Délen
- a Bácska, Dél-Baranya/Drávaszög, Muraköz, Mura-vidék
területének - 1941-es visszarendeződése után Magyarország
határa teljesen a vizek mentén alakult ki: Dráva, Duna, Tisza.
Ada (szerbül Ада / Ada) város és járási székhely Szerbiában, a Vajdaságban,
az Észak-bánsági
körzetben.
Nevének eredete
Fekvése
A község Kelet-Bácska középső részén, a Tisza folyó jobb partján fekszik. A legközelebbi nagyobb
városok: 15 km-re északra Zenta, 20 km-re délre Óbecse, valamint 40 km-re nyugatra Topolya.
Története
A régészeti
kutatások tanúsága szerint, ez a vidék már a csiszoltkő-korszak idején lakott
volt. Itt fellelhetők a rómaiak, a hunok és az avarok nyomai is, akik szláv
törzseket is hoztak magukkal. A 9. század végén a Pannon síkságon megjelentek a magyarok és itt, a 12–14. század folyamán egész sor magyarlakta
település jött létre, így Asszonyfalva, Bánfalva, Pezer és mások. Az egykori Petrina nevű település tekinthető Ada
elődjének, amelynek megalakítása 1694-re tehető, és túlnyomórészt,
az Arsenije Csarnojevity mellett ideköltözött szerbek népesítették be. A
későbbiek során a helység neve Ostrova lett (1702), majd 1723-ban, Temes megye térképén már Ada-Hatta alakban
jelentkezett. A falvak korabeli felsorolásából arra következtethetünk,
hogy Asszonyfalva a jelenlegi Ada körül fekhetett, egy 1878-ból származó feljegyzés
szerint pedig a Zenta-Ada országút mellett, a Tisza felé eső részen feküdt. Az adaiak ezt
a részt Pusztatemplomnak vagy Cseh-templomnak nevezték. Még 1897-ben is volt itt egy
templomrom.
A 19. században bekövetkezett nagyfokú gazdasági és
társadalmi fellendülés során Ada 1836-ban szabad kereskedelmi
központ lett és városi címet kapott. Az első iskolát 1703-ban alapította a szerb ortodox egyház, 1760-ban a római katolikus
egyház hozott létre iskolát,
majd 1885-ben megalakult a mai Szerbia
területén az egyik legrégibb mezőgazdasági iskola. A múlt század második
felében Adán gyógyszertár és egy kis kórház is volt. Ebben az időben indult be
a posta- és a távíró-szolgáltatás, 1889-ben megnyílt
a vasút, 1908-ban pedig Ada villanytelepet
kapott. Manapság a fejlett mezőgazdaság mellett – amely az ország legnagyobb
öntözőrendszerével büszkélkedhet – a fémipar, elsősorban Ada gépipari termékei,
korszerű technológiája, a nagy és korszerű termelési rendszerekkel kialakított
társastermelési kapcsolatai és a magas minőségi követelményeket kielégítő
munkája révén világszerte ismertté vált. Ada történelmének részét képezi az
úgynevezett Nagyfa, mely
Ada rétjében állt egészen 1972. július 17-ig amikor is feltehetően 780 éves
korában kidőlt. Részben emberi hanyagság, részben pedig a viharok, a
villámcsapások által okozott kártételek miatt pusztult el. A legenda azt
tartja, hogy 1456 nyarán, a Szegedről Nándorfehérvár védelmére induló hadak
élén, Kapisztrán János tábori lelkész, a törökverő Hunyadi János jobbkeze, ez
alatt a fa alatt tartott tábori misét a vitézeknek. A Fekete nyár 31m magas
volt átmérője pedig 3,96m volt.
2011-ben Budakalász testvértelepülés Damjanich János aradi vértanú szobrát adományozta Adának. A szobor
leleplezését halasztani kellett mivel a terv erős Szerb ellenállásba ütközött. A
rendőrség folyamatosan őrizte a Damjanich-emlékművet, nehogy megrongálják. Az 1848-as
szabadságharc tábornoka,
szerb származása ellenére a magyar oldalon harcolt, így hazájában
nemzetárulóként tekintenek rá. A dombormű felavatásával ugyanis szerintük az
adai városvezetés súlyos hibát követett el. A párt ezért azt kérte, hogy
mellszobrát cseréljék más magyar történelmi személy arcképére. Végül
kompromisszumra jutottak a helyi szerb közösséggel és a szobor
fennmaradhatott.
1898-ban leplezték le az adai
piactéren a város híres szülöttjének Szarvas Gábornak első mellszobrát. Nyelvész, a magyar nyelvművelés
megteremtője volt. A műalkotást Jankovits Gyula szobrász készítette, de sajnos 1918 őszén eltűnt a szobor. A mai Szarvas
Gábor szobrot Ada központjában találjuk, Almási Gábor szobrászművész munkája, 1972-es leleplezése óta
emlékeztet Ada híres nyelvművelőjére. Minden évben október elején Adán rendezik meg a Szarvas
Gábor Nyelvművelő Napokat, melynek keretében nyelvművelő előadások hangzanak
el, illetve a diákok számára nyelvi vetélkedőt szerveznek. Szarvas Gábor az
adai könyvtár névadója is egyben.
1918
novemberében szerb csapatok szállták meg. 1920. július 4-étől, a trianoni
békediktátum után a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, 1929-től a Jugoszláv
Királyság része. 1941-ben visszatért Magyarország kebelébe. A II. világháború
utáni párizsi békediktátummal a győztes nagyhatalmak visszakényszerítették
Jugoszláviába (Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, 1967. április 7-től
Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság). 2003-tól Szerbia és Montenegró
államhoz tartozik, 2006-tól pedig Szerbiához.
(Legfőbb forrás: Wikipedia)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése