2021. július 5., hétfő

Duna-túra 2/2.


GALAMBÓC VÁRA
          Galambóc vára helyén egykor Columbaria római erőd állott. A várat a rácok (később szerbeknek nevezik magukat) építették. 1334-ben Károly Róbert hódította meg hadjárata során. 1387-ben Lázár szerb fejedelem ostromolta. A török először 1391-ben foglalta el, de ekkor még Perényi Péter visszafoglalta. Az akkor szerb várat 1427-ben szerződéssel szerezte meg Zsigmond magyar-horvát-cseh király, német-római császár, de annak szerb kapitánya Zsigmond helyett a töröknek adta át 12 000 aranyért. Ezért 1428-ban Zsigmond ostrom alá vette, de a szultán serege felszabadította, és a király is alig menekült meg. 1458-ban I. Mátyás magyar-horvát-cseh király serege ostromolta, de a magyar belharcok miatt kénytelen volt az ostromot félbeszakítani. 1481-ben Kinizsi Pál országbíró foglalta el, de nemsokára megint török kézre került. 1688-ban Nándorfehérvár eleste után a török őrsége feladta.
          Festői romjai a Duna partján állnak Galambóc település mellett.
NEGOTINI (Ó-SZERBIA) FURCSASÁG
     Az országút mellett a nagyméretű temető kerítés nélküli, a sírok feliratai az autóból olvashatóak. Ha közel áll a rokon, akkor még a virágot is leteheti az autó ablakán keresztül, ki sem kell szállnia. Nagyon furcsának találtuk. Ez Magyarországon elképzelhetetlen.

BUKOVÓI KOLOSTOR
      Jót aludtunk a képen látható parkolóban a barátok védelme alatt.

BODONYI (Ma: VIDIN, Bulgária) VÁR
     A várbejárás után jól esett fürdőzni a Dunában.
     A város helyén a Kr. e. 3. században Dunonia kelta település állt. Az 1. században a római hódítás után a Bononia nevet kapta. A rómaiak határerődöt építettek itt, a túlparti barbár betörések ellen. Az erődítményt 444-ben Attila hadai lerombolták, majd a 6. században I. Justinianus bizánci császár újjáépíttette. 626-ban az avarok foglalták el, majd szlávok telepedtek le. A szlávok Badin illetve Bdin nevet adták a településnek, innen származik a mai név. A 7. században a szlávokat a bolgár-törökök váltották fel.
      Bodony (Vidin) a 10. – 14. században kiemelt szerepet játszott a régió belső viszályaiban. 1186-ban I. Iván Aszen elvette a bizánciaktól, 1260 után IV. Béla magyar-horvát király uralta, majd egy ideig Nagy Lajos magyar-horvát-lengyel király koronájához tartozott. 1388-ban Iván Szracimir cár behódolt a törököknek. Ettől kezdve a vidini vár a törökök északra tartó hadjáratainak fontos bázisa lett.
      A 18. században a város Habsburg kézre került, ekkor korszerűsítették a védelmi rendszert. 1792–1807 között a III. Szelim szultánnal szembeszegülő Pantazvatoglu janicsár pasa uralkodott a városban.
     1849 szeptemberében a magyar szabadságharc bukása után Törökföldre menekült Kossuth Lajos ebben a városban írta, és bocsátotta ki híressé vált „vidini levelét”, melyben - szerintem igazságtalanul - a vereség okát az „árulónak” bélyegzett Görgey személyében jelölte meg.
     1850-ben a város fellázadt a török uralom ellen, de leverték. Bodony (és Bulgária) felszabadulását az 1877-78-as orosz-török háború hozta meg.

NÁNDORFEHÉRVÁR
Nándorfehérváron nekem az Óratorony alatti ágyú tetszett a legjobban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése