2019. november 22., péntek

Nők és férfiak - A humor szemszögéből

Találtam néhány témába vágó viccet a Mórickában. Átnyújtom, más is szórakozzon:



Ádám és Éva

Miután megalkotta Isten Ádámot és Évát, azt mondta nekik: Még két adományom maradt. Az egyik, az állva pisilés művészete és.....
Én!!! Én!!! Én!!!! Én akarom Istenem, kérlek, kérlek, kérlek!!!!! -szakította félbe azonnal Ádám- ez annyira leegyszerűsítené az életemet....
Éva beleegyezett, neki nem volt fontos ez. Isten Ádámnak adta az elsőt. Ádám kiáltozott örömében, szaladgált az édenkertben, minden fa mellett megállt pisilni, kiszaladt a tengerpartra, pisilve rajzolt a homokba...
Isten és Éva nézték egy darabig a boldog férfit, aztán Éva a Teremtő felé fordult és megkérdezte : - Melyik a másik?
- Az agy, Éva, az agy!

A jó házasság 4 alapszabálya a férfiak szemszögéből:
1. Olyan nőt kell találni, aki jól főz és tisztán tartja a lakást.
2. Olyan nőt kell találni, aki sok pénzt keres.
3. Olyan nőt kell találni, aki jó az ágyban.
4. Meg kell oldani, hogy ez a 3 nő ne tudjon egymásról


Szex - görbe tükörben












Ady Endre születésnapjára - nov. 22.

          Ady Endre budapesti szobra három méter magas, több mint két méteres kőtalapzaton áll. Csorba Géza szobrász és Janaki István építész alkotása 1960-ból.

Ady Endre szülőhelyének eredeti neve Érmindszent. Később az Adyfalva nevet vette fel. A mai térképeken románul Ady Endre szerepel. 1877. november 22-én születet; Budapesten, Terézvárosban halt meg 1919. január 27-én. A 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei. (Forrás: Wikipédia)

Születésnapja alkalmából egy jellemző Ady-verssel köszöntöm.

A magyar Ugaron

Elvadult tájon gázolok:
Ős, buja földön dudva, muhar.
Ezt a vad mezőt ismerem,
Ez a magyar Ugar.
Lehajlok a szent humuszig:
E szűzi földön valami rág.
Hej, égig-nyúló giz-gazok,
Hát nincsen itt virág?
Vad indák gyűrűznek körül,
Míg a föld alvó lelkét lesem,
Régmult virágok illata
Bódít szerelmesen.
Csönd van. A dudva, a muhar,
A gaz lehúz, altat, befed
S egy kacagó szél suhan el
A nagy Ugar felett.
          „A magyar Ugaron”-ban a költő szemében a táj elátkozott föld, ahol minden és mindenki pusztulásra ítéltetett. Az 1905-ben írt vers nem “tájleírás”, a szimbólumba átváltó metafórák sora nem egy vizuálisan elképzelhető konkrét tájat ábrázol, sokkal inkább belső látásunkat ragadja meg riasztó látomásként. Feszítő, cselekvésre izgató ellentétek találhatók a költeményben: az elvadult táj, a vad mező szemben áll az ős, buja, szűzi földel, a szent humusszal: a szépséget jelképező illatával szerelmesen bódító virággal pedig a dudva, a muhar, az égig nyúló giz-gazok, a vad indák kerülnek szembe. A képek és a jelzők egyrészt a nagy lehetőségekre, a föld gazdag termékenységére utalnak, másrészt az elkeserítően kopár valóság, az eldurvult, műveletlen világ leverő élményét fejezik ki. 
(Forrás: Érettségi tételek elemzése)

2019. november 21., csütörtök

NOSZTALGIA - Berettyóújfalui emlékek

A felújított művelődési központ megnyitó ünnepségére:
          Az egyik nagy baja a mai magyar társadalomnak, hogy lecsökkentek a barátkozási alkalmak, a barátok száma. Ennek - szerintem - sok oka van. Néhány ezek közül kiragadva: sokkal türelmetlenebbek lettünk, a pusztító eszme, az önmegvalósítás, nem ezt erősíti (a keresztény vagy a szocialista eszmék a közösséget helyezik előtébe), fontos lett életünkben a pártszimpátia, mely sok embert elválaszt egymástól, valamint a barátkozásra szánható anyagiak hiánya. Mert az ma már kevés, hogy meghívjuk a barátainkat egy jó beszélgetésre, és közben kellemes forrásvizet iszunk.
         Erről eszembe jutott egy  37 éves történet. Berettyóújfaluban dolgoztam, mint járási-városi művelődési központ igazgató. Intézményem egyik feladata volt a Berettyóújfalui járás kulturális segítése, felügyelete. Időnként meg kellett látogatnom a községi tanácselnököket is, és ötleteket kellet adnom a helyi közművelődési élet lendítgetésére. Ekkor sokmindenről beszélgettünk. Például a hencidai tanácselnök elmondta, hogy ők szerencsés helyen laknak, mert a hozzájuk vezető mellékút mindig tökéletes állapotban van, mivel Kádár elvtárs, Magyarország mindenható ura ide jár vadászni. Hogy mikor fog jönni, azt is tudják előre, mert az ide vezető több kilométeres út kátyúit kezdik eltüntetni. Az emberek meg ilyenkor örülnek, mivel 100 embert szoktak felfogadni hajtónak. Jól jön az a 100 forint az embereknek (kétszáz gombóc fagyit, vagy 27 kg kenyeret lehetett rajta venni!). 
          És ami a fenti bevezetőmbe szereplő barátság gondolatához kapcsolódik: Huncut mosoly ült ki az arcára, és mesélt tovább: -a múlt héten tartották a megyénél (Debrecenben) a szokásos havi eligazítást. Mondta a megyei tanácselnök, panaszkodnak a körzeti orvosok, hogy lenézzük őket, nem barátkozunk velük. Tudod, a vadászatok miatt én többet megengedhetek magamnak, mint mások, ezért felszólaltam: -Nem nézzük mi le őket, csak nem bírjuk pénzzel a barátkozást - mondtam. Amikor idejött dolgozni a mi körzeti orvosunk, meghívott a szolgálati lakásukba a feleségemmel együtt egy beszélgetésre, ismerkedésre. Olyan traktát csaptak, hogy ha visszahívom őket, nekem ez egy heti tanácselnöki bérembe került volna. Mondtam a megyei elnöknek, hogy emelje meg a fizetésünket, és nem fognak többet panaszkodni a körzeti orvosok. Se több hozzászólás, se válasz nem volt - fejezte be a tanulságos történetet.
          Találtam egy érdekes képet az interneten Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás Párt főtitkárának vadászatáról. Lehet, hogy éppen Hencidán készült?

Berettyóújfalui éveimre emlékezem

1976. február 3. Zsáka, szavalóverseny zsűri elnökeként

Az egyetemen öt évig tanultam az elméletet, majd Miskolcon a művelődési osztályon főelőadóként az irányításba kóstoltam bele. De az igazi vágyam már gyerekkorom óta, az első vonalban, egy művelődési házban „népművelni”.
Miután feleségem Komádiba való volt, és Hajdu-Bihar megyében mindenhol a Kossuth Egyetemen végzett ismerős népművelők dolgoztak, örömmel pályáztam meg a berettyóújfalui művelődési központ igazgatói állását. (Komádi 12 kilométerre található.) Az is vonzott, hogy a közművelődés ugyan csak nyomokban volt megtalálható Berettyóújfaluban, de a megye kulturális tevékenységét - a debreceniek kimagasló munkája révén - az országban az első három között tartották számon, és a Berettyóújfalui járás intézményeinek összesített mutatói ugyan megyén belül – kicsit lemaradva – az utolsó volt, de az országos átlagot így is elérte.
Miután elnyertem a pályázatot, csodámra jártak, mivel minden idők legfiatalabb járási művelődési központ igazgatója lettem az egész országban, ugyanis nem töltöttem be a huszonhetedik életévemet sem! A másik "csodám" az volt, hogy a megye összes járási (Derecskei, Püspökladányi, Debreceni) vagy városi (pl: Hajdúszoboszló, Hajdúhadház, Hajdúdorog), sőt a Megyei Művelődési Központ igazgatója, igazgató-helyettese, osztályvezetői, a nagyobb községi művelődési házak igazgatói mind, kivétel nélkül az akkor egyetlen párt, a Magyar Szocialista Munkás Párt tagja volt. Csak én nem!
Itt tartózkodásom pár éve alatt a járás és külön a székhelye, Berettyóújfalu is az összes megyei mutatóban az első lett, de lehet, hogy az országban is. Ennek is köszönhettem, hogy egy idő után a Veszprém megyei Művelődési Központ osztályvezetőnek hívott (lakással együtt, ami abban az időben példa nélküli volt!). És bármennyire megszerettem Berettyóújfalut – gyerekkori álmomnak, hogy a Balaton partján lakjam – nem tudtam ellenállni.
Berettyóújfaluban nagyszerű partnerekre találtam a munkatársaimban, az iskolákban, az üzemekben, a kórházban, az ipari és a mezőgazdasági szövetkezetekben, a település, a járás, a megye vezetőiben. A lakosok pedig kultúrszomjukról tettek bizonyságot. Tele voltak a nagyobb termek a felnőtt és a gyermek műsorokon, író-olvasó találkozókon. Egyszerre mindig volt legalább két kiállítás nyitva a településen, az országos hírű kiscsoportok (fúvós, vonós zenekarok, Bihari Rajztanári Stúdió, Bihari Fotóklub) mellett szakkörök, klubok prosperáltak a művelődési központ épületén kívül is, az iskolákban, a munkahelyi.kultúrtermekben.
Visszatekintve úgy tűnik, hogy ezekben az években Berettyóújfalu néhány ezer lakója sem nem tanult, sem nem dolgozott, hanem permanensen kulturális műsoron, országjáráson vett részt, kiállítást nézett, amatőr együttesekben, klubokban, szakkörökben tevékenykedett.
Köszönöm mindenkinek, hogy ezt a hatalmas élményt nekem megszerezte!
(1914-ben írtam)

A nap humoregyvelege



– Hölgyem, megkérné a kisfiát, hogy ne utánozzon már engem?
– Pistike! Hányszor megmondtam már, hogy ne viselkedj úgy, mint egy hülye!...

Sose vitatkozz idiótákkal! Lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal.

Ha a hülyeség virágozna, akkor Te már rég botanikus kert lennél!

Olyan hülye, hogy, ha tudná, hogy mozog a Föld, megkapaszkodna.

Ma hajnali négykor becsengetett hozzánk a szomszéd. Hajnali négy órakor!! Úgy meglepődtem, hogy majdnem kiesett a kezemből az ütvefúró.

– Tudod, haver, amikor vállalkozó lettem, csak a tudásomra és a józan eszemre támaszkodhattam.
– Nem te vagy az egyetlen, aki nulláról indult...






2019. november 20., szerda

Közlekedés alulnézetben

A közlekedési balesetek áldozatainak emléknapjára - november harmadik vasárnapja


















Filozófia napjára - november harmadik csütörtök

            A filozófia a bölcselet tudománya, a bölcseleté, mely az emberiséget előreviszi. Ez okból hozta létre az UNESCO a Filozófia napját, melyet első alkalommal 2002-ben tartottak meg. Azóta minden évben tudományos konferenciákkal, vitafórumokkal és egyéb kapcsolódó eseményekkel ünnepelnek szerte a világon.

A filozófia a humor tükrében