MAGYAR KONYHA - Mákos guba receptek

Madártejes mákos guba

Kezdőknek is ajánlott, 60 perc, 6 fő részére

Hozzávalók:

·                                 12 darab kifli

·                                 1000 ml tej

·                                 3 darab tojássárgája

·                                 100 g margarin

·                                 6 ek kristálycukor

·                                 mazsola ízlés szerint

·                                 1 citrom reszelt héja és leve

·                                 150 g darált mák

Krém:

·                                 1 csomag vaníliás pudingpor

·                                 5 ek kristálycukor

·                                 2 csomag vaníliás cukor

·                                 400 ml tej

·                                 4 darab tojássárgája

·                                 150 g margarin

Hab:

·                                 4 darab tojásfehérje

·                                 8 ek kristálycukor

Elkészítése:

Mákos guba készítése:

A tejet kicsit meglangyosítjuk, majd hozzákeverjük az olvasztott margarint, a tojássárgákat, cukrot, mazsolát, citromhéjat és a mákot majd ráöntjük a karikára vágott kiflire. Összeforgatjuk, pár percet állni hagyjuk, hogy a kiflik felvegyék a folyadékot. Egy kivajazott tepsibe enyhén belenyomkodjuk és 170-180 Celsius fokon kb. 25-30 perc alatt megsütjük. A formában hagyjuk kihűlni.

Krém készítése:

A hozzávalóból sűrű krémet főzünk, kihűtjük, és a 15 dkg margarinnal jól kikavarjuk.

A hab készítése:

Gőz fölött a tojásfehérjékből és a cukorból kemény habot verünk. A sütemény összeállítása: A kihűlt sült mákos gubára kenjük a krémet, majd rásimítjuk a tojásfehérjéből felvert habot. Hűtőben pár óra alatt összeérnek az ízek, és felszeletelhetjük.

(Forrás: receptneked)

Mákos guba vaníliasodóval

hozzávalók / 4 adag

Mákos guba

§                                 4 db kifli (nagyobb kiflik)

§                                 5 dl tej

§                                 1 csomag vaníliás cukor

§                                 3 db tojássárgája

§                                 15 dkg mák (darált)

§                                 8 dkg cukor

§                                 5 dkg porcukor

Vaníliasodó

§                                 2 db tojássárgája

§                                 3 ek cukor

§                                 1 csapott ek finomliszt

§                                 5 dl tej

§                                 1 csomag vaníliás cukor

Elkészítése

Mákos guba

1.                              A tejet kezdjük el melegíteni. A tojások sárgáját keverjük el a cukorral és a vaníliás cukorral, adjuk a tejhez. (Ne hagyjuk felfőni.)

2.                              A mákot keverjük el a porcukorral.

3.                              Vajazzunk ki egy jénai tálat, és rétegezzük a tál aljára a karikára vágott kifliket. Locsoljuk meg egy adag tejes keverékkel, és szórjunk rá mákot. Folytassuk így, amíg el nem fogynak a hozzávalók.

4.                              Tegyük előmelegített sütőbe, és süssük 180 fokon 20-25 percig.

Vaníliasodó

1.                              Keverjük ki a tojások sárgáját a cukorral és a vaníliás cukorral.

2.                              Ha már elkeveredett és kissé habos, adjunk hozzá kevés lisztet és tejet. (Mindig kevés liszttel kezdjük, hogy ne legyen csomós.)

3.                              Gőz fölött sűrítsük be, és már tálalhatjuk is a gubához.

§                                 sütési hőfok: 180°C

§                                 sütési mód: alul-felül sütés

§ 

NOSZTALGIA - Meghívó főzési bemutatóra - 2023. szeptember 1.

Meghívó 

 Minden tagunkat, barátunkat, érdeklődőt szívesen látunk a Teleki Sámuel Kulturális Egyesület Baráti Körének piknikjére 2023. szeptember 1. péntek 17:00 órától a Teleki Sámuel Kulturális Egyesület székházába: Nagykőrös, Tátra u. 4. 

 Az Egyesület szalonnasütéshez tüzet, szalonnát, kenyeret, hagymát, nyársat, valamint palacsintát biztosít. 

A vendégeket Szlivka Péter (miskolci tagunk) tangóharmónikán előadott népszerű dalokkal szórakoztatja.

 Belépődíj nincs, ha vendégeink mást is szeretnének enni (pl. kolbász, virsli, sütemény), szívesen fogadjuk a társaság nevében. 

Másnap, szombaton 9–14 óra között rendezi a Teleki Sámuel Kulturális Egyesület a Cifrakertben az Arany-napok keretében immár a 3. főzési bemutatóját. Erre is mindenkit szeretettel várunk, aki rendezni segítene, főzni szeretne. 

Program: 

8.00 órától: A főző csapatok berendezkedése, a főzés kezdése. 

 9.00-13.00 óra között: Nézelődés a csapatok főzési bemutatóján, konzultáció az érdeklődőkkel, receptek cseréje. Batár Zsolt Botond–Dr. Kanyó Terézia: A Kárpát-medence történelmi gasztronómiája” c. könyv 1. és 2. kötetét kedvezményesen meg lehet vásárolni és a szerzőkkel dedikáltatni. 

12.00-13.00 óra között: Szlivka Péter (Miskolc) tangóharmónikán népszerű dalokat játszik. Lehet vele énekelni. 

13.00 órakor: A rendezvényt és a jelen lévőket köszönti dr. Körtvélyesi Attila, Nagykőrös város alpolgármestere, majd bemutatja Batár Zsolt Botond–Dr. Kanyó Terézia: A Kárpát-medence ezeréves gasztronómiája c. új könyvét. 

13.30 órától: A főzési bemutató (főzőverseny) értékelése, az „Arany gasztronómiai lovag” oklevelek és a különdíjak átadása. 

 A főzési bemutatót értékeli: Földi László védnök és dr. Kanyó Terézia zsűrielnök. Az „Arany gasztronómiai lovag” okleveleket átadják: Földi László országgyűlési képviselő és Batár Zsolt Botond a Teleki Sámuel Kulturális Egyesület ügyvezető elnöke. A különdíjakat átadják: Técsy Zsolt a Teleki Egyesület Baráti Körének elnöke és a felajánlók. 

 A főzőversenyre pénzbeli és tárgyi támogatást, díj felajánlást szívesen fogadunk. (Részletesebb leírás a nagykőrösi Önkormányzati Hírek 8. oldalán található. Informálódni az előző két év főzési bemutatójáról a Teleki Sámuel Kulturális Egyesület honlapján lehet: www.tske.hu). 

 Teleki Sámuel Kulturális Egyesület elnöksége

A Totalitárius Diktatúrák Áldozatainak Európai Emléknapja - augusztus 23.

Sztálin személyisége

Kluszisz plakátja: Marx, Engels, Lenin, Sztálin

         Magyar-lengyel-litván kezdeményezésre, az EU-országok igazságügyi miniszterei 2011. júniusi, luxemburgi tanácskozásukon elfogadták a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozataira emlékező határozatot, amely augusztus 23-át Emléknappá nyilvánította. 1939. augusztus 23-án a Német és a Szovjet Birodalom külügyminisztere (Moszkvában, Sztálin jelenlétében) szerződést írt alá (Molotov-Ribbentrop-paktum néven ismert), melynek titkos záradékában Európa keleti térségeinek érdekszférákra történő felosztásáról rendelkeztek.  

Sztálin személyisége kettős volt. Környezete egyszerre félte és csodálta. Erre néhány példa:

1935. II. 19-i leveléből első feleségének nővéréhez: „Szásának átadtam ötezer rubelt. Egyelőre elég lesz mindkettőtöknek. Több pénzem nincs, különben küldenék. Ez a cikkeimért meg a beszédeimért kapott honorárium. Szóval nem tudtam többet összeszedni. De mindez maradjon köztünk. Senki más ne szerezzen róla tudomást! Máskülönben a többi ismerős és rokon is üldözni kezd, és nem hagy majd békén. … Élj és boldogulj ezer évig! Add át üdvözletemet a barátoknak! A te Szoszód.”

Ahogy öregedett, egyre gyakrabban jutottak eszébe grúziai emlékei. Néhány hónappal a II. világháború kitörése után például repülőgépen a szovjet fővárosba hozatta suszter édesapja, Beszo egykori egyetlen segédje, a nyolcvanhoz közeli Data Gasztisvilit. Igazi grúz lakomát rendezett neki 1940. május 6-án, s elárulta, miért kérette magához: „Mondd, Data, a Goriból Atenibe vezető úton vajon még mindig ott fekszik a kanyarban, Hidisztavinál az a hatalmas kő?” –„Kutya legyen az istened! Micsoda emlékezőtehetséged van!” – válaszolta a vendég. Erre a Kreml ura felnevetett, és megsimogatta a bajszát: „És helyi grúz akcentussal helyretette Datát: „A te Krisztusod a kutya! Miért szidalmazod az én istenemet”? Ám a szemtanúk szerint az öreg Data sem hagyta magát: Azt hiszed, te nekem is Sztálin vagy?! Ugyanaz a kis kölyök maradtál nekem, akit a karomban hordtam. Az lesz a vége, hogy letépem a nadrágod. És úgy elverem a seggedet, hogy vörösebb lesz a zászlódnál!” Sztálin azonban mindezen csak nevetett.

            „Sztálin egyre fontosabbnak érezte az étkezést” – emlékezett vissza Mikojan. A generalisszimusz „egy nála sokkal nagyobb embernek is elegendő étel magához vételével pótolta” egyre fogyóban levő energiáit. „Legalább kétszer annyit evett, mint én – írta Mikojan. –Vett egy mélytányért, összekevert benne két levest, majd vidéki szokás szerint – amit én a saját falvamból ismertem – kenyérdarabokat szórt bele. Lefedte egy tányérral, végül az egészet megette. Ezután jött csak az előétel, majd a főfogás és a rengeteg hús”. Szerette a halat, különösen a heringet, „de kedvelte a vadhúst, a gyöngytyúkot, a kacsát és a csirkét is”, és a főtt fürjet sem vetette meg. Egy új ételt is kitalált, amelyet aragvinak nevezett el, és amelyet gyakran rendelt magának. Ez padlizsános birkahús volt paradicsommal, burgonyával és borssal. Gyanakvó természete miatt általában Hruscsovval – a legfalánkabb hatalmassággal – kóstoltatta meg a bárányhúst vagy a heringet, mielőtt fogyasztott volna belőle.

            Nyaranta a verandán tántorogtak a vendégei a részegségtől.

            Hajnali öt órakor Sztálin elengedte kimerült elvtársait, akik ekkorra már olyan részegek volta, hogy mozdulni sem bírtak.  Az őrök a bejárathoz rendelték az autókat, a sofőrök pedig „bevonszolták” a hatalmasságokat a kocsikba. Hazafelé Hruscsov és Bulganyin fellélegezve dőlt hátra: túlélték az estét. – Soha nem tudhatjuk – suttogta Bulganyin –, hogy haza vagy a börtönbe visznek.

Az őrök bezárták a dácsa ajtóit, és visszatértek őrházukba. Sztálin elfeküdt az egyik díványán, és olvasni kezdett. Végül az italtól és kimerültségtől álomba szenderült. Az őrök látták, ahogy kialszanak a fények, „sehol semmi mozgás”.

Élete végén a diktátor csak évente kétszer – május 1-jén és november 7-én – jelent meg a „pórnép” előtt a Vörös téri Lenin-mauzóleum mellvédjén.

Öregkorában Sztálin a dácsája kanapéján „vadászkutyaként” aludt egy-két órát, és Mozart 23. zongoraversenyének állandó újrahallgatásával nyugtatta magát.

Források:

Kun Miklós: Az ismeretlen Sztálin

Kun Miklós: Oroszország válaszúton

Simon Montefiore: Sztálin. A Vörös Cár udvara

Feloldásként magyar humor:

Hogy végződött a sztálini időkben az orosz népmese?
–Aki nem hiszi, annak utánajárunk!

      Az ötvenes években, mielőtt Józsi bácsit felvették volna a pártba, feladatot kapott, amiről a felvételi beszélgetésen be kellett számolnia. Józsi bácsi egy évig tanulmányozta a szovjet–magyar árukereskedelmet, mire eljött a felvétel ideje.

–Na, Józsi bátyám, hát mit vittek ki a Szovjetunióba?

–Több szerelvény búzát és rengeteg élőállatot!

–Helyes! És mit hoztak be?

Józsi bácsi kicsit gondolkodik: –Hát, a negyven tagú Grúz Állami Népi Együttest...

            A Szovjetunióban is bevezették a 2. műsort a televízióban. Iván Ivanovics bekapcsolja a tévét. Az 1. műsoron közvetítést adnak a párt Központi Bizottságának üléséről. Gyorsan átkapcsolja a kettesre. Ott egy rendőr lengeti a gumibotját és ezt ismételgeti: –Mi van elvtárs! Nem nézzük Sztálin elvtárs beszédét?!

Tűzijátékhumor

Jópofa képek

 

Ősi lakhelyünk, a jurta

          Honfoglaló őseink a nomád állattartó népek közé tartoznak, állandó hajlékuk nem lévén, sátrakban laktak. Minden valószínűség szerint - a források nagy része ezt bizonyítja - a magyarság kör alaprajzú nemezsátrakban élt. Feltételezhetjük, hogy ősi nemezsátrunk a belső-ázsiai nomád török és mongol népek körében még ma is használatos jurtához hasonlított leginkább. E hajléktípus a szerkezet, az építeni tudás igen magas szintjét képviseli, joggal mondhatjuk, hogy a népi építészet csúcsteljesítményei közé tartozik.

          Milyen is volt a jurta? Gyorsan felállítható és szétszedhető, lóra felpakolható, könnyű szerkezetű kupolasátor. Vázépítménye két részből tevődik össze: oldalfalát falécekből álló récsszerkezet alkotja, amely hajlítható, széthúzható. Az ollós vázat bőrszíjak erősítik össze. Tetővázát gömbhéjszerűen álló, íves lécbordák alkotják, amelyek egy középső kerékabroncsba futnak össze. Felületére nemezborítás kerül, lószőrből font kötelékkel rögzítve.

          A jurta közepén tűz égett, a füst a tetőabroncs nyílásán távozott. A jurtasátor berendezését egyedül a szőnyegek, bőrök, ülőpárnák és evésre szolgáló alacsony asztalkák alkották. A földre terített gyékényszőnyeg - az ágy, a szék és az asztal szerepét töltötték be. A jurta belsejében szigorúan meg volt szabva, hogy nemek szerint kinek hol a helye: jobb oldalon a férfiak, bal oldalon a nők és a gyerekek foglaltak helyet. A bejárathoz közelebb eső - télen tehát hidegebb - részen kaptak helyet a szegények és a szolgák.

          A letelepedéssel a magyarság folyamatosan lemondott a sátorban lakásról, bár az állandó lakhelyül szolgáló épületek mellett - nyári szállásként - hosszú ideig igénybe vette a sátrakat. Valószínűleg a Kárpát-medence szláv népeitől vettük át a négyszögletes házformát.

Augusztus 20-a ünnepére

Magyarország nemzeti és állami ünnepe – I. István király temetésének és szentté avatásának évfordulója, Szent Ístván király ünnepe, az Új Kenyér ünnepe. 1949 és 1989 között aMagyar Népköztársaság Alkotmányának hivatalos állami ünnepe. Az Országgyűlés döntése értelmében 1991-től a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe is.

       István királyunk sírját 1038. augusztus 20-án – szentté avatásakor – nyitották fel a székesfehérvári bazilikában, s az egyház azóta is ezt a dátumot tartja ünnepként. Attól fogva, hogy 1818-ban Ferenc osztrák császár, magyar király megengedte Szent István Budán őrzött kézereklyéjének a budai Várhegyen történő ünnepélyes körülhordozását, messze földön híressé váltak a budai István-napok. Ez az esemény terebélyesedett a 18. század végén országos méretűvé. Ezeken az ünnepnapokon az ünnepi asztal ékessége volt az új lisztből készült kenyér, s az aratók mulatságát még inkább színesítette a nyáron névnapjukat tartó Istvánok ünnepe is!

I. (Szent) István törvényeivel a keresztény tanításokat az állam minden alattvalójára kötelezővé tette. Nevéhez tíz egyházmegye megszervezése kötődik, ezek élén érsek, illetve püspök állt. A keresztény tanítás a királyság legszilárdabb bázisává, a megtelepült társadalom mindennapi életének megtartó erejévé vált. A kitűnő hadviselő és belső ellenfelein győzedelmeskedő, erőskezű uralkodó 1038-ban ­a történészek becslése szerint ­63 éves korában hunyt el.

        45 esztendővel később VII. Gergely pápa Istvánt és fiát: Imre herceget, a szentek sorába iktatta. A magyar nép erre az időpontra ­1083. augusztus 20-ára ­évszázadok óta kegyelettel emlékezik.

Ajánlom utánozni

A Rudolf és a Stefánia tavak felfedezése

            A Teleki Sámuel által finanszírozott és vezetett expedíció már egy éve vándorolt a jórészt ismeretlen Afrikában, a mai Kenya területén. Az utazás célja a bennszülöttek által Fekete-tónak nevezett – európaiak számára csak hírből ismert – tó elérése, felfedezése. Egy Nyire hegyi bennszülött útközben figyelmeztette őket: „Mit fogtok a marháitokkal csinálni, hiszen a tó partján nincs egy szál fű sem” Elnézően mosolyogtak, hiszen ahol víz van, ott legelő is akad. A karaván tagjai 1888. március 6-án, kedden, örömujjongással üdvözölték a 300 kilométer hosszú és 50 km széles tavat, amit Teleki Rudolf-tónak nevezett el jó barátjáról, a magyar trónörökösről. Ám keserűen tapasztalták, hogy az útközben kapott híradás igaznak bizonyult. „A tó közvetlen környezetében nincs semmi vegetáció, úgyhogy sokáig nem is maradhattunk ott” – írta Teleki.

             A víz ihatatlanul sós volt, a környezete kő. Néhány napi pihenő után „…tovább folytattuk utunkat, és csak április 7-én érkeztünk északi végére”. Az ott élők elárulták, hogy kelet felé még egy másik tó is van. Ötnapi meneteléssel ezt is elérték. A jóval kisebb, két Balaton nagyságú tavat Teleki a trónörökös feleségéről Stefánia-tónak keresztelte el. Közben egy homokvihar is akadályozta őket. A szél ellen védekezésül sebtében felrakott kőfalak mögé bújtak. Éjszaka a hőmérő higanyszála +30 Celsius fokot jelzett, ami enyhülésnek számított a nappali, árnyékban mért 40 fok után. Vizük, élelmük elfogyott.

            Különös kettősség jellemezte ezekben a napokban Telekit, a sikerélmény keveredett az elkeseredéssel. Még a vereség közeli lehetősége is felrémlett benne, de – szerencsére – az a tudat, hogy kitűzött céljának legnehezebb részét teljesítette, átsegítette őt a mélyponton.

Jávorka Ádámra, az igaz hazafira emlékezem halála napján - 1747. augusztus 19.

Jávorka Ádám (Nagykosztolány, 1683 v. 1684 – Jaroszló, Galícia, 1747. augusztus 19.) kuruc hadnagy, francia alezredes, lengyel ezredes.

A Nagyszombati Egyetem hallgatójaként csatlakozott Rákóczihoz 1704-ben. 1708-ban hadnagynak nevezik ki, Ocskay László, majd Géczy Gábor lovasezredében szolgál. Nevéhez fűződik 1710-ben az árulóvá lett Ocskay László elfogása. 1711 őszén, a szatmári béke után Lengyelországból titokban hazajött, hogy újabb felkelést szervezzen. Elfogták, de 1712-ben ben megszökött a börtönből, és visszatért Lengyelországba.

1713-ban orosz katonai szolgálatba állt, majd 1716-ban Rodostóba ment. 1721-ben mint őrnagy lépett be Bercsényi László francia huszárezredébe, és hamarosan alezredessé léptették elő. 1724-ben visszatért Rodostóba, és Rákóczi főlovászmestere lett. 1724–25-ben diplomáciai küldetésben Sobieski herceghez és I. Péter cárhoz küldte a fejedelem. 1735-től Lesczynski Szaniszló lengyel trónkövetelő hadseregében ezredes, majd Czartoryski Ádám herceg jószágkormányzója Galíciában.

Ilyvóban megtalálta a gróf Forgách Simon és Zsigmond halála óta eltűnt Rákóczi-levéltárat. Ezt 1747. február 1-jén Skolie határszéli (galíciai) városban a gróf Forgách-család küldötteinek átadtak, és így az utókor számára megmentette.(Forrás: Wikipedia)

Kevés emlékéről tudok, mindössze egy utcáról Budapest 14. kerületében. Pedig ez a nagy hazafi sokkal többet érdemelne!

NOSZTALGIA - Utcabál a Frisson zenekarral - Alsóörs, 2013. augusztus 17.

          A Frisson zenekar 2010 tavaszától van jelen az igényesen kidolgozott zenét szolgáltatók táborában. A zenekar két alapító tagja, Prikkel Balázs (percussion) és Horváth Attila (dobok) a szervezők és a közönség igényeit figyelembe véve, 2013 januárjában úgy döntött, több formációban működik tovább. Profi zenészek csatlakozásával három csapatot hoztak létre, mely különböző repertoárválasztással egyedi a kínálati piacon.

          A Frisson Zenekar műsora az igényes és közkedvelt, de nem a sablonos, mindenki által agyonjátszott, főleg hazai előadóktól válogatott, táncolható zene kívánalmainak megfelelően került kialakításra. Utcabálokra, fesztiválokra, céges rendezvényekre állították össze, felidézve a táncdalfesztiváloktól kezdődően a 70-es, 80-as évek bulis hangulatát.

          Nem tetszett kezdetnek a "Nekem így is jó", de utána a Száguldás, Porshe  szerelem, Kovács Kati nosztalgia házibulija, a Hungária: Meghalok, ha rám nézel, majd a Pancsoló kislány bájos előadása tényleg bebizonyította, hogy nem a szokványos dalokból hallunk ma este. Felszólítást kaptunk: Mondd meg ha kellek, majd hallottunk az öreg úrról, aki zsirádlit hordott, utána egy aktuális dal következett a Szombat esti tánc, és a Mister Alkohol.

          Ömlött a zene, az öt tagú zenekar tökéletesen "dolgozott", így még az sem volt zavaró, hogy az énekesnő itt-ott csúszott, néha hamiskásan énekelt. Ez egy utcabálon elmegy.