Délen
- a Bácska, Dél-Baranya/Drávaszög, Muraköz, Mura-vidék
területének - 1941-es visszarendeződése után Magyarország
határa teljesen a vizek mentén alakult ki: Dráva, Duna, Tisza.
Fekvése
Zsablyától 10 km-re északra, Bácsföldvártól 8 km-re délre, a Tisza jobb partja mellett, a Sajkásvidék északi részén fekszik.
Története
Csúrog Árpád-kori település. Nevét már 1238-ban Churlach (Csurlak) néven említette egy oklevél, IV. Béla ekkor
adományozta a fehérvári kereszteseknek a szaracénok által lakott falut vásárjövedelmeivel
és Becsének tiszai révével együtt.
1254-ben Csurug néven volt említve és ekkor Henrik
comesé lett, aki aztán1289-ben
András zathai várnagynak adta cserébe, ennek valkómegyei, Szilmező nevű birtokáért.
1325-ben Gerechi Gotthard
özvegye a bácsi káptalan előtt Chorug, Bekuskereki és Dal nevű birtokait örökre
átengedte vejének, Torhusi Miklósnak.
1332-1337. között neve
szerepelt a pápai tizedjegyzékben is Churuk, majd1338-1342. között Charug néven.
1363-ban Gerechi Gotthard
Margit és Klára nevű leányai osztoztak meg Csurog, Bekuskereki és Dal nevű
birtokaikon.
1910-ben 10 196
lakosából 6685 szerb, 2490 magyar és 228 német volt.
A trianoni békediktátumig (1920. június 4.) Bács-Bodrog vármegye Zsablyai járásához tartozott.
1918
novemberében szerb csapatok szállták meg. 1920. július 4-étől, a trianoni
békediktátum után a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, 1929-től a Jugoszláv
Királyság része. 1941-ben visszatért Magyarország kebelébe. Az 1942-es „hideg napoknak” kb. 800 szerb áldozata
volt, jó részük magyar katonákra lövöldöző terrorista..
1944. végén, a délvidéki vérengzések során a szerbek megtorlása több mint 60.000 magyar, német és horvát áldozatot követelt. Az életben hagyottakat (nők, gyerekek,
öregek) a járeki táborba
terelték, ahol tovább folytatódott a népirtás. Házaikba 1945 után boszniai kolonistákat
(telepeseket) telepítettek. Ebben az évben a római katolikus templomot is lerombolták.
A túlélő
hozzátartozók minden évben összegyűlnek a helyi egykori sintértelepnél ahova
elföldelték a 3000 szerencsétlen ártatlant, hogy elhelyezzék a megemlékezés
virágait, amit aztán másnapra szétdobálnak, széttaposnak, jelezve, hogy a
magyaroknak még sírjukban sincs nyugtuk.
2014-ben született meg az
a szerbiai rendelet, amely eltörölte a Csúrog, Zsablya és Mozsor települések magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt. A
rendeletre mintegy hetven évet kellett várnia a helyieknek. A magyar kormány üdvözölte a döntést, amelyet a
szerb-magyar megbékélés fontos állomásának nevezett.
A II. világháború
utáni párizsi békediktátummal (1947. február 10.) a győztes nagyhatalmak
visszakényszerítették Jugoszláviába (Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, 1967.
április 7-től Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság). 2003-tól Szerbia
és Montenegró államhoz tartozik, 2006-tól pedig Szerbiához.
A falu központjában levő park.
Helyén a Szent Lajos katolikus templom állt 1948-ig
(Forrás alapja: Wikipedia)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése