Visszatért a Délvidék - Elemér (OHT 66 útvonalon)

    Délen - a Bácska, Dél-Baranya/Drávaszög, Muraköz, Mura-vidék területének - 1941-es visszarendeződése után Magyarország határa teljesen a vizek mentén alakult ki: Dráva, Duna, Tisza. 

     A Teleki Sámuel Kulturális Egysület –­ kezdeményezésemre – a trianoni békediktátum 104. éves évfordulójára (2024. június 4.) megjelenteti az Országhatártúra útikalauzt. Információ: www.orszaghatartura.hu Most egy délvidéki települést ismerhettek meg.

Elemér (1899-ig Német-Elemér és Szerb-Elemér, szerbül Елемир / Elemir, németül Elemer) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben. 1899-ig két község, Alsó- (vagy Német-) és Felső- (vagy Szerb-) Elemér volt. Ma közigazgatásilag Nagybecskerekhez tartozik.

Nevének eredete

A középkorban Ilemér, a török korban Elemirje, majd 1888-ig Elemir, a település kettéválásával Alsóelemér (vagy Német-) és Felsőelemér (vagy Szerb-), végül újraegyesülésével Elemér.

Fekvése

Nagybecskerektől 10 km-re északnyugatra fekszik, a Tisza bal partjának közelében.

Története

Első lakói Bácskából idemenekült szerbek voltak, akik a török kincstári földön, az el-emírjén telepedtek le, innen a falu Elemirje neve.

 A templom és a falán lévő emléktábla.

1796-ban németek telepedtek le, akik a szerbekkel nem fértek össze, és kettéválasztották a községet Felső- és Alsóelemérre. Egykori birtokosa Kiss Ernő honvéd tábornok aradi vértanú, akinek testét az általa 1846-ban építtetett templom kriptájában helyezték el. Többször kifosztották, a templom raktárként szolgált, de 2016 július 17-én nagy munkában találtam néhány embert. Felújítják a templom belsejét.

 Tovább nem engedtek. Az alsó kép a templomajtón belépés utána jobbra lévő állapotokat rögzítette.

A Kiss család kastélyát 1936-ban bontották le a szerb hatóságok!!!!! (Ahelyett, hogy múzeumot rendeztek volna el benne! - teszem hozzá én.)

1910-ben Alsóelemérnek 1011, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Felsőelemérnek 3440 lakosából 3075 szerb, 195 német és 121 magyar volt. A trianoni békediktátumig Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott. 2002-ben 4690 lakosából 4158 szerb, 93 magyar volt.

Elemér ma egyike azoknak a helységeknek, amelyeket az úgynevezett petróleum korszak jövedelme és a mezőgazdaság tart életben. Itt futnak össze a szerbiai kőolajvállalat vezetékei, és innen továbbítódik a pancsovai illetve az újvidéki finomítókhoz a bácskai és bánsági lelőhelyeken kibányászott "fekete arany", azaz kőolaj. A mai fogyasztási arányok mellett az itt nyert kőolaj még a hazai szükségleteket sem elégíti ki, ám a lelőhelyek - Szerbia egyedüli kőolajforrásaként - továbbra is jelentősek.

Népesség

§                    1910-ben Alsóelemérnek 1011, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Felsőelemérnek 3440 lakosából 3075 szerb, 195 német és 121 magyar volt

§                    1948: 4656

§                    1953: 4757

§                    1961: 4886

§                    1971: 5001

§                    1981: 4998

§                    1991-ben 4724 lakosából 4074 szerb, 209 cigány, 197 jugoszláv, 115 magyar, 3 német

§                    2002-ben 4690 lakosából 4158 szerb, 181 cigány, 93 magyar, 54 jugoszláv., 1 német

Híres emberek

·                    A katolikus templom családi kriptájában helyezték nyugalomra Kiss Ernő honvéd altábornagy, aradi vértanú hamvait.

·                    Itt hunyt el 1862. január 17-én báró Piret de Bihain Lajos altábornagy, császári és királyi kamarás

·                    Itt hunyt el 1879. július 18-án Balás Frigyes, író.

·                Itt született 1921. szeptember 1-jén Pásztor László, az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége alapítója.
(A szöveg fő forrása: Wikipedia; a képeket 2016. július 17-én készítettem)