Férj-feleség a humor tükrében

NOSZTALGIA - A Flipper Zenekar Alsóörsön - 2012

A július 21-i szombati rendezvénysorozatot utcabál zárta. Demjén Rózsi sportcsarnokbeli koncertje után a közönség nagy része sietett a nem nagy távolságra található Sirály parkba, hogy a hűvös idő ellenére ezen is rész vegyen.

Már messziről hallatszott az első blokk, a lakodalmas. Majd az Omega zenéje és a Csókkirály alatt a már ott tartózkodókkal együtt mindenki elfoglalta álló helyét. Sajnos a rendezők a koncert előtt összeszedték a délután még ott lévő padokat, így a közönség állni (vagy táncolni) kényszerült a több óra alatt.

Megállás nélkül ömlött a hangulatos zene, jó volt a konferálás, villogtak a színes fények, csak néha látszott a zenekarból egy-egy zenész. A dicsérendően magyar számokból álló műsorban – fél óra elteltével – a lakodalmas stílusban előadott régi számok meghozták a táncoló kedvet is: Ahol a hatos megáll, Jöjjön Óbudára, Van egy mániám, Hajmási Péter, stb.

Ezután ügyesen ébren tartották a jelen lévők lelkesedését Szécsi Pál: Karolina, Dolly Roll, Halász Judit: Boldog születésnapot, Republic: Szállj el kismadár, Bikini: Mielőtt végleg elmegyek, és az új kedvenccel, a Pálinkadallal.

A szél egyre erősebben és hűvösebben fújt a Bakonyból a Balaton irányába, az álldogálás is fárasztó kezdett lenni, a közönség kezdett elszállingózni. És akkor még egy fellángolásra bedobták Demjén Rózsi vonatozását, ami megmozgatta a maradék közönséget, amit a Demjén-koncerttel ellentétben most nem az alpolgármester vezetett. És miközben repült a bálna a Balaton felett (gondolom az Atlanti-óceán irányába), én is feladtam hősies ellenállásomat, és elhagytam a terepet. Sajnáltam a szerencsétlen körülményeket, mert még szívesen hallgattam volna őket. No majd legközelebb!

Balaton, Te csodás!

A nándorfehérvári diadal emléknapjára - július 22.

A csatáról 1584-ben készült török miniatúra. Középpontjában, fehér lovon II. Mehmed szultánt, jobb alsó részén a török sereg elvonulását ábrázolta a miniátor (Isztambul, Topkapi Szeráj Múzeum)

A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–21. között a keresztények (magyarok és szerbek) Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték Nándorfehérvár (ma: Belgrád, Szerbia) várát II. Mohamed török szultán több mint tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd július 22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket.

II. Mohamed csapatai július 4-én vették ostrom alá a várat, majd Hunyadi János egy július 14-én zajlott ütközetben áttörte a török hajózárat a Dunán, és csatlakozott sógora, Szilágyi Mihály várat védő seregéhez. Az egyesült magyar sereg július 21-én visszaverte II. Mehmed támadását, majd július 22-én kitört a várból és a Kapisztrán János vezetése alatt álló keresztes sereg segítségével vereséget mért a török hadseregre. Az eseményt a magyar hadtörténelem – tekintettel kivívásának körülményeire, hosszú távú következményeire, illetve nemzetközi jelentőségére – az egyik legjelentősebb magyar győzelemként tartja számon. A győzelem mintegy 70 évre megállította a törökök további európai terjeszkedését, és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását.

Hunyadi a győzelem után nem üldöztette a török sereget, de a rá jellemző lendülettel azonnal egy újabb törökellenes hadjárat tervezésébe kezdett. Tévesen úgy ítélte meg a helyzetet, hogy eljött az idő Bizánc (ma: Isztambul, Törökország) felszabadítására, és a török Európából való kiszorítására. A hadjárat megindítására nem maradt ideje, pestisjárványban augusztus 11-én elhunyt. Október 23-án Kapisztrán János is meghalt a járványban. A siker két ösztönzőjének halála elhamvasztotta a reményeket, az 1456 őszén Magyarországra érkezett keresztes sereg már nem vonult a török ellen. A nándorfehérvári győzelem így kihasználatlan maradt, ennek ellenére minden előzetes várakozást felülmúló haditettnek, a középkori Magyarország egyik legnagyobb katonai sikerének bizonyult.

A győzelem híre sok európai városba röviddel a déli harangozást elrendelő pápai Imabulla kihirdetése után érkezett, sőt volt olyan város, ahová előtte. Az is előfordult, hogy már a győzelem hírére kongatták a harangokat, de az Imabullát még ki sem hirdették. A déli harangszót tehát sokan már kezdettől fogva a nándorfehérvári diadallal kapcsolták össze. Maga a pápa is érezte az összefüggést, módosított a kiadott bullán, melynek új szövege szerint, mivel Isten győzelemre segítette a keresztényeket, a déli harangozás alatt elmondott imák egyben a hálaadás imái is legyenek. Így változott át az eredetileg könyörgésre felszólító déli harangszó a nándorfehérvári győzelemért való hálaadás harangszavává.

III. Callixtus pápa 1457. augusztus 6-án – a győzelmi hír vételének első évfordulóján – elrendelte, hogy ez a nap az Úr Színeváltozásának napjaként ezután az egész keresztény világban ünnep legyen, amit azóta is augusztus 6-án tartanak a katolikus egyházban. (Forrás: Wikipedia)
A következő képeket 2016. július közepén készítettem a nándorfehérvári várban:

Az ágyú mögött a kisdolgomat elvégezve ezt a csövet akartam visszatenni a nadrágomba, de meglepve tapasztaltam, hogy sehogyan sem fért bele. Aztán rájöttem, hogy a dolgom végzése közben összement a nadrágom! (A kép készült 2016-ban.)

1976 augusztusában a jobboldalon álló Kertész családdal is meglátogattuk Nándorfehérvárt. Baloldalon Levente fiam és a feleségem látható.

NOSZTALGIA - Halászléfőző verseny Alsóörsön, 2017. július 21.

2012. július 21-i rendezvénysorozatnak csábító címet adtak a rendezők: halászléfőző piknik.  Évek óta nagy érdeklődéssel várt programja a névadó verseny volt. A nézelődők közelről tanulmányozhatták a különböző főzőalkalmatosságokat, a főzőtechnikákat (kavarás, rázogatás, rácsos merítő alkalmazása stb.). Lehetett kérdezni, megbeszélni, esélyeket latolgatni. Meglepően szép számú közönség hullámzott az üstök, farakások, gázpalackok, paprikával, hallal megrakott asztalok, gondba mélyedt versenyzők között. Elkészülte után a csapatok 300,- Ft-os „támogató jegyek” vásárlása mellett kóstolgatták a versenyfőztöket. Javaslom, ezt a rosszul hangzó „támogató jegy” elnevezés megváltoztatást „kóstolójegy”-re.

Még el sem kezdődött a főzés, már tudta mindenki, hogy Dr. Novics György nyeri meg. A bajai ügyvéd ugyanis ahol megjelenik, mindenünnen elviszi az első díjat. És ami különlegesség nála, mindig a táj jellegzetessége szerint főzi a halászlevét. Most is balatoni recept szerint főzött, pedig a bajai halászlé is legalább ilyen híres. Persze most is megnyerte. Utána azt mondta szűk körben, hogy ahol kétszer ő az első (Alsóörsön tavaly is nyert), oda többet nem megy. Én azt javasoltam neki, hogy nem ez a megoldás, jöjjön, mert hiányoznának az ő ízei, de ne versenyezzen. Majd jövőre meglátjuk, melyiket választja. Egyébként egy helyen még nem volt, Szegeden. Dédelgetett álma, hogy egyszer Szegeden felülmúlja a helyieket. Szurkolunk neki!

Második Baksi Arnold, harmadik a Veszprém Vidéki Horgász Egyesület lett. A Bodorka-csapat a paloznaki polgármester különdíját nyerte el.

Nekem nagyon ízlett az alsóörsi Vöröskereszt Szervezet csapatának remeke. Zsebők Zsigmond, Perger Ferenc, Sörös András a saját maguk által a Balatonban fogott halakat főzték meg. Segítőjük volt Zsebőkné Percsics Marika és a csapatkapitány, Léner Mária. És ami a fentiek mellett kiemelte őket a többiek közül, a Zsebők-pincészet kiváló vörösborából egy pohárral adtak a halászlé mellé.

A szilva jótékony hatása

A Berlini Egyetemen kutatás szerint azok az emberek, akik három héten keresztül, naponta legkevesebb hat szem szilvát, akár nyersen, vagy szárítva elfogyasztanak, megelőzhetik a csontbetegségeket, csökkenthetik a rossz koleszterinszintet, és a vastagbélrák kialakulását is elkerülhetik.

Ha kicsit több szilvát eszünk a kelleténél, akkor érvényesülhet ennek a csodálatos gyümölcsnek a hashajtó hatása, ami azért remek, mert a fölösleges salakanyagoktól megszabadulhat szervezetünk.Emellett az idegrendszerünkre, a májunkra, a gyomorsavtúltengésre, a gyomorfekélyre, a vesékre, és a vastagbélre is gyógyítólag hat.
A szilva sötétkés, sötét vöröses színét egy sajátos polifenol anyagnak köszönheti, amely rendkívül hatékony antioxidáns, ötször erősebb, mint a bétakarotin, ötvenszer erősebb, mint az E-, és hússzor, mint a C-vitamin.
A szilvából készült finom lé, étkezés előtt egy félórával elfogyasztva, nagyszerűen serkenti az immunrendszert, így védve leszünk a fertőzésektől. Segít beindítani az emésztést, megszünteti a székrekedést, és még a fogyókúrázók is bátran ihatják a szilva levét, hiszen megszabadít a felesleges zsírszövetektől, méregtelenít.
Legalább napi egy pohárral ajánlott meginni.

Íme, a szilva még jó néhány egészségvédő tulajdonsága :

1. Ha naponta legalább három szilvát megeszünk, az erős antioxidánsok eltávolítják azokat a hibás agysejteket, amelyek a memória romlásáért felelősek.

2. A szilva kalóriában szegény, egy szemben mindössze 30 kalória van, ez a napi szükséglet (2 ezer kalória) 1,5 százalékát teszi ki.

3. Megelőzhetők a szívet érintő betegségek is. A szilva ugyanis zsírokban szegény, egy darabban 0,2 gramm természetes zsír található, ami ráadásul nem is telített, amely a keringési rendszernek is gondot okoz ugyebár.

4. A nyers gyümölcs tele van egészséges szénhidráttal, azonban vigyázni kell a szárított változattal, mert ebben már a szénhidrát mértéke igencsak magas, ezért óvatosan kell fogyasztani, hiszen hosszabb távon megemelkedhet a vércukorszint.

5. C-vitaminban gazdag gyümölcsről van szó, a napi szükséglet 7 százalékát fedezi egy szilva.

6. Megvéd a rákos betegségektől, mivel antociánt tartalmaz, de a vérszegénységben szenvedőknek is naponta kellene a szilvát fogyasztani.

7. Megelőzhető a nyers gyümölcs rendszeres fogyasztásával a cukorbetegség, a vesék és csontok élettartama tovább tarthat.

A végére pedig egy érdekesség: 1905-ben egy kaliforniai szilvatermelő úgy döntött, hogy a gyümölcsök szedésére 500 majmot „alkalmaz". Nos, a terve nem vált be, mert a majmok ugyan leszedték a kerekded finomságokat, de meg is ették nyomban azokat.

Az első ember a Holdon - 1969. júl. 20.

            A Holdat nemcsak űrszondákkal kutatták, hanem mindeddig ez az egyetlen olyan Földön kívüli égitest, amelyen ember is járt. Az amerikai Apollo-program keretében először az Apollo–8 repüléssel sikerült Hold körüli pályára állnia embert szállító űrhajónak (1968. december 24.). Majd az Apollo–11 űrhajósai, Neil Armstrong parancsnok és Buzz Aldrin holdkomp-pilóta lettek az első emberek, akik holdkompjukkal sikeres leszállást hajtottak végre (1969. július 20.), és küldetésük csúcspontjaként kiléphettek a holdfelszínre a Nyugalom Tengerén (Mare Tranquilitatis). A Szovjetuniónak is megvolt a maga holdprogramja, ám amikor nyilvánvalóvá vált elmaradásuk az amerikaiaktól, felhagytak a költséges versennyel. Eközben az Egyesült Államokban szintén pénzügyi okokból törölték az Apollo-program utolsó három repülését, így eddig 12 amerikai űrhajósnak sikerült járnia a Hold felszínén.

            A Hold mint tulajdonnév a Föld bolygó egyetlen kísérőjének (holdjának) neve. A Földtől való átlagos távolsága 384 402 kilométer, nagyjából a Föld átmérőjének 30-szorosa.. Átmérője 3476 kilométer, hozzávetőleg a Földének negyede. Ezzel a Hold a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja a Jupiter három holdja, a Ganümédész, a Kallisztó és az Io, valamint a Szaturnusz Titán holdja után.

            A felszíni nehézségi gyorsulás (és így a testek súlya) körülbelül hatoda a földinek, így a rajta járó űrhajósok a 80–90 kg-os űrruhában is könnyedén tudtak mozogni, ugrálni. A légkör hiánya miatt az égboltja teljesen fekete nappal is. Kötött keringése miatt mindig ugyanaz az oldala fordul a Föld felé, és az innenső oldalán álló holdi megfigyelő (például az Apollo űrhajósai) számára a Föld mindig ugyanott látszik állni az égen (persze bolygónk ugyanúgy fázisokat mutatva elfogy és megtelik, ahogy az a földi égen is látható a Hold esetében). A Holdról azonban a Földnek nem mindig ugyanaz az oldala látszik.

            A Hold különleges helyet foglal el az emberiség kultúrtörténetében is. Az őskor és az ókor vallásaiban a Holdat istenségnek tekintették. A legismertebb holdistenségek a görög mitológiabeli Szeléné, vagy római megfelelője, Luna istennő, de az egyiptomiak Honszu istenétől kezdve a maják Ixchelén át az észak-amerikai navahó indiánok Yoołgai asdząąn istennőjéig tucatnyi kultúrában tisztelték istenként a Holdat. Közelsége miatt már régóta vizsgálják; ennek fő módszere sokáig a vizuális megfigyelés volt (szabad szemmel, majd távcsővel, eleinte a Földről, majd műholdakról is). Így főleg domborzatáról gyűjtöttek mind részletesebb adatokat.

            A Holdat először egy szovjet űrszonda, a Luna–1 érte el 1959-ben a Luna-program keretében, ez azonban még csak elrepült mellette. Az első ember alkotta tárgy, amely valóban eljutott a Holdra, a Luna–2 szonda volt, szintén még 1959-ben, a szonda egyszerűen becsapódott a felszínbe és megsemmisült. A Luna–3 volt az első űreszköz, amely közelképet készített a holdfelszínről, amikor elrepült mellette. Az első sikeres sima leszállás a Luna-9 szondához fűződik, amikor 1966. február 3-án szállt le sikerrel a Oceanus Procellarumon. Nem sokkal később, 1966. április 3-án a Luna–10 lett az első szonda, amely Hold körüli pályára állt. (Forrás: Richpoi Hírek)