2022. november 19., szombat

Szex - görbe tükörben












NEMZETEK KONYHÁJA - Így készül hagyományosan a dödölle (MAGYAR KONYHA)

          Köretnek és magában is nagyon finom, hagyományos magyar étel. Kicsit macerás, ragacsos is, és nehéz utána elmosogatni a lábast, de isteni finom, és ezzel kárpótolja a belefektetett munkát. Egy kis pirított baconnel és tejföllel önmagában is zseniális fogás, de egy pörkölt mellé is passzol.

Hozzávalók: 1 kg krumpli, 25 dkg liszt, 3 fej vöröshagyma, só, olaj
Elkészítés ideje: 40 perc.
Elkészítés menete: Miután kiválasztottad a megfelelő krumplikat, pucold és mosd meg őket, majd egy lábasba kockázd bele, és tedd fel főni annyi vízben, hogy bőven ellepje. Amikor kellőképp megpuhult, nyomkodd össze a vízben, majd szórd a lisztet mellé, a főzővízbe, és keverd el benne. Addig keverd, amíg ragacsos masszát nem kapsz. Ha ez megvan, zárd el alatta a gázt.
Kockázd fel a hagymát, egy kis olajon kezdd el pirítani, majd egy olajos kanállal adagolj kisebb-nagyobb gombócokat a piruló hagymához, forgasd meg benne, majd egy kissé pirítsd meg a tésztadarabokat. Ha ezzel kész vagy, már csak tálalnod kell.
(Forrás: Kancsár Péter, Femina.hu)

Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepnapjára - november 19.

Szent Erzsébet szobra az esztergomi Szentháromság szoborcsoporton (Foto: Senkyházi János)

          A világon a legtöbben két magyart ismernek: Puskás öcsit és Árpád-házi Szent Erzsébetet. Ünnepe kapcsán most az utóbbiról emlékezem meg.
           Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában - eszerint Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Más történetekben Erzsébet az apjával (3 évesen) vagy férjével találkozik.
        Erzsébet 1207-ben született Sárospatakon II. András király és Merániai Gertrúd harmadik gyermekeként. Alig múlt négy éves, amikor szülei eljegyezték a türingiai birodalmi gróf örökösével, és attól fogva a türingiai udvarban nevelkedett. 14 évesen Erzsébet a fiatal fejedelem felesége lett. Az életrajzok és a legendák egybehangzóan az ideális hercegnő képét rajzolják róla, aki megfelelt a világi követelményeknek (boldog házasságában három gyermeket szült), és az egyházi ideálnak (kórházat alapított, betegeket ápolt, és szinte minden vagyonát adakozásra fordította).
            Életéből néhány példa: Lajos hálás hittel vette tudomásul, hogy felesége néha éjszaka fölkelt mellőle, és a hideg padlóra feküdt, hogy Isten szeretetéért egy időre elhagyja férje közelségét. Azon sem ütközött meg, ha Erzsébet az asztalnál egy falatot sem evett, mert éppen böjtölt. Az 1225-ben kitört éhínség idején teljes tekintélyével mögötte állt, amikor Erzsébet fölnyitotta a kamrákat és hombárokat, és ,,kifosztva'' a várat, segített az éhezőkön.
Vagy egy egészen különleges tett. Lajos távollétében Erzsébet befogadott a várba egy leprás beteget, sőt urának ágyába fektette, hogy állandóan mellette lehessen, és szolgálhassa. Hazatérte után Lajos szívében egy pillanatra borzadás és rosszallás ébredt. Mikor azonban belépett a szobába ,,Isten, az Úr megnyitotta belső látásának szemét'', és meglátta a tulajdon ágyában a megfeszített Krisztust. ,,Lelkesen tekintett Erzsébetre, és így szólt: Erzsébet, édes nővérem! Ilyen vendéget igazán gyakran fektess az ágyamba! Ezt nagyon meg kell köszönnöm neked!''
            Lajos 1227-ben keresztes hadjáratra indult. Még útközben megbetegedett és meghalt. A hírt alig merték közölni Erzsébettel, s mikor megtudta, ezzel a kiáltással rohant végig a vár termein: ,,Jaj, Uram Istenem, most az egész világ meghalt számomra!'' Lajos oltalma nélkül nem folytathatta tovább addigi életét, ezért egy óvatlan pillanatban, gyermekeivel együtt elhagyta a várat.  Erzsébet magára öltötte a penitenciások szürke ruháját. 1228 nyarán a marburgi kórházat építtette, ettől kezdve az özvegy élete a kórház szolgálatában telt, nap mint nap mosdatta, ápolta a betegeket, osztotta az alamizsnát az egyre nagyobb számban érkező koldusoknak.
            Az akkori Európa egyik legtekintélyesebb udvarába, az esztergomiba is híre jött a király húgának helyzetéről. Az egyik napon megjelent nála egy magyar követség, élén egy tekintélyes úrral, hogy hazavigyék Erzsébetet Magyarországra. Mikor végre rátaláltak, foltozott ruhában éppen a rokka mellett ült. A főúr elborzadt, és felkiáltott elkeseredésében: ,,Ki látott már királylányt rokkánál!''  Azonban semmilyen unszolásra nem volt hajlandó a küldöttséggel hazamenni.
            Erzsébet mindössze huszonnégy éves volt, amikor földi életét befejezte. Magas láz vett erőt rajta, és a fal felé fordulva vacogva feküdt az ágyán. Egyszer csak a körülötte lévők arra lettek figyelmesek, hogy halkan, magyarul énekel. Később megmagyarázta nekik: ,,Egy kismadár ült le mellém, és olyan édesen dalolt, hogy kénytelen voltam vele énekelni. Hirtelen fölült, és elborzadva kiáltotta: ,,Mit tegyünk, megjelent az ördög! El innen, de mindjárt!'' -- aztán megnyugodott, és így szólt: ,,Beszéljünk inkább a Gyermek Jézusról, hisz hamarosan itt a karácsony, amikor megszületett, és jászolba fektették''. Aztán felsóhajtott: ,,Itt az óra, amikor a Mindenható magához hívja barátját'' – és 1231 november 16-án éjfél körül elszenderült. Marburgban temették el, s már négy évvel halála után, 1235-ben szentté avatták. Ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba, november 19-re, a temetése napjára. 1969-ben ünnepét visszatették november 17-re, halálának napjára. A világ minden pontján, Dél-Amerikától Ausztráliáig találkozunk egy szép hölggyel, akik rózsákat tart a kötényében. Ilyenkor hazafias büszkeségünk még magasabbra emelkedik!
Szent Erzsébet kanonizálása
(Felhasználtam: Diós István: A szentek élete; F. J.: Árpád-házi Szent Erzsébet, Google)

2022. november 18., péntek

Tell Vilmos lelövi fia fejéről az almát - 1307. november 18.

          A kalapról számtalan szimbolikus történet szól, hiszen jelképezhette, sőt esetenként helyettesíthette is viselőjét, mint például Tell Vilmos mondájában a Bécsből küldött Gessler helytartó kalapja. Aegidius Tschudi 16. századi krónikás feljegyzése szerint Gessler megparancsolta a helvét alattvalóknak, hogy távollétében a botra tűzött kalapot ugyanolyan tisztelettel köszöntsék, mintha ő maga állna ott személyesen. Tell ezt megtagadta, ezért büntetésképpen életveszélyes próba elé állította a vakmerő íjászt: fia fejéről le kellett lőnie egy almát. De hiába sikerült a "mutatvány", Tellt a helytartó parancsára letartóztatták.

Azt hittem, erről nem lehet viccet kitalálni. Tévedtem. A Mórickában találtam egyet. Íme:

A lenmagolaj áldásos hatásai

            A Nemzetközi Rákkutató Intézet az után kezdett el érdeklődni a lenmag iránt, hogy Európai kutatások kimutatták, hogy bizonyos tumorokat visszazsugorít, és hatásos lehet a mell-, a prosztata- és a tüdőrák ellen.
            A lenmagolaj, az omegazsírsavak tökéletes összetételű, növényi forrása. A omega zsírsavak elengedhetetlenül szükségesek sejtjeink egészséges működéséhez. Jótékony hatással vannak az anyagcserére és az általános egészségi állapotra. Kutatók szerint a lenmagolajnak antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatása is van
            A legújabb kutatások szerint a lenmagolaj hatékony védelmet nyújthat a szív-és érrendszer számára azzal, hogy javítja az artériás keringést, az artériák működését és az energiatermelést. A lenmag segíti a test összes sejtjének membránképzését, így védve azokat a káros behatásoktól és járulva hozzá szerkezeti sértetlenségükhöz.

Hogyan segíthet a lenmagolaj:
          –Hozzájárul az egészséges súlycsökkenéshez a szervezet anyagcseréjének gyorsításával, így a zsírok gyorsabban tudnak elégni.
          –népi gyógyászatban elsősorban a székrekedés által okozott panaszokra javasolják
          –bélrenyheség esetén is jótékony lehet, mivel enyhe hashajtó, bélműködést elősegítő hatása van
          –kedvező összetétele miatt a gyomorfekély gyógyulásában is jelentős szerepe van
          –vérnyomáscsökkentő, valamint a koleszterinszint csökkentésében is segítségünkre lehet
          –sejtvédő hatása van
          –segít szív- és érrendszeri panaszok esetén, mivel javítja az artériás keringést, az artériák működését
          –fogyókúrázók kedvelt olaja, mivel gyorsítja az anyagcserét
          -menstruációs fájdalmakat csökkenti és segít szembeszállni a meddőséggel
          –segít a sportolás utáni izomfájdalom elkerülésében, így különösen jótékony az aktív életet élők számára
          –segít megelőzni az epekövet, illetve ha már van epekő, akkor annak megszüntetésében is hatásos
            –májtisztító hatású
            –serkenti az agyműködést
          –csökkenti az izmok bomlását, segíti az oxigénszállítást a tüdőből a véráramba
         –magas antioxidáns hatásának köszönhetően gyulladáscsökkentő, ezért segít néhány bőrbetegség (pl. köszvény) legyőzésében
            –herpesz esetén is jótékony hatású
            –erősíti a körmöt és a hajat
         –A lenmag tartalmaz egy gyulladáscsökkentő anyagot, ami a reumás arthritisz, a pikkelysömör és más gyulladások fájdalmas tüneteit enyhítheti. 
(Forrás: Richpoi Hírek)

