2024. július 6., szombat

A csók világnapjára - július 6.

Gustav Klimt világhírű képe
Az egész világon július 6-án ünnepeljük a Csók Világnapját. Máig tisztázatlan, hogy ki kezdeményezte e jeles nap megünneplését, ahogy az is, miért szeretünk csókolózni. Annyi azonban bizonyos, hogy az emberek szeretik, ha hosszan összeforr az ajkuk. Az ajkakban számtalan idegvégződés található, ezáltal nagyon érzékenyek az érintésre, valamint a hőmérsékletet érzékelő receptorok miatt a hidegre és a melegre is. Ezek a receptorok felelnek azért a varázslatos érzésért, ami csók közben eluralkodik rajtunk.
Csókolózás közben ingerületátvivő anyagok és boldogságért felelős hormonok termelődnek, mint például endorfin, szerotonin és adrenalin, ezáltal kerülünk mámoros állapotba.  Ezek a pozitív stressz hatások megemelik a pulzust, és javul a szív teljesítménye is. Csókolózás közben az átlagos 20-ról 60-ra emelkedik a lélegzetvételek száma egy perc alatt. Ráadásul egy intenzív csókolózás közben 34 különböző arcizmot használunk, ez felér egy kimerítő edzéssel, amely megakadályozza a bőr öregedését. A csókolózás jótékony mellékhatása, hogy két perc alatt 15 kalóriát égethetünk el.
A csókolózásnak a védőoltáshoz hasonló hatásai lehetnek. Közel 4 000 db baktérium cserél gazdát egy–egy alkalommal, ez aktivizálja a szervezet védekező rendszerét és erősíti az immunrendszert. Azoknak, akik sokat csókolóznak, a fogaik is egészségesebbek maradhatnak, mert több nyál termelődik, amely a zománcot erősítő kalciumot tartalmazza.

            Mi lehet érzékibb egy buja csóknál? Talán egy másik csók. Szerencsére sokféle létezik, ráadásul mindegyiknek más a jelentősége.
            Az alapos, mélyreható csók az érzéki vágy mélységét jelzi. Bár az ajkat alig érintő, puha csók is utalhat a szenvedélyre. A csókolózásnak nincsenek szabályai, nincs jó, nincs rossz technika, hiszen mindenki másként szereti.
            Embere válogatja, milyen csókot tart igézőnek és mely fajtától undorodik. Ami bevált a régi udvarlóddal, egyáltalán nem biztos, hogy kedvére lesz a következő kedvesednek. Akár hiszed, akár nem, a csókolózás tanulható! Ha megismerkedsz minden fogásával, csókkirálynője lehetsz a társadnak, bármilyen gyakorlott.  
            Rengeteg nő azt hiszi, hogy egyetlen merész csókból következtethet leendő kedvese vérmérsékletére és szerelmi jártasságára. Ugyanebből az okból sokan elhiszik, hogy az ajkait ügyetlenül használó férfi közösüléskor szintén ügyetlenkedni fog, mert ha nem ura a szájának, hogyan lehetne ura egyéb testrészeinek.
            Mielőtt te is e hölgyek pártjára állnál, és meggondolatlanul ejtenéd kedves, szeretnivaló társad egy félresikerült csók miatt, gondolj arra, hogy a csókolózás csínját-bínját is meg lehet tanulni, mint bármit az életben!
            A nők általában szeretnek csókolózni. Rendszerint a puszi és a csók az első tényleges fizikai kapcsolatunk a szerelmünkkel. Intim kapcsolatainkban a csók vezető szerepe egész életünkön át kitart, néhány asszony számára erotikusabb és izgatóbb élmény a szeretkezésnél. Miért? Mert a csók meghitt, ígéretes, és olyan elkötelezettség árad belőle, amit a legtökéletesebb közösülés sem képes sugallni.
            Mások számára a szeretkezéshez vezető út egyik lépése. Szó, ami szó, képes felkelteni a vágyat, mert érzelmi hatása endorfinokat szabadít fel a szervezetben, amitől javul a közérzetünk. S minthogy testi és érzelmi értelemben egyformán ösztönző hatású - egyszerre érinti az összes érzékszervünket -, valószínűleg a létező leghatásosabb afrodiziákum, ráadásul egyszerre hat mindkét félre.
            Olykor meglepően hatásosan feltüzeli a nemi vágyat, hiszen egyes nők képesek az orgazmusig eljutni pusztán a csókolózás révén, egyetlen panaszuk, hogy olykor nem csókolózhatnak eleget. Sokszor éppen a csókolózás hiánya miatt szakadnak félbe a kapcsolatok, máskor a tüzes csókok készítik elő az utat a legelső szerelmeskedéshez. Egy kiadós csókolózás a megfáradt kapcsolat tüzét is képes felszítani.
            Sokféle csók létezik, az ártatlantól az ingerkedőig, a semlegestől a szerelmi játékok előhírnökéig. De erről majd holnap írok.

