Mozaikos tojás

 

Okos gondolatok

A magyarországi lengyelek napja - június 27. A magyar huszár, aki megmentette Lengyelországot

          Egy legendás huszárparancsnok, akit a lengyelek jobban ismernek, mint mi magunk. Százak, ezrek haltak meg egy eszme, egy parancs, vagy éppen egy hirtelen meghozott, mégis alapos döntés következtében.

          Muhr Ottmár legendája sem a halálával kezdődött. Ő igenis élni akart, de tisztában volt vele, ha nem cselekszik azzal százezrek sorsa dőlhet romba. Ez a legenda 1914. december 11-én hajnalban megszületett.

Muhr Ottmáréknak öt gyermekük született. A kötelék olyannyira szoros volt felesége és gyermekei körében, hogy amikor 1900-ban Szarajevóba küldték szolgálatra, ő vitte magával a szeretteit is. Kislányuk, Olga után Ernő és Albert már e városban született. A négy-öt esztendős szolgálati idő lejárta után két évet a kőszegi laktanya falai közt szolgált, majd a család Sopronba költözött. Ekkor már vérbeli huszárnak számított, hiszen 26 esztendős kora óta, 1886-tól szolgált a császári és királyi 9. Nádasdy-huszárezred kötelékében.

Előre! Hurrá! Éljen a király!

A békeidők hamar elmúltak, Muhr Ottmár Sopronban volt, mikor parancsot kapott: irány a keleti front! Ezredparancsnoki kinevezését 1914. november 26-án kapta meg, két héttel később, december 8-án az orosz harctéren lévő Jablonietz nevű községben vette át a 9. közös huszárezred parancsnokságát. A térségben egyre nagyobb fölénybe kerülő orosz seregek előretörésével a történészek szerint válságosra fordult az osztrák–magyar s a német csapatok helyzete.

Henriquez Vince, a Nádasdy-huszárok kapitánya évekkel később úgy emlékezett, hogy ezekben a napokban vagy hat zászlóaljnyi ellenség tartotta őket sakkban, sokszor lőtávolságnyi közelségből. Bess-Chrostin János főhadnagy képekben leírt tanúvallomása a december 11-i eseményekről magával ragadja olvasóját:

„Orosz golyók süvítenek. Két huszár és két ló holtan összeesik. Muhr ezredes röviden parancsot ad négy századparancsnokának. A huszárok, mint a hangyák lepik el a nyírfás domboldalt. A golyózápor mindig erősebb lesz. A levegő megtelik lárma, fegyverropogás s letörő ágak recsegésének zajával. A csatazajt túlharsogja az oroszok vad „Hurrá!” kiáltása. Muhr ezredes tisztában van a helyzettel. Az ellenség elfoglalta az állást. A kimerült, leváltandó csapatokat visszanyomták. Ezredesünket egy gondolat tüzeli: az állásoknak ismét a miénknek kell lenniök. Lovaglópálcáját a magasra emelve kiáltja: Előre! Hurrá! Éljen a király! Nádasdy-huszárainak élén ő ront elsőként az ellenségre.”

Muhr Ottmárnak az életét jelentette a huszárezred, amely a limanovai csatával beírta magát a történelembe. Az ütközet döntő fontosságú volt.

Az oroszok ezt a limanovai részt nagyon erősen támadták, és bizonyos részüket el is foglalták. Hogyha sikerül az oroszoknak áttörni ezt a frontvonalat, akkor egész Krakkóig eljutottak volna, s Kis-Lengyelország lehet, ma is Oroszországhoz tartozna. Muhr Ottmár teljes mértékben saját felelősségére vállalta, hogy mit is kell cselekedni, máskülönben elveszik az egész hadszíntér. Ez egy olyan huszárroham volt, amit gyalogosan végeztek a huszárok, lóról szállva pedig nem voltak gyalogsági fegyverrel felfegyverkezve sem. A korabeli festményeken is úgy van ábrázolva, hogy karddal vagy pisztollyal a kezében Muhr Ottmár vezeti rohamra lóról szállva a huszárokat.

          A hátország, ahogy a szerető feleség is, elsőként december 14-én olvashatott a hőstettről, a magyar újságok címlapon közölték a haditettet, amit évtizedeken át méltó módon megünnepeltek. Hősi halála után Ferenc Józseftől megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét és a nemességet, s utólag a tiszti arany vitézségi érmet adományozták részére. Utódai felvehették a „limanovai” előnevet is, s nap mint nap leróhatták kegyeletüket a Sopronban állíttatott díszes, a csatát ábrázoló Nádasdy-emlékmű előtt. A Muhr-családnak szívfájdalma, hogy ezt a „kiérdemelt koronát” az 50-es években egyik napról a másikra ismeretlenek lerombolták.

          A diktatúra éveiben az első, ahogy a második világháború hőseiről sem lehetett beszélni. A család mégis minden esztendőben december 11-én a ferencesek templomában megemlékeztek a férjről, az édesapáról s a nagyapáról. A családi relikviák egyik legféltettebb darabja a Muhr  család által féltve őrzött töredék huszárfej a soproni domborműből. Ottmár fia ezt olyannyira titokban őrizte, hogy csak halála után derült fény az elrejtett limanovai mementóról. Az unoka ezt a soproni huszármúzeumnak ajánlotta fel, Muhr Ottmár személyes tárgyainak egy részét pedig Sárváron állították ki.

Halála után is életet mentett a huszárparancsnok

          Muhr Ottmárt nemcsak a korabeli társadalom emelte piedesztálra, a családi legendák szerint hőstettét jól megjegyezték a Szovjetunióban is. A II. világháború idején Ottmár két fiát behívták, Albert 1941-ben hősi halált halt, öccse, Győző pedig a keleti fronton fogságba esett. A táborban raboskodó Muhr-fiút egy alkalommal magához hívatta egy politikai tiszt, s rákérdezett: „Maga annak a Muhrnak a fia, aki?” Győző büszkén vágta rá a választ: „Igen, az édesapám Muhr Ottmár.” Az orosz erre felállt, kezet rázott vele, s gratulált neki azzal a mondattal, hogy „az ön apja egy hős volt”. A Muhr-fiú ezután átkerült egy másik táborba, ahol – ahogy Muhr Albert meséli – történetesen Rákosi Mátyás osztotta az észt a tiszteknek, Győző nem sokkal ezután hazatérhetett.

          Az unokát is megmentette a huszárparancsnok. 2006-ban Amerikába utazott egy barátjához, de a kirándulás helyett a csípőbántalmai miatt kórházban kötött ki. A vizsgálatok során a család hőse és a huszárság is szóba került, a szakorvos pedig érdeklődéssel hallgatta a történeteket. A szimpatikus orvos ingyenesen megvizsgálta őt, s a műtétet is vállalták, Albertnek „csak” a kórházi kezelést kellett volna fizetnie, ez azonban olyan magas volt, hogy nem vállalta a beavatkozást, s hazautazott.

Nem sokkal ezután a budapesti lakásán csörgött a telefon. Az orvos hívta őt, azt mondta neki, ha ad egy interjút a helyi lapnak, a kórház magára vállalja a műtét és a kórházi ellátás teljes költségét. Így született meg az amerikai újságban a „címlapsztori” a válogatott jégkorongozóról és hős nagyapjáról.

Muhr Albert büszkén meséli, mekkora kultusza van ma is nagyapjának és a huszároknak Lengyelországban. Kiemelte, hogy a fiatalok azok, akik éltetik ezt a hagyományt közel száz esztendeje. A kilencvenedik évfordulón színházi estet és rajzversenyt is rendeztek emlékükre.

Családi hősök

          Szinte minden család büszkélkedhet olyan felmenővel, aki részt vett az első világégés harcaiban. Míg azonban Angliában ma is rendkívüli tisztelet övezi e kor hőseit, történeteikről filmsorozatok, nagyszabású mozifilmek születnek, addig itthon sajnos jóval kisebb a mozgástér. Holott hőseink egy fikarcnyival sem tettek le kevesebbet az asztalra a példaként felhozott angol katonáknál.

(Forrás: Richpoi Hírek, 2014. március 6.)

Jól sikerült a könyvbemutatónk a Múzeumok Éjszakája keretében - Budapest, 2024. június 22.

 

Összetartozás Háza

 1214 Budapest, Erdősor utca 33.

Batár Zsolt Botond és Dr. Kanyó Terézia: A Kárpát-medence ezeréves történelmi gasztronómiája könyvbemutató

 2024. június 22. 18:00 - 19:00

ELŐADÁS

Az előadás sajátosan elegyíti a történeti nézőpontot a térségek és tájak konyhájának művészetével. 

"A gasztronómia ugyanúgy része egy nép kultúrájának, mint például a nyelv vagy a népművészet." 

A magyar gasztronómia mellett – azoknak a nemzeteknek a magyarsággal kapcsolatos történetét, jellegzetes ételeit, italait, étkezési szokásait mutatja be, amelyek a honfoglalás óta bármikor részesedtek Magyarország területéből, vagy nemzetiségként ma is velünk élnek (bolgár, cseh, délvidéki, erdélyi, francia, görög, horvát, kárpátaljai, lengyel, német, olasz, orosz, osztrák, örmény, román, ruszin, sváb, szerb, szlovák, szlovén, török).

A kötetben érdekességek, különlegességek, tartósítási szokások, valamint 260 magyar és nemzetközi recept is megtalálható. 

A szerzők jóvoltából a bemutatandó könyv kedvezményesen megvásárolható és dedikáltatható lesz a helyszínen!  

A FENTI MEGHÍVÁS AZ ÖSSZETARTOZÁS HÁZA HONLAPJÁN TALÁLHATÓ. A KÖNYVET A TELEKI SÁMUEL KULTURÁLIS EGYESÜLET ADTA KI.

A LEGFIATALABB OLVASÓNK IS DEDIKÁLTATOTT.:

Utána sajtótájékoztatót tartottunk:

Karinthy Frigyes születésnapjára - - - 1887. június 25.

          Karinthy Frigyes író, költő, műfordító (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő) 126 éve született Budapesten 1887. június 25-én.

Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filózófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira^. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket. Fiúgyermekeik, Frigyes és József már kereszténynek születtek. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után Karinthi József egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.

Karinthy Frigyes 1898–1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket írt; emellett naplót vezetett. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.

Érettségi után matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé. Bajor Andor szerint „hitt az értelem erejében, sőt azt mondhatjuk: vakon hitte, hogy múló tünemény a vakság”.

1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozza meg számára 1912-ben.

1914-ben vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő. 1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.

Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.

Sok ismert mű magyar fordítása kötődik a nevéhez (elsősorban a Micimackóé), de valószínűleg a fordítások egy részét Mici nővére (Karinthy Emília) készítette, vagy legalábbis ő készítette elő az író számára a nyersfordítást.

1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.

1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.

1936-ban agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona; erről írta Utazás a koponyám körül című regényét. 1938-ban agyvérzésben meghalt.

Egyes szóalkotásai (például halandzsa) és kifejezései ("magyarázom a bizonyítványomat") a mai köznyelvet gazdagítják.

Műveinek kiadásában közreműködött titkára, a később rejtvényein, fejtörőin keresztül ismertté vált Gratzer József is. (Forrás: Wikipedia)

Emberi hülyeségek

Öregség görbe tükörben

A szeretetről