PALÁNKA
Itt állott a középkorban Haram vára (Harámvár). 1129-ben itt várta be II. István a bizánci sereget. 1161-ben Mánuel bizánci
császár foglalta el. 1481. novemberében itt
ütközött meg Kinizsi Pál a törökkel, itt esett el Thököli
Miklós. 1691-ben
már Fehér-Palánkának hívták, itt halt meg török fogságban Doria ezredes, akit
rokonai nem váltottak ki pénzzel. 1692-ben itt találkozott a
szabadon bocsátott Zrínyi Ilona férjével, Thököli
Imrével. A várnak ma csak romjai láthatók. 1848-ban a szerbek szörnyű
vérengzést végeztek a városban. A mai települést 1894-ben egyesítették
Ópalánka és Újpalánka falvakból.
A trianoni
békediktátumig Temes vármegye Fehértemplomi járásához tartozott.
A falu ma is két
településből áll Temespalánka (Banatska Palanka) és Palánk (Stara Palanka).
Temespalánka jóval nagyobb, a görögkeleti szerb templom is ott található, míg
Palánk onnan 2 km-re délre a Karas, Néra és Duna folyók összefolyásánál fekszik.
SZENDRŐ
Helyén a rómaiak idején Vinceium nevű település állott. Vára a Morava
folyó bal oldali mellékfolyója a Jesova partján
áll, háromszög alaprajzú, egykor 21 tornya volt. A hagyomány szerint Brankovics
György szerb despota
építtette 1433 körül, aki itt is halt meg 1457-ben.
A végvárat, melyet Vég-Szendrőnek (Végszendrőnek) is
neveztek, először 1413-ban
foglalta el a török, 1437-ben
a török sikertelenül ostromolta, mivel Szentmiklósi Pongrác felmentette. 1439-ben
már nem tudták megakadályozni elfoglalását. 1448-ban
a vesztes rigómezei csata után Brankovics György szerb despota
itt tartotta fogva Hunyadi János kormányzót, de mivel a magyar sereg
ostrom alá vette a várat, szabadon engedte. 1454-ben
Hunyadi János mentette fel a török ostrom alól. 1512-ben Szapolyai János eredménytelenül
ostromolta.
1688-ban Habsburg kézre jutott, amikor Nándorfehérvár eleste után török őrsége feladta. 1690. szeptember 25-én ismét elfoglalta Köprülü
Musztafa pasa nagyvezér. 1789. október 13-án a császári sereg foglalta vissza.
(Német neve Semendria volt). Az első szerb felkelés idején, 1806-ban
a szerbek ostrommal vették be. 1821-ben
erősítették meg utoljára. 1867-ben
szultáni rendelettel került végképp a Szerb
Fejedelemséghez.
Az első világháborúban Szendrőt az Osztrák–Magyar
Monarchia csapatai 1914-ben elfoglalták, a középkori várban 1918-ig
hadifogolytábort működtettek. A második világháborúban a város német megszállás
alá került, a várban lőszerraktárat rendeztek be. 1941. június 5-én egy nagy
erejű lőszerrobbanás lerombolta az erőd egy részét, több ezer civil lakos –
köztük a pályaudvaron álló zsúfolt személyvonat utasainak – életét kioltva.
Szendrő ma Szerbia egyik nagy ipari városa, itt van az
ország legnagyobb acélgyára, a Sartid. 2003-ban
62 900 lakosa volt.
A vár ostrománál
hunyt el 1494. november 24-én Kinizsi Pál hadvezér, országbíró.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése