Cicahumor

A modern ember ősei folyók mentén hagyhatták el Afrikát

            Három ősi, ma már jobbára betemetett folyó szelhette át egykoron a Szahara sivatagos területét, vízben és növényzetben gazdag természetes útvonalat kínálva a modern ember őseinek, amikor hozzávetőleg százezer évvel ezelőtt megkezdték kiáramlásukat Afrikából - állítják a Hulli Egyetem tudósai.

            A PLoS ONE című tudományos kiadványban közzétett tanulmányuk szerint elegendő bizonyítékot találtak arra, hogy 130–100 ezer évvel ezelőtt három kiterjedt folyórendszer létezhetett Észak-Afrikában. A brit tudósok olyan számítógépes modellt alkottak az akkor fennálló természeti és légköri adottságok figyelembe vételével, amellyel egyebek között kiszámították, hogy a monszunidőszakokban mennyi csapadék hullhatott a 12 millió négyzetkilométernyi területre. A program kimutatta, hogy az esőzések a határa mostani monszunövezetnél több száz kilométerrel északabbra húzódott.

            A modell a topográfiai adatok segítségével azt is felvázolta, hogy a csapadék milyen úton-módon távozhatott el a térségből. A víz három, ma már javarészt kiszáradt folyót táplált: az Irharhárt, a Szahabit és a Kufrát. Amikor a sivatagot teljes hosszában keresztülszelő folyók megteltek, akkorák lehettek, mint a Missouri vagy a Rajna, és egyfajta "zöld folyosókat" alkottak északi irányban, a Földköz-tenger felé. Vízgyűjtő területük azonban lényegesen szélesebb volt, például az Irharharé, amely a három közül a legnyugatabbra kanyargott, akár száz kilométeres is lehetett. Medrük mentén hatalmas kiterjedésű lagúnák és lápok képződtek, természetes életteret biztosítva növényeknek és állatoknak.

            A kutatók úgy vélik, hogy a Homo sapiens hordái ezeket az ősi, az évezredek során a homokdűnék által befedett folyókat követve - legnagyobb valószínűséggel az Irharhar nyomvonalán haladva - indulhattak el Afrikából, hogy aztán szétszóródva betelepítsék a Földet. "Izgalmas belegondolni, hogy százezer évvel ezelőtt három nagyobb folyam kígyózott keresztül a szaharai sivatagon egészen a Földközi-tengerig, és őseink ott vonulhattak partjaik mentén" - mondta Coulthard.

            A tudósok zöme egyetért abban, hogy a mai ember ősei 125-100 évvel ezelőtt kezdték elhagyni Afrikát. Mindmáig vita van azonban arról, hogy vándorlásuk során milyen útvonalat követtek, és hogyan tették meg a több ezer kilométeres utat. Egyes feltételezések szerint először a fekete földrész nyugati partján haladtak végig, majd a Földközi-tenger mentén a Közel-Kelet felé vették az irányt. Mások szerint a Nílust követték, hogy aztán elérjék a Délnyugat-Ázsia és Afrika találkozásánál fekvő, zömmel sivatag borította Arab-félszigetet. Akadnak olyan kutatók, akik azt állítják, hogy a hordák többféle irányba kerekedtek fel, és nem egyszerre, hanem különböző időpontokban.

            A Közép-Afrikából szétszéledő törzsek számára kézenfekvőbb lett volna egyenesen keresztülvágni a sivatagon, amely azonban a Föld egyik legszárazabb térségeként rendkívül nehéz, embert próbáló terep. Az ősi "zöld folyosók" mindazonáltal megoldást kínálhatnak a dilemmára, hiszen elegendő táplálékot és vizet biztosíthattak a vándorló hordáknak. Ráadásul régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a Szaharában valaha települések léteztek, alátámasztva azt a feltételezést, hogy az ősi folyók lényegesen nagyobbak voltak a maiaknál, és mindig lehetett bennük víz.

            A kutatás vezetője megemlítette, hogy az Irharharnál végzett ásatások során találtak olyan kőszerszámokat, amelyek abból az időszakból származnak, amikor a Homo sapiens ősei elindulhattak hódító vándorútjukra. Coulthard nem zárta ki, hogy mélyen a homok alatt, a másik két folyó mentén is feltárhatnak hasonló leleteket. (Forrás: Rchpoi Hírek)

Az internet világából

   

    

Jópofa

Az emberek teljesen elhülyülnek? Jó lenne megfogadni az okos tanácsokat!

Németországban hivatalossá vált a harmadik nem

            Tavaly novembertől a német szülők meghatározatlan neműként is anyakönyveztethetik újszülött gyermeküket. Ez volt az első ilyen törvény Európában. 

            2013. november 1-jétől a német születési anyakönyvi kivonatokban a férfi és nő megjelölés mellett a "meghatározatlan" kategória is életbe lépett, így aki bizonytalan nemi jellemzőkkel születik, később eldöntheti, milyen neműként szeretne élni. Az új törvény azt is lehetővé teszi, hogy valaki akár egész életében ne azonosuljon a férfi vagy a női nemmel. A változtatás csak a születési dokumentumokat érinti, a személyi okmányokban egyelőre csak férfi és nő kategória szerepel - írja a Spiegel Online.
            "Harmadik nem" Nepálban, Indiában, Ausztráliában és Új-Zélandon létezik hivatalosan. Az Európai Unióban Finnország tett jelentős lépéseket a nemi kategóriák kitágítása terén, ám konkrét törvényi változás egyelőre nincs kilátásban. 

(Forrás: Megan's Sociology Blog; 2013. 08. 22. 16:19 Magyar Kurír) 

Téma, 2013. szeptember 18.

         Tökéletes példa a németek hülyesége az európai gondolkodás elkorcsosulására. Az ott lakó 5 millió iszlám vallású török például ezzel a baromsággal nem tud mit kezdeni. Több iszlám országban a melegeket halállal büntetik. És sehogy sem fér a fejében Alinak, hogy a kisfia, a Musztafa hogy lehet harmadik nemű. Persze, nem tanul meg még németül sem - idegen testként él Németországban. És szaporodik. Az idén az első osztályba beiratkozott gyerekeknek egynegyede nem német!!!

Emberi hülyeségek