évfordulójára (2025. június 4.) megjelenteti az Országhatártúra útikalauzt. Információ: www.orszaghatartura.hu 

Most egy délvidéki települést ismerhettek meg.

Csúrog (korábban Csurog, szerbül Чуруг / Čurug) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, a Zsablyai járásban.

Fekvése

Zsablyától 10 km-re északra, Bácsföldvártól 8 km-re délre, a Tisza jobb partja mellett, a Sajkásvidék északi részén fekszik.

Története

Csúrog Árpád-kori település. Nevét már 1238-ban Churlach (Csurlak) néven említette egy oklevél, IV. Béla ekkor adományozta a fehérvári kereszteseknek a szaracénok által lakott falut vásárjövedelmeivel és Becsének tiszai révével együtt.

1254-ben Csurug néven volt említve és ekkor Henrik comesé lett, aki aztán1289-ben András zathai várnagynak adta cserébe, ennek valkómegyei, Szilmező nevű birtokáért.

1325-ben Gerechi Gotthard özvegye a bácsi káptalan előtt Chorug, Bekuskereki és Dal nevű birtokait örökre átengedte vejének, Torhusi Miklósnak.

1332-1337. között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is Churuk, majd1338-1342. között Charug néven.

1363-ban Gerechi Gotthard Margit és Klára nevű leányai osztoztak meg Csurog, Bekuskereki és Dal nevű birtokaikon.

A karlócai béke után a település a határőrvidék része kisebb módosulásokkal1873-ig.

1910-ben 10 196 lakosából 6685 szerb, 2490 magyar és 228 német volt.

A trianoni békediktátumig (1920. június 4.) Bács-Bodrog vármegye Zsablyai járásához tartozott.

1918 novemberében szerb csapatok szállták meg. 1920. július 4-étől, a trianoni békediktátum után a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1941-ben visszatért Magyarország kebelébe. Az 1942-es „hideg napoknak” kb. 800 szerb áldozata volt, jó részük magyar katonákra lövöldöző terrorista..

1944. végén, a délvidéki vérengzések során a szerbek megtorlása több mint 60.000 magyar, német és horvát áldozatot követelt. Az életben hagyottakat (nők, gyerekek, öregek) a járeki táborba terelték, ahol tovább folytatódott a népirtás. Házaikba 1945 után boszniai kolonistákat (telepeseket) telepítettek. Ebben az évben a római katolikus templomot is lerombolták.

A túlélő hozzátartozók minden évben összegyűlnek a helyi egykori sintértelepnél ahova elföldelték a 3000 szerencsétlen ártatlant, hogy elhelyezzék a megemlékezés virágait, amit aztán másnapra szétdobálnak, széttaposnak, jelezve, hogy a magyaroknak még sírjukban sincs nyugtuk.

A II. világháború utáni párizsi békediktátummal (1947. február 10.) a győztes nagyhatalmak visszakényszerítették Jugoszláviába (Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, 1967. április 7-től Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság). 2003-tól Szerbia és Montenegró államhoz tartozik, 2006-tól pedig Szerbiához.

2014-ben született meg az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a Csúrog, Zsablya és Mozsor települések magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt. A rendeletre mintegy hetven évet kellett várnia a helyieknek. A magyar kormány üdvözölte a döntést, amelyet a szerb-magyar megbékélés fontos állomásának nevezett. 

A falu központjában levő park. Helyén a Szent Lajos katolikus templom állt 1948-ig

(Forrás alapja: Wikipedia)

Visszatért a Délvidék - Bácsföldvár (OHT 66 útvonalon)

    Délen - a Bácska, Dél-Baranya/Drávaszög, Muraköz, Mura-vidék területének - 1941-es visszarendeződése után Magyarország határa teljesen a vizek mentén alakult ki: Dráva, Duna, Tisza. 

           A Teleki Sámuel Kulturális Egyesület –­ kezdeményezésemre – a trianoni békediktátum 105. éves évfordulójára (2025. június 4.) megjelenteti az Országhatártúra útikalauzt. Információ: www.orszaghatartura.hu  
Most egy délvidéki települést ismerhettek meg.

Bácsföldvár (szerbül Бачко Градиште / Bačko Gradište, németül Feldwar in der Batschau) a tiszamente legdélebbi és legszegényebb magyar többségű települése.

Nevének eredete

Nevét a középkorban épült, majd a török hódoltság alatt elpusztult földváráról kapta. Először 1387-ben említik Fedwar néven, majd 1528-ban a Lázár-térképen Fewlnar néven tüntetik föl.

Fekvése

A Tiszától 6 km-re. Óbecsétől 10 km-re délre, Csurogtól 8 km-re északra fekszik a Ferenc-csatorna partján. Közelében található a Gyöngysziget (Biserno Ostrovo), mely kedvelt horgászparadicsom.