Máglyarakás

 Hozzávalók egy 30 X 24 cm-es tepsihez:
  • 12 zsemle
  • 1 kg alma
  • 6 tojás
  • 5 dkg margarin
  • 1 cs vaníliás cukor
  • 2-3 tk őrölt fahéj
  • 1 l tej
  • 25 dkg porcukor
  • 30 dkg sárgabarack lekvár
Elkészítése:
A zsemléket előző nap felszeleteljük kb 1 cm-es szeletekre és hagyjuk megszikkadni.
Az almákat nagylyukú reszelőn lereszeljük és a margarinon cukorral és fahéjjal ízesítve megpároljuk.
A tojásokat szétválasztjuk. A fehérjét hűtőbe tesszük, a sárgáját a cukorral, vaníliás cukorral habosra keverjük.
A tejet felforraljuk és a szikkadt zsemlékre öntjük. Hagyjuk egy kicsit hűlni, majd hozzákeverjük a tojások sárgáját.
A zsemlés massza felét a tepsibe terítjük, elosztjuk rajta a párolt almát, majd a maradék masszával betakarjuk. A tetejét megkenjük baracklekvárral és sütőben 160 fokon kb 40 percet sütjük.
Közben a tojások fehérjét cukorral és két evőkanál lekvárral kemény habbá verjük. Ha megsült, hagyjuk kicsit hűlni, majd rákenjük a fehérje habot és a sütőbe visszatéve még 15-20 percet sütjük.
Jó étvágyat kívánok hozzá!
(Forrás: Receptneked.hu Küldte: Kautz Jozsef)

2024. július 5., péntek

Debreceni pörcös fánk

Duna-túra 2/2.


GALAMBÓC VÁRA
          Galambóc vára helyén egykor Columbaria római erőd állott. A várat a rácok (később szerbeknek nevezik magukat) építették. 1334-ben Károly Róbert hódította meg hadjárata során. 1387-ben Lázár szerb fejedelem ostromolta. A török először 1391-ben foglalta el, de ekkor még Perényi Péter visszafoglalta. Az akkor szerb várat 1427-ben szerződéssel szerezte meg Zsigmond magyar-horvát-cseh király, német-római császár, de annak szerb kapitánya Zsigmond helyett a töröknek adta át 12 000 aranyért. Ezért 1428-ban Zsigmond ostrom alá vette, de a szultán serege felszabadította, és a király is alig menekült meg. 1458-ban I. Mátyás magyar-horvát-cseh király serege ostromolta, de a magyar belharcok miatt kénytelen volt az ostromot félbeszakítani. 1481-ben Kinizsi Pál országbíró foglalta el, de nemsokára megint török kézre került. 1688-ban Nándorfehérvár eleste után a török őrsége feladta.
          Festői romjai a Duna partján állnak Galambóc település mellett.
NEGOTINI (Ó-SZERBIA) FURCSASÁG
     Az országút mellett a nagyméretű temető kerítés nélküli, a sírok feliratai az autóból olvashatóak. Ha közel áll a rokon, akkor még a virágot is leteheti az autó ablakán keresztül, ki sem kell szállnia. Nagyon furcsának találtuk. Ez Magyarországon elképzelhetetlen.

BUKOVÓI KOLOSTOR
      Jót aludtunk a képen látható parkolóban a barátok védelme alatt.

BODONYI (Ma: VIDIN, Bulgária) VÁR
     A várbejárás után jól esett fürdőzni a Dunában.
     A város helyén a Kr. e. 3. században Dunonia kelta település állt. Az 1. században a római hódítás után a Bononia nevet kapta. A rómaiak határerődöt építettek itt, a túlparti barbár betörések ellen. Az erődítményt 444-ben Attila hadai lerombolták, majd a 6. században I. Justinianus bizánci császár újjáépíttette. 626-ban az avarok foglalták el, majd szlávok telepedtek le. A szlávok Badin illetve Bdin nevet adták a településnek, innen származik a mai név. A 7. században a szlávokat a bolgár-törökök váltották fel.
      Bodony (Vidin) a 10. – 14. században kiemelt szerepet játszott a régió belső viszályaiban. 1186-ban I. Iván Aszen elvette a bizánciaktól, 1260 után IV. Béla magyar-horvát király uralta, majd egy ideig Nagy Lajos magyar-horvát-lengyel király koronájához tartozott. 1388-ban Iván Szracimir cár behódolt a törököknek. Ettől kezdve a vidini vár a törökök északra tartó hadjáratainak fontos bázisa lett.
      A 18. században a város Habsburg kézre került, ekkor korszerűsítették a védelmi rendszert. 1792–1807 között a III. Szelim szultánnal szembeszegülő Pantazvatoglu janicsár pasa uralkodott a városban.
     1849 szeptemberében a magyar szabadságharc bukása után Törökföldre menekült Kossuth Lajos ebben a városban írta, és bocsátotta ki híressé vált „vidini levelét”, melyben - szerintem igazságtalanul - a vereség okát az „árulónak” bélyegzett Görgey személyében jelölte meg.
     1850-ben a város fellázadt a török uralom ellen, de leverték. Bodony (és Bulgária) felszabadulását az 1877-78-as orosz-török háború hozta meg.

NÁNDORFEHÉRVÁR
Nándorfehérváron nekem az Óratorony alatti ágyú tetszett a legjobban.

Okos gondolatok












2024. július 4., csütörtök

Duna-túra 2/1.

PALÁNKA

     Itt állott a középkorban Haram vára (Harámvár). 1129-ben itt várta be II. István a bizánci sereget. 1161-ben Mánuel bizánci császár foglalta el. 1481. novemberében itt ütközött meg Kinizsi Pál a törökkel, itt esett el Thököli Miklós. 1691-ben már Fehér-Palánkának hívták, itt halt meg török fogságban Doria ezredes, akit rokonai nem váltottak ki pénzzel. 1692-ben itt találkozott a szabadon bocsátott Zrínyi Ilona férjével, Thököli Imrével. A várnak ma csak romjai láthatók. 1848-ban a szerbek szörnyű vérengzést végeztek a városban. A mai települést 1894-ben egyesítették Ópalánka és Újpalánka falvakból.
     A trianoni békediktátumig Temes vármegye Fehértemplomi járásához tartozott.
     A falu ma is két településből áll Temespalánka (Banatska Palanka) és Palánk (Stara Palanka). Temespalánka jóval nagyobb, a görögkeleti szerb templom is ott található, míg Palánk onnan 2 km-re délre a Karas, Néra és Duna folyók összefolyásánál fekszik.
SZENDRŐ
          Helyén a rómaiak idején Vinceium nevű település állott. Vára a Morava folyó bal oldali mellékfolyója a Jesova partján áll, háromszög alaprajzú, egykor 21 tornya volt. A hagyomány szerint Brankovics György szerb despota építtette 1433 körül, aki itt is halt meg  1457-ben.
     A végvárat, melyet Vég-Szendrőnek (Végszendrőnek) is neveztek, először 1413-ban foglalta el a török, 1437-ben a török sikertelenül ostromolta, mivel Szentmiklósi Pongrác felmentette. 1439-ben már nem tudták megakadályozni elfoglalását. 1448-ban a vesztes rigómezei csata után Brankovics György szerb despota itt tartotta fogva Hunyadi János kormányzót, de mivel a magyar sereg ostrom alá vette a várat, szabadon engedte. 1454-ben Hunyadi János mentette fel a török ostrom alól. 1512-ben Szapolyai János eredménytelenül ostromolta.
       1688-ban Habsburg kézre jutott, amikor Nándorfehérvár eleste után török őrsége feladta. 1690. szeptember 25-én ismét elfoglalta Köprülü Musztafa pasa nagyvezér. 1789. október 13-án a császári sereg foglalta vissza. (Német neve Semendria volt). Az első szerb felkelés idején, 1806-ban a szerbek ostrommal vették be. 1821-ben erősítették meg utoljára. 1867-ben szultáni rendelettel került végképp a Szerb Fejedelemséghez.
Itt is aludtunk
     Az első világháborúban Szendrőt az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai 1914-ben elfoglalták, a középkori várban 1918-ig hadifogolytábort működtettek. A második világháborúban a város német megszállás alá került, a várban lőszerraktárat rendeztek be. 1941. június 5-én egy nagy erejű lőszerrobbanás lerombolta az erőd egy részét, több ezer civil lakos – köztük a pályaudvaron álló zsúfolt személyvonat utasainak – életét kioltva.
     Szendrő ma Szerbia egyik nagy ipari városa, itt van az ország legnagyobb acélgyára, a Sartid. 2003-ban 62 900 lakosa volt.
     A vár ostrománál hunyt el 1494. november 24-én Kinizsi Pál hadvezér, országbíró.
 KIS-KAZÁN-SZOROS
A MAGYAR OLDALRÓL A DUNA SZINTJÉRŐL
A SZERB OLDALRÓL A MAGASBÓL

