Mi fontos az Uniónak?

Európa nap Magyarországon - augusztus 18.

Minden relatív! Tényleg?

Jávorka Ádámra, az igaz hazafira emlékezem halála napján - 1747. augusztus 19.

Jávorka Ádám (Nagykosztolány, 1683 v. 1684 – Jaroszló, Galícia, 1747. augusztus 19.) kuruc hadnagy, francia alezredes, lengyel ezredes.

A Nagyszombati Egyetem hallgatójaként csatlakozott Rákóczihoz 1704-ben. 1708-ban hadnagynak nevezik ki, Ocskay László, majd Géczy Gábor lovasezredében szolgál. Nevéhez fűződik 1710-ben az árulóvá lett Ocskay László elfogása. 1711 őszén, a szatmári béke után Lengyelországból titokban hazajött, hogy újabb felkelést szervezzen. Elfogták, de 1712-ben ben megszökött a börtönből, és visszatért Lengyelországba.

1713-ban orosz katonai szolgálatba állt, majd 1716-ban Rodostóba ment. 1721-ben mint őrnagy lépett be Bercsényi László francia huszárezredébe, és hamarosan alezredessé léptették elő. 1724-ben visszatért Rodostóba, és Rákóczi főlovászmestere lett. 1724–25-ben diplomáciai küldetésben Sobieski herceghez és I. Péter cárhoz küldte a fejedelem. 1735-től Lesczynski Szaniszló lengyel trónkövetelő hadseregében ezredes, majd Czartoryski Ádám herceg jószágkormányzója Galíciában.

Ilyvóban megtalálta a gróf Forgách Simon és Zsigmond halála óta eltűnt Rákóczi-levéltárat. Ezt 1747. február 1-jén Skolie határszéli (galíciai) városban a gróf Forgách-család küldötteinek átadtak, és így az utókor számára megmentette.(Forrás: Wikipedia)

Kevés emlékéről tudok, mindössze egy utcáról Budapest 14. kerületében. Pedig ez a nagy hazafi sokkal többet érdemelne!

NOSZTALGIA - Dervalics Róbert - Louis Armstrong show-ja Alsóörsön - 2012. aug. 18.

          Óriási dixilend show-műsort adott a zenekar. Ha az ember behunyta a szemét, azt hihette, maga Amstrong énekel.

Cicahumor

Európa nap Magyarországon - augusztus 18. Kit véd az UNIÓ?

Emlékművet állítottak Kiss Ernő honvéd altábornagynak a Délvidéken

Emlékművet állítottak Kiss Ernő honvéd altábornagynak a vajdasági Eleméren, azon a településen, ahol az aradi vértanú nyugszik.

Az október 6-i vajdasági megemlékezések központja minden évben a közép-bánsági Elemér, ahol a magyar kormány támogatásából felújították a helyi templom belterét, a templomkertben pedig felállították Kiss Ernő emlékművét.

Kiss Ernő Temesvárott született, apja viszont a bánsági Elemérről származott. A szabadságharc idején Kiss Ernő is a Bánságban harcolt Damjanich János mellett. A forradalom kitörésekor ezredével éppen az észak-bánsági Nagykikindán állomásozott, így azonnal részt tudott venni a szerb felkelők elleni harcokban, és már szeptemberében elfoglalta a szerbek perlaszi táborát, ami az első jelentős délvidéki győzelemnek számított.

1849-ben Kiss Ernőt golyó általi halálra ítélték, és több újratemetés után végül az általa építtetett eleméri templomban helyezték örök nyugalomra, a család kastélyát ugyanis már korábban lerombolták.

1906-ban Nagybecskereken szobrot emeltek az altábornagynak, 1918-ban azonban azt a szerbek összetörték, azóta nincs emlékműve a Vajdaságban. Az új szobor fémből és betonból, a korábbi műalkotás mintája alapján készült. 

A Vajdaságban az aradi vértanúk közül Damjanich Jánosnak, Lázár Vilmosnak, Schweidel Józsefnek és Leiningen-Westerburg Károlynak van emléktáblája vagy szobra. 

(A képeket 2016. július 18-án készítettem, amikor még tartott a felújítás.)

NOSZTALGIA - Sa-Si duó utcabálja Alsóörsön - 2012. augusztus 17.

A kiadott programhoz képest öt perccel hamarabb minden színpadi szöszmötölés, szerencsétlenkedés, hangolás nélkül teljes hangerővel megszólalt Solymos Tóni száma: Ha volna egy dalom: „Indul a zene, csak gyere közelebb, és kezdődik a buli, ma őrület lesz!”

És a zenekar betartotta a szavát, megindult a gőzhenger, és majd csak a 17. szám lett lassú. És amikor én két és fél óra múlva elmentem, még javában tombolt a zene és a táncolók hada. A kellemes idő és Keresztes Ildikó műsorától már felhangolt tömeg hatott a zenekarra is, akik nagy kedvvel játszottak.

            A második, a Hungáriától az „itt a nyár, süt rád a napsugár…”, majd Szécsi Karolinája, a Hungária Rock and Roll Partyja után kissé pihentetőnek nagyon kellemes volt Omegáéktól a Petróleumlámpa. Koós Jánossal együtt ábrándozhatott a közönség, egyik része  azért mert járt ott, a másik meg azért, mert nem: „Rómában jártam idén, Még úgy a nyár elején…”.

            A romalakodalmas után a Magna Cum Laude Pálinkadala osztatlan sikert aratott nem annyira a pálinkától, mint a bortól jókedvűek körében, majd Máté Péterrel együtt gondolta úgy mindenki, hogy Zene nélkül mit érek én? A Neoton Familia 1979-ből származó dala, a Santa Maria mindig sikert arat az utcabálokon, ugyanúgy, mint a tizenegyediknek előadott Csókkirály a Hungáriától. A Valahol messze délen és a ritkán hallható, kiváló dal Delhusa Gionitól az Albániát, szülőhazáját népszerűsítő Buzuki hangja szól után együtt imádtuk Afrikát, majd közösen nyaltuk a fagylaltot a mézesmadzag helyett. És megjött az utcabálok biztos dala, nekem is az egyik kedvencem a Ne gondold azt, hogy tied a világ! A közönség életkorából kiindulva csak kevesen emlékezhettek rá, hogy ez valamikor milyen forradalmi éneknek számított. Az Illés együttes Kádár Jánosnak szánta. És tényleg, ő már hol van, a számra meg még mindig önfeledten ropják. A forradalmat követő időszakban a táncolók között a „viharkabátos, rövidhajú elvegyülő” ugyancsak felkapta volna a fejét, hogy a közvetlen utána következő számban Koncz Zsuzsa kimondja: legfőbb kincs a szabadság, amit a hetvenes években rendkívül rossz néven vettek: „A királyé nem leszek! Akkor inkább elmegyek, elmegyek! Soha vissza nem jövök!”. Persze ma már rajtam kívül talán senki sem gondolta, hogy ez a két szám egymás után egyesekben megindítja a nosztalgiát a fiatal éveit idézve. Én pedig megifjodva, kellemes érzések közepette távoztam az egyre mámorosabban néző közönség soraiból, és megfogadtam – Koncz Zsuzsával ellentétben –, hogy máskor is visszajövök erre a duóra, vagy más utcabálra.

            Nem is volt zavaró, hogy a zenekar szóban nem kommunikált a közönséggel, megelégedett azzal, hogy jó zenét, jó színvonalon szolgáltatott. És mindezt magyarul énekelve, ami külön öröm volt.

Mátyás király elfoglalta Bécsújhelyet - 1487. augusztus 17.

A magyar–osztrák háború 1482-ben tört ki. Hunyadi Mátyás és III. Frigyes között. A feszültség régóta érezhető volt, a császár ugyanis igényt tartott a magyar trónra, ezért is támogatta a magyar király ellenfeleit. Mátyás viszont többször átengedte a Magyar Királyság területén a török portyázó csapatokat a császár felségterületére. Mátyás egyébként élete legfőbb céljának a német-római császári trón megszerzését tartotta. Ennek érdekében fegyverrel akarta a Habsburgokat térdre kényszeríteni.

Mátyás 1487 január 13-án érkezett Bécsből a Bécsújhelyt ostromló táborba. Márciusban az Ebenfurtban tartott tartománygyűlésen felvette az osztrák hercegi címet. (Ettől kezdve osztrák pecsétet is használt.)

Augusztus 17-én – egyezség útján – Mátyás bevonult Bécsújhely városába. (Ezzel Krems kivételével egész Alsó-Ausztria neki engedelmeskedett.)

Ez alkalommal ajándékozta Bécs-Ujhely polgárainak a 0,82 m magas, zománcdíszítésű, aranyozott ezüst Corvin-serleget (Corvinusbecher), melyet császári és magyar királyi jelvényekkel díszítve, még III. Frigyes német-római császár készíttetett a Mátyással kötött béke emlékére 1463-ban. Szintén a Városháza régiséggyűjteményében őrzik e korból Mátyás király arcképét, valamint azt a nyerget és teljes lószerszámot, melyet szintén Mátyás ajándékozott a városnak.

Bécsújhelyen 20 ezer lovas és 8 ezer gyalogos fölött seregszemlét tartott. A legvitézebb katonái számára 12 buzogányt, 12 kardot és 12 csatabárdot adott át elismerése jeléül.

Bécsújhely (régi magyar nevén Német-Ujhely, németül Wiener Neustadt, vagy egyszerűen Neustadt) ma egyike Alsó-Ausztria tartomány legnagyobb városainak. Fontos közúti és vasúti csomópont. Jelentős ipari- és kereskedelmi központ.

Miért jó a pálinka?