Ady Endre: Őrizem a szemed

János napi borszentelés - dec. 27.

          E naphoz a borszentelés szokása kapcsolódott, mely a borvidékeken máig él. A szentelt bornak is – mint minden egyéb szentelménynek – mágikus erőt tulajdonítottak. Beteg embert és állatot gyógyítottak vele. Öntöttek a boroshordókba is, hogy ne romoljon el a bor.   Szólásként él a Szent János áldása, a búcsúzáskor megivott utolsó pohár borral kapcsolatosan. A János név gyakorisága és a karácsonyi ünnepkörben való naptári helye miatt is kedvelt névünnep. Az István-köszöntőkhöz hasonlóan igen sok változatban él a magyar nyelvterületen.

Más nevekkel behelyettesítve is kedvelt köszöntő:

Serkenj fel, kegyes nép, mert most jő az hajnal,

aranyszál tollakon repdes, mint egy angyal.

Szent János viseli ragyogó orcáját,

 e nemes ház felett tartja vitorláját.

Éljen sok időket, sokezer napokat,

minden bánat nélkül töltvén el azokat!

Drávaszögi János-köszöntő:

János felvirradtál ma neved napjára,

Serkentsd ki álmodban hangos citerádban.

Kívánom, hogy éljünk több János-napokat,

Bú és bánat nélkül való hónapokat.

A te esztendeid sokra terjedjenek,

Hetvened vagy nyolcvanad évekre menjenek,

Szívemből kívánom amíg tart életed,

Isten szent lelke maradjon veled.

 (A cikk forrása: Magyar Néprajz)

A bor és a humor

Jánosoknak sok boldogságot kívánok!

A regölés fő időpontja - december 26.

A regölés

            A regölés télközépi, karácsonyi, újévi köszöntés Európában általánosan ismert szokásának magyar változata. Ilyenkor gyermekek, legények vagy felnőtt férfiak is házról házra járva bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre. A népi szokás igen általános, de a neve már sajátosan magyar. Nyelvészeink szerint a regölés név éppúgy, mint a regösének, „hej, regö rejtem…” refrénje, finnugor eredetű, s etimológiailag összefügghet a régi magyarok sámánjainak révülésével, eksztázisba esésével is. Középkori okleveleink már név szerint emlegetnek „regösöket”, akik – mint kitűnik – mulattatók, királyi együttivók, latin szóval combibatorok voltak. A 16–18. században a kalendáriumok a vízkereszt utáni első hétfőt regelő hétfőnek nevezték. Heltai Gáspár a 16. században a regelő hetet emlegeti, mikor az emberek isznak, tobzódnak, s ez szerinte az ördög nagy ünnepe. A történeti adatok tehát szólnak regösökről és regölésről, de regösénekszöveget nem sikerült a régebbi korokból találni.

            Az utolsó két évszázadban a Dunántúlon és Erdélyben, Udvarhely megyében volt szokásos a regölés. A Dunántúlon legények jártak láncos bottal és köcsögdudával felszerelve olyan házakhoz, ahol eladó leány volt, és elénekelték varázséneküket.

A regölés a következő jellegzetes részekből áll:
engedélykérés
beköszöntő
csodafiúszarvasról szóló ének
jókívánságok
párok összeregölése
adománykérés
záradék

            Egyik állandó motívuma a termékenységvarázslás: a gazdának és háza népének jó egészséget, vagyont kívántak. A második részben egy leányt varázsoltak, azaz regöltek össze egy legénnyel. E két állandó részt megelőzi a beköszöntő, melyben a regösök elmondják, hogy hosszú, fáradságos útról érkeztek; néha megemlítik, hogy nem rablók, hanem István király szolgái. A regölés fő időpontja ugyanis december 26., István vértanú napja volt, akinek alakja a népi emlékezetben egybeolvadt a magyarok első királya, István alakjával.

            A bevezetőhöz tartozik a csodaszarvasról szóló részlet is. Az ének szerint tiszta folyóvíz keletkezik, melyet pázsit fog körül, ezen csodafiúszarvas legelészik. Szarvának ezer ága-bogán a gyertyák gyújtatlan gyulladnak, oltatlan alusznak. Más énekben a holdat, a napot és a csillagokat viseli testén a szarvas.

            A csodaszarvas titkát sok tudós igyekezett megfejteni. Annyi bizonyos, hogy a szarvas sok európai, ázsiai, sőt észak-amerikai indián népnél is a csillagos ég, főként a téli égbolt jelképe. Ez az ének mitikus képben a téli napfordulóra s az évszakok megújulására utal.

            A regösének állandó szövegrésze a refrén: pl.„Rót ökör, régi törvény, haj regö rejtem, azt is megengedte az a nagy
Úristen!, Haj regö, rejtem azt is megengedte az a nagy Úristen!”