A hazatérés napja Zajtán - 1920. júl. 4.

            1920. június 4-én budapesti idő szerint 16:32-kor írták alá a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon-kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a Galérie des Cotelle-ben a Magyarországot megnyomorító diktátumot.
            A nagy döbbenetben a többség elvesztette hitét, de azért voltak, akik próbálták menteni, ami menthető. Ilyen hős volt Gaál Lajos iskolaigazgató, kántortanító is, akinek köszönhető, hogy az első világháború után Zajta felszabadult a román fennhatóság alól.
            Gaál Lajos a szatmári tanítóképzőben szerezte diplomáját, ahol osztálytársa és jó barátja volt Huszár Károly az akkori miniszterelnök. Gaál Lajos már előbb látott egy térképet, amin a határ Zajta és Nagypeleske között húzódott. Amikor Trianon után kivonultak a megszálló román, szerb, francia, cseh csapatok a csonka ország területéről, Zajtáról nem távoztak a románok
            Nagypeleskén volt a román katonai parancsnokság, feje egy fiatal román katonatiszt. Ő minden vasárnap a zajtai római katolikus templomba jött misére, bár Nagypeleskén volt görög katolikus istentisztelet is. Mise után minden alkalommal bement a kántorékhoz, Gaál Lajosékhoz. Magyarul nem tudott, így németül beszélgettek.
            A kántor egyik alkalommal mondta neki, hogy Rozsályban, az úgynevezett Szőlőskertben van egy darab földje, nem tudja, mi van vele. El kellene talán adni. Kért egy határátlépési igazolást, hogy elintézhesse, de valójában azért kérte az átlépési engedélyt, hogy Zajta ügyében intézkedhessen. Megkapta az engedélyt. Megírta Huszár Károlynak, hogy Zajta a térkép szerint Magyarországhoz tartozik. Kérte, intézze el, hogy ezt érvényesítsék. Átment Rozsályba Izsák földbirtokoshoz, megkérte, hogy levelét valamiképpen juttassa el a miniszterelnökhöz. Izsák megígérte, s mondta, hogy egy hét múlva jöjjön át ismét a válaszért.
            Útja eredménnyel járt. A község visszacsatolását, felszabadulását július 4-én vasárnap délre tűzték ki. Előtte való délután jött egy ember Nagypeleskéről, hogy igazgató úrral kell beszélnie. Egy levelet hozott. Kormos Gyula, a nagypeleskei körjegyző írt: „Éjszaka ne legyél otthon. A hadnagy téged gyanúsít. Én mindenképpen lebeszélem róla, nem tudom, sikerül-e.” Gaál Lajos az éjszakát a kukoricásban töltötte, de nem kereste senki.
            Vasárnap, a nagymise után körmenettel, zászlókkal kivonult a falu az új határhoz. Jöttek a szomszéd falvakból is: Rozsály, Gacsály, Méhtelek, Garbolc, Tisztaberek, s a román oldalról Nagypeleske, Kispeleske, Lázári… Mindenütt híre terjedt Zajta felszabadulásának. A híd és az alatta folyó patakocska lett a határ. Volt nagy öröm, boldogság! S a túloldalon maradtak sírtak, de reménykedtek is, hátha nekik is sikerül, hisz ők is színmagyarok! Sajnos hiába! A zajtaiak kimondták: „Ez a nap fogadott ünnep lesz!”
            A többieknek 1940. augusztus 30-áig, a II. bécsi döntésig kellett várni a román megszállás felszabadítása alól. Sajnos ez is csak 5 évig tartott, mert a győztes nagyhatalmak Romániának ítélték a színmagyar lakosságú területet.
            S honnan tudom mindezt ilyen jól, hitelesen? Én Gaál Lajosnak a hét gyermeke közül a legidősebb, Gaál Mária vagyok. 1920-ban végeztem el a szatmári irgalmas apácák zárdájában a negyedik polgári iskolát. Akkor 15 éves voltam. 
(Fábián Dánielné Gaál Mária)

2024. július 3., szerda

A rózsa - a virágok királynője

Nincs a Földön olyan emberlakta hely, ahol ne találnánk meg a házak körüli kertekben, parkokban a virágok királynőjét, a rózsát. Gyönyörű szirmaival, színével, illatával elbűvöli, el bódítja az embert, és szeretettel, melegséggel tölti meg a szívét. Ezer meg ezer mese, legenda szövődik köréje. Akár egyetlen szála is üzenetet visz, vallomást ad át. Lovagrendeket alapítottak a nevével, véres csatákat vívtak a jelképe alatt. Kitüntetéseket neveztek el róla: aranyrózsa-rend, ezüstrózsa-rend… – bizonyítva ezzel is, mennyire megbecsült virág. A rómaiak gyógyító hatással ruházták fel. Valóban az is: a beteg szívek gyógyítója. De különösen nagy tiszteletben állt és áll a rózsa a törököknél, amint azt Gülbaba legendája is bizonyítja.
A törökök egyébként azt tartják, hogy a rózsának lelke van: az illata. Nem is hagyták elillanni. Kis-Ázsia népei, aztán a görögök, bolgárok nagy kitartással igyekeztek üvegbe zárni ezt a lelket. Ma különösen a bolgárok művelik a rózsaillat begyűjtését. Ott a rózsákat úgy termesztik, mint nálunk a szőlőt. Virágzás idején felejthetetlen élményt nyújtanak ezek a rózsaszőlősök. Rózsaolaj csak a szirmokban van, ezeket szüretelik le. Bizony rengeteg rózsa kell, akár egyetlen cseppért is. Egyetlen kiló rózsaolaj előállításához harminc mázsa rózsaszirmot használnak fel. Így nem is csoda, hogy a rózsaolaj az aranynál is drágább. Európai hódító útjára a rózsát tulajdonképpen Napóleon császár első felesége, Joséphine indította el. Ő tette divatossá új fajtákkal, új színekkel. Ma már sok-sok ezer fajta pompázik világszerte, s egyre újabb és újabb fajták is születnek.
El se hinné az ember, hogy ennek a pompás virágnak az őse az egyszerű, szerény vadrózsa, amelyet ott találunk az erdő szélén, sziklás, köves helyeken, bozótként. Ebből alakították évszázadokon keresztül határtalan kitartással, szeretettel, sok-sok munkával. Hogy mikor kezdődött a rózsák nemesítése, ki tudná megmondani! Valószínű egyidős az ember földművessé válásával.
Felénk sokáig a damaszkuszi rózsák voltak a legelterjedtebbek, de évente csak egyszer virágzanak. A sárga rózsát a törökök hozták. A kúszó vagy futórózsák (Crimsonok) Kínából, Koreából származnak. A rómaiak állították elő a többször virágzó Remontana rózsákat. De ma a legszebbek, királynők a rózsák között, a tearózsák és ezek keresztezései, hibridjei. Bimbóik karcsúak, szirmaik leheletfinoman visszatűrődnek, illatuk pompás. Olyan finomak, olyan szépek, hogy az ember minden pillanatban várja, hogy megszólalnak halk muzsikáló hangon. Ezeket a légfinom virágokat a kínai kertészek állították elő, onnan terjedtek el az egész világon. (Forrás: Lászlóffy Aladár: Régi rejtély – Új talány. A képeket én készítettem a balatonfüredi Jókai Villa kertjében 2012. augusztusában.)

2024. július 2., kedd

Muskátli fiatalítása

   A muskátli töveket ajánlatos folyamatosan fiatalítani. A 2–3 éves tövek virágoznak a legszebben, az öregedő növények gyengébb virágzásúak lehetnek.
            A muskátli nagy előnye, hogy megfelelő helyen és rendszeres öntözéssel szinte állandóan virágzik. Szépségét csak fokozza, ha olykor levéltrágyás oldattal megöntözzük, megpermetezzük, és az elszáradt virágzatoktól megszabadítjuk.
            A muskátli tövek átteleltetése vissza-visszatérő problémája a kertbarátoknak. Az átteleltetés gondját csökkenthetjük azzal, ha júliusban a legszebb tövekről erőteljes dugványokat szedünk, és azokat meggyökereztetjük.
            Mindig az erős szárak hajtásait szedjük meg dugványozáshoz. A dugvány 15–20 cm hosszúságú legyen, és úgy kell megvágni, hogy az alsó szárcsomó alatt kb. fél cm hosszúságú szárcsonk maradjon. A virágkezdeményeket és a nagyobb leveleket levágjuk a dugványról és félárnyékos helyre, mintegy 3-4 cm mélyen a földbe ültetjük.
            Gyakori öntözéssel a dugványok őszig erőteljes gyökérzetet fejlesztenek. Így a fagyok beállta előtt fölszedhetjük őket, cserépbe ültetjük, és fagymentes helyen, például előszobában, folyosón, lépcsőházban átteleltethetők. Az ilyen muskátli tövek tavasszal gyors növekedésnek indulnak, és bővebben virágzanak, mint az átmentett öreg tövek.

2024. június 30., vasárnap

Elmélkedés a női egyenjogúságról - - - A humor tükrében

    Dezső óriási monoklival a szeme alatt jelenik meg a munkahelyén. Kollégái kérdezgetik, mi történt vele.
–Tegnap szakszervezeti gyűlés volt és Juliska, aki előttem ült, felállt, hogy felszólaljon. Ekkor észrevettem, hogy a szoknyája becsípődött a fenekébe és kihúztam. Erre akkora pofont adott, hogy azt hittem, az épület szakadt rám.
            Pár hét múlva Dezső, ha lehet, még nagyobb monoklival jelenik meg. Ismét kérdezgetik a kollégái, mi történt: –Tegnap megint szakszervezeti gyűlés volt, és Juliska, aki előttem ült, felállt, hogy felszólaljon. Ekkor Géza, aki mellettem ült, észrevette, hogy a szoknyája becsípődött a fenekébe és kihúzta. Én viszont tudtam, hogy ezt nem szereti, ezért visszadugtam...

Az öregedő feleség áll a tükör előtt: –Jaj Istenem, teli vagyok ráncokkal, a mellem lecsüng a derekamig, a fenekem megereszkedett, egyre jobban őszülök... Kérlek, mondj valami bíztatót!
Erre a férj: –Drágám, viszont a látásod legalább még mindig kitűnő!

Rádiós kívánság műsorban: –Anyósom bent égett a házban, ennek emlékére szeretném kérni a Romantic együttestől a "Szeretem a bőröd illatát..." című számot!

A feleség a tükör előtt illegeti magát, és a férjét nyaggatja: –Ugye drágám, sokkal fiatalabbnak látszom a koromnál?
A férj leteszi az újságot, szemügyre veszi az asszonyt: –Nos, a bőröd olyan húsz évesé. A hajad akár egy tizennyolcasé. Az alakod meg... olyan 25 évesnek tippelem.
A feleség teljesen elolvad: –Jaj, olyan kedves vagy.
A férj azonban folytatja: –Várj egy kicsit, mindjárt összeadom.


Egy lány elmegy a jósnőhöz: –Két férfi is szerelmes belém. Melyik lesz közülük a szerencsés?
–Béla fogja feleségül venni. Géza lesz a szerencsés.

–Halló, elmegyógyintézet?
–Igen.
–Mondja, nem szökött meg ma maguktól egy őrült?
–Nem. Miért kérdi?
–Mert valaki ma megszöktette a feleségem.


A férj borotválkozik a fürdőben és morog magának:
- A fenébe! Ezzel a borotvával még a nyakamat sem tudom elvágni!
Az asszony beszól neki:
- Beadjam a nagy kést?

–Hogy lehet libából sárkányt csinálni?
–???
–El kell venni feleségül!

Az idős házaspár 60. házassági évfordulóját ünnepli, és a hosszú, boldog házasság titkáról kérdezik őket.
–A jó memória – mondja a férj. –Nem szabad megfeledkezni például a feleségünk születésnapjáról. Én mindig felköszöntöm hogyishívjákot a születésnapján.


Egyszerűen elképzelni sem tudom – dohog a férj –, hogy mire költöd azt a rengeteg kosztpénzt, amit havonta adok neked!
–Nem tudod? – kérdezi felháborodva a feleség. – Akkor csak nézd meg magad alaposan a tükörben!

Finomabb így?