A bácsföldvári táj gyönyörű: a Ferenc-csatorna, a Tisza, a Holt-Tisza, a halastavak, a különböző kisebb-nagyobb vizek - gyönyörű látványt nyújtanak, gazdag állat- és növényvilággal.

Bácsföldvár az összefüggő magyar nyelvterület mai legdélibb települése. A még délebbre fekvő magyar többségű települések (Temerin stb.) már enklávé-jellegűek.

Története

Első említése a 15. században történik. Valaha földvár állott itt, amely a török hódoltság alatt elpusztult. A karlócai béke után kezdett újratelepülni. 1848-ban súlyos harcok és vérengzések helyszíne. A szerbek közel 100 magyar fejét levágtak, és a katolikus templom oltárára tették ki. Ezek a véres tettek nem csak szerb oldalról voltak, a magyar fél is hajtott végre hasonlókat, ámbár nem ilyen véreset.

Bácsföldvárról semmilyen adat nem maradt arra nézve, hogy 1941-ben hogyan történt a magyar csapatok bevonulása, csupán az 1918-as betelepítettek kiutasítása történt meg, akik közül egy sem fizetett életével az intézkedések hatására. A háborús bűnöket kivizsgáló bizottság mégis 5 embert talált felelősnek az 1941-es eseményekért.

1910-ben 6609 lakosából 3795 magyar és 2739 szerb volt.

A trianoni békediktátumig (1920. június 4.) Bács-Bodrog vármegye Óbecsei járásához tartozott.

Az 1944-es becsei gyilkosságok rögtön megkezdődtek a település október 23-i szerb "felszabadítása" után, bár ezek eleinte szórványosak voltak. A foglyok legtöbbjét a községi zárkába vitték, ahol verések és kínzások közepette kb. egy hétig tartották őket fogva. Számukat emelte, hogy november vége felé megtalálták a helyi Nyilaskeresztes Párt tagnévsorát. A kivégzések éjjel történtek a Csonthalom nevű hely közelében. Egy terhes anya is volt a kivégzettek között, akinek ugyanúgy nem kegyelmeztek, mint többi sorstársának. A bácsföldvári áldozatok száma 600 fő körüli.

A délszláv háborúk és a három menekülthullám jelentős változást hozott a falu életébe, közel 500 menekült telepedett meg.

Népesség

§                    1910-ben 6609 lakosából 3795 magyar, és 2739 szerb

§                    1991-ben 5625 lakosa volt, melyből többek között 3068 magyar, 1938 szerb

§                    2002-ben 5445 lakos, 2519 magyar, 2417 szerb

Demográfiai változások

1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002	2011
6512	6178	6106	5986	5764	5625	5445	5110

Természet és szabadidő

Bácsföldvártól mindössze 3 km-re található a Tisza folyamának szabályozása után megmaradt holtága, az úgynevezett Gyöngysziget melletti Holt-Tisza. A holtág mellett 8 kilométeres hosszúságban üdülőházak helyezkednek el. A Gyöngysziget melletti Holt-Tisza 2008. óta van védelem alatt. E területet északon Óbecse és Törökbecse, délen Csurog és nyugatról Bácsföldvár határolja. A holtág 23 706 m hosszú, a Tisza vajdasági holtágai közül a leghosszabb. A vizes élőhelyek,mocsarak, gyepek, szikesek változatossága, az itt megtalálható nagyszámú ritka és veszélyeztetett növény- és állatfaj, de különösen a gazdag madárvilág e területnek nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi jelentőséget is ad. 1997. óta nemzetközileg fontos madár élőhelynek számít. Gyöngyszigeten beszerezhető a híres krokán szőlőből készült bor, mely még a brit királyi család asztalára is felkerült. A Gyöngysziget körül 22 km-es turista útvonal várja a természet szerelmeseit.

Híres emberek

Itt született:

   Bencz Boldizsár (1910–1949) író, költő, műfordító, újságíró

   Bencz Mihály (1913–1970) költő

    Lovász Pál (1896–1975) költő

   Bori Imre (1929. december 28. – 2004. április 22.) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár

   Megyeri Lajos (1935. május 5.) zeneszerző, zenepedagógus, karmester

Látnivalók           

    Az 1806-ban épült Szent Mihály római katolikus templom: 1807-ben I. Ferenc osztrák császár és magyar király, a róla elnevezett Ferenc-csatorna építését meglátogatta, s látván ez egyszerű szegényes templomot, elrendelte saját költségén az új templom építését. A munkálatok 1833-ra fejeződtek be. 1909-ben a templomot kibővítették és új 46 m magas tornyot emeltek.

Az 1773-ban épült görögkeleti (szerb) templom   

  A neobarokk stílusú Városháza

 A Gyöngysziget melletti Holt-Tisza Természetvédelmi Park

Malom

Kultúrház

(Elsődleges forrás: Wikipedia)