(A felső kép az alsóháti regösöket ábrázol a 20. század elejéről – A naptári év szokásai c. honlapról. Az alsó kép a szkíta Csodaszarvas.)

Boldogságot Istvánok, Pisták, Istik!

Karácsonyi népszokások Európából

Lengyelországban is érdekes hagyományok vannak. A krakkóiak például a helyi építészeti elemek felhasználásával  hatalmas fa és kartonpapír betlehemeket építenek.

Csehország morva területén a karácsonyi kalácsot és az ünnepi süteményeket gyakran Ádám és Éva alakjában készítik, tekintve, hogy Ádám és Éva névnapja is. Így jelzik a karácsonyfa és a tudás fája közötti kapcsolatot.

Németországban a karácsonyi piramis régi hagyomány folytatója. Ez a karácsonyfa egy változata, amit formája és díszítése is mutat. Ha a gyertyák égnek, a hő hatására a csúcson lévő kerék forogni kezd, és megszólalnak a csengők.

Az északi államokban – Svédországban, Norvégiában, Dániában – szép és különleges karácsonyi szokás él. Az ablakokat virágzó jácinttal, tulipánnal, fából faragott, festett karácsonyi dísszel, fagyöngy-csokorral, virágkoszorúkkal, szalmából font függelékkel díszítik. Este, amikor a fényeket eloltják, a család minden tagja kezében egy égő gyertyával az ablakba áll, így kívánnak kellemes, boldog ünnepeket ismerőseiknek, szomszédaiknak.

Svédországban december 13-án, Luca napján veszi kezdetét a karácsonyi ünnep. Ezen a napon a lányok fehér ruhát vesznek fel, és reggel az ágyba viszik a szüleiknek a kávét és a süteményeket. Az iskolában ünnepséget tartanak: a gyerekek beöltöznek Lucának, csillagfiúnak vagy Télapó inasainak, karácsonyi dalokat énekelnek, azután pedig tanárok, szülök, gyerekek közösen kávéznak az osztályteremben. A karácsonyfát már napokkal korábban felállítják, mézeskaláccsal, szalmából készített díszekkel aggatják tele. A karácsonyi vacsora előtt szaunába mennek, másnap pedig templomba. Az ajándékokat a karácsonyi manó hozza a jó gyerekeknek, melyet a vacsora után bonthatnak ki a fa alatt. Az ünneplés január 13-án véget, mikor körbetáncolják, majd lebontják a fát. Néhány fogás nélkül nem karácsony a karácsony Svédországban: citrusgyümölcsökkel érlelt vöröslazac, marhahúsgombócok cukrozott ribizlivel, mézzel glaszírozott (fényezett) oldalborda, fahéjas vöröskáposzta, majonézes céklasaláta, hagymában es pálinkában érlelt hering, füstölt lazac. A legjellegzetesebb desszertek a csokoládégolyók, mézeskalácsok, és minden, amihez felhasználható a mandula és a mogyoró.

Stockholm főutcáján állítják fel a világ talán legszebb karácsonyfáját. A svédek “The Stenbeck Tree”-nek nevezik Jan Stenbeck után. A fát mindegy 500 égő díszíti. Elképesztő látványt nyújt a kikötőben állva!

(A svédek karácsonyáról a Magyar ONLINE-n olvastam.)

Karácsonyfa díszítési ötletek

Életfa, karácsonyfa 2. rész

                   A mai karácsonyfa elterjedését az nehezítette, hogy e nap környékén szerte Európában, így hazánkban is állítottak életfát, illetve termőágat. Ez a megújuló természet ősi, mágikus jelképe, mely a keresztény hagyományban bibliai elemekkel is gazdagon ötvöződött. Lehetséges, hogy a karácsonyi termőágat a középkori magyarság kincs néven emlegette – állítják egyes néprajzkutatók. A horvátok ugyanis kincsnek nevezik a hasonló rendeltetésű ágakat, és magyar eredetűnek tartják. Aranyozott mogyoróval díszítették, amelyet a szoba mennyezetére függesztettek, mintha az égből nőtt volna ki. Más értelmezésben a földre szálló, emberek közt szállást kereső kis Jézust jelképezte. A karácsonyfa elterjedése előtt a Dunántúlon is zöld ágakat, borókát, fagyöngyöt függesztettek a gerendára, legtöbbször koronájánál fogva.

            A Balaton környékén a lakodalmas asztalnak még a múlt században is állandó dísze volt az életfa. A bojtorján kóróját vagy a bürök ágát finoman betekerték tésztával és megsütötték. Ezután teleaggatták gyümölccsel, pereccel és minden finomsággal. Az asztalfőre állították, ahol a násznagy mellett egy megbízott legény is vigyázta.

            A fenyőfa ősi elemek összekapcsolása. A zöld ág az életet szimbolizálja, a régi hiedelem szerint véd az ártó szellemektől. A tudás fáját is jelenti, s így az Ádám–Éva-epizód kellékeként szerepel. Sok helyen ezért van rajta alma. A manapság ráaggatott papírlánc, angyalhaj halványan idézi a kígyót. A fény, a gyertyagyújtás a termékenységet jelképezi. Gyertyadíszről azonban először csak 1757-ben történik említés. A karácsonyi adakozás a karácsonyfa állításánál is újabb. Adományt régen a kántálók, betlehemezők, köszöntők kaptak, azok is ételfélét, legfeljebb egy kis pénzt. Eleinte általában a karácsonyfa és a rajta lévő nyalánkságok jelentették az ajándékot is, a ruhafélék, a játékok nagyon új keletűek.

(A Veszprém megyei Maratonban, 1998. dec. 17-én megjelent írásom.)

Mi az eredeti neve? Mikor született?

Agárdy Gábor - Gabriel Arkalijan (1929-2006)
Audrey Hepburn - Edda Hepburn van Heemstra (1929-1993)
Alfonzó - Markstein József (1912-1987)
Básti Lajos - Berger Lajos (1911-1977)
Ben Kingsley - Krishna Banji (1943)
Bilicsi Tivadar - Grawátsch Tivadar (1901-1981)
Bíró Ica - Boruzs Ilona (1957)
Bob Dylan - Robert Allan Zimmermann (1941)
Bud Spencer - Carlo Pedersoli (1929)
Bujtor István - Frenreisz István (1942-2009)
Charles Bronson - Charles Dennis Buchinsky (1921 - 2003)
Cher - Cherilyn Sarkisian LaPiere (1946)
Cipő - Bódi László (1965)
Cliff Richard - Harry Roger Webb (1940)
Csákányi László - Zsigovits László (1921-1992)
David Bowie - David Robert Jones (1947)
Dobó Kata - Kovács Katalin (1974)
Dolly - Penczi Mária (1949)
Donovan - Philip Leitch (1946)
Edvin Marton - Csűry Lajos (1976)
Elton John - Reginald Kenneth Dwight (1947)
Enya - Eithne Ni Bhraonain (1961)
Flipper Öcsi - Jeszenszky Béla (1962-2008)
Freddie Mercury - Farouk Bulsara (1946-1991)
Garas Dezső - Grósz Dezső (1934-2012)
Gárdonyi Géza - Cziegler Géza (1863-1922)
George Michael - Georgikosz Kyriakosz Panayiotou (1963)
Honthy Hanna - Hügel Hajnalka (1893-1978)
John Denver - Henry John Deutschendorf (1943-1997)
Kabos Gyula - Kann Gyula (1887-1941)
Kabos László - Krausz László (1923-2004)
Kállai Ferenc - Krampner Ferenc (1925-2010)
Kiki - Patkó Béla (1957)
Kirk Douglas - Yssur Danielovics Jemszkij (1916)
Koós János - Kupsa János (1937)
Korda György - Klein György (1939)
Madonna - Veronica Ciccone (1958)
Maria Callas - Cecilia Sofia Anna Maria Kalogeropulosz (1923-1977)
Michael Caine - Maurice Joseph Micklewhite (1933)
Moldova György - Reif György (1934)
Natalie Wood - Natasa Gurdin (1938-1981)
Omar Sharif - Michael Shalhoub (1932)
Pink - Alicia Beth Moore (1979)
Puskás Ferenc (Öcsi) - Purczeld Ferenc (1927-2006)
Radnóti Miklós - Glatter, később Radnóczi Miklós (1909-1944)
Ruttkai Éva - Russ Éva (1927-1986)
Seress Rezső - Spitzer Rudi (1889-1968)
Simándy József - Schulder József (1916-1997)
Székely Mihály - Spagatner Mihály (1901-1963)
Szepesy György - Friedländer György (1922)
Szirtes Ádám - Szvitek Ádám (1925-1989)
Szuhay Balázs - Szluha Balázs (1935-2001)
Sting - Gordon Matthew Thomas Sumner (1951)
Terence Hill - Mario Girotti (1939)
Tina Turner - Anna Mae Bullock (1939)
Tony Curtis - Bernard Schwarz (1925-2010)
Vitray Tamás - Neufeld Tamás (1932)
Vujity Trvrtko - Balogh Szilárd (1972)
Winkler Róbert - Kulcsár Szabolcs (1968)
Woody Allen - Allen Stewart Königsberg (1935)
Zala Márk - Márkus László (1949-1985)
Zalatnay Sarolta - Charlotte Sacher (1947)