2022. november 17., csütörtök

Töltött káposzta

Hozzávalók
- 40 dkg sertés 
- 4 gerezd fokhagyma 
- 10 dkg füstölt szalonna 
- 1 fej vöröshagyma 
- 2 darab tojás 
- 12 dkg rizs 
- káposztalevél 
- pirospaprika 
- őrölt bors 
- só 
- 80 dkg savanyú káposzta 
- 1 nagy fej vöröshagyma 
- 10 dkg füstölt szalonna 
- babérlevél 
- 2 dl tejföl 
- 2-3 dkg liszt

Elkészítése
A káposztaleveleket terítsük ki, és óvatosan vágjuk ki a vastag ereket belőle. Daráljuk le együtt a hússal a szalonnát, a fokhagymát, vöröshagymát, majd fűszerezzük, és gyúrjuk hozzá a tojást. Főzzük meg félig a rizst, és azt is dolgozzuk a gombóc alapanyagához. Göngyöljük az előkészített káposztalevelekbe, de figyeljünk arra, hogy a két végét jól nyomkodjuk vissza. 

          Vágjuk csíkokra a szalonnát, és pirítsuk zsírjára. Vágjuk össze a vöröshagymát is, és a szalonnán pirítsuk meg azt is. Szórjuk meg egy evőkanál fűszerpaprikával, majd keverjük el, nehogy megégjen. Öntsük fel vízzel, majd tegyük hozzá az átmosott savanyú káposztát és a babérlevelet. Igazgassuk el közötte a töltelékeket, és fedő alatt lassú tűzön nagyjából 50 percig főzzük. Ha kevés lé maradna az edényben, főzés közben azt is pótoljuk. Ha félünk, hogy a töltelék túlfő, vadásszuk ki a fazékból, és főzzük még egy fél órán át a káposztát. A tejfölt keverjük el a liszttel, és habarjuk be vele a káposztánkat. Tejföllel kínáljuk. (Forrás: 109.hu)

Budapest ünnepnapjára - Világhírű lett a budapesti 2-es villamos

Duna-parti 2-es villamos bekerült a világ tíz legszebb villamosvonala közé a National Geographic Életre szóló utazások című könyvében megjelent tízes listán.
A könyvben a 2-es villamos vonalát hetedikként említik. A lista egyébként impozáns, a tizedik helyén a lisszaboni 28-as áll, amelynek régi, hangulatos járművei szűk sikátorokon, utcácskákon kanyarognak piacok, éttermek, templomok mellett. A kilencedik helyezett, az amszterdami 2-es elhalad a királyi palotánál, a virágpiacnál, a nemzeti múzeumként emlegetett Rijksmúzeumnál, a Van Gogh Múzeumnál és a Vondelparknál, amely a holland főváros egyik legnépszerűbb parkja, tehát gyakorlatilag a holland város minden nevezetességénél.
A második világháború után létrejött vonal a pesti felső rakparton halad a Jászai Mari térről indulva s a Kossuth tér vonalában ér ki a Duna-partra, majd a Lánchíd alatt átbújva jut el a Duna-korzóra. Ezen a vonalon mindig egyedülálló látvány tárul az utazó szeme elé, hisz közvetlen közelről csodálhatja meg az Országház, a Magyar Tudományos Akadémia, a Vigadó épületét, a Duna-korzót és a pesti szállodasort, valamint a budai panorámát a Halász-bástyával, a Mátyás-templommal, a Budai Várral, a Gellértheggyel. Ezek mellett a Duna szinte összes fővárosi hídja látható.  (Forrás: Pozitív Híradó - 2012.)

2022. november 16., szerda

Tolerancia görbe tükörben













A só történetéből

Az emberiség történetének látszólag mellékes körülménye a táplálkozás történelme, pedig ilyen is létezik, és nem mindegy az sem, hogy a táplálkozás történetében milyen szerep jutott kedvenc ételízesítőnknek: a sónak. A táplálkozás külön történelmében – azt mondják ma a tudósok – két igazán forradalmi újítás létezett. Egyik a tűzzel kapcsolatos: a sütés-főzés bevezetése a nyerskoszt ősi évezredei után, a másik a só felhasználása a táplálkozásban.
A csiszolt kőkorszak végén az ősember már használta a sót. Természetesen akkoriban halvány fogalma sem lehetett a szervezet sószükségletéről! Ez az állandó sószükséglet (ma már pontosan tudjuk) napi 7–8 gramm egy átlagos termetű ember számára. Nos egyszer csak ott a csiszolt kőkorszakban a táplálkozásmód megváltozása előidézte a szervezet sóegyensúlyának felbillenését. Ezt csak ösztönösen érezte meg az ember, mint az állatok. Az oka pedig az volt, hogy áttérvén a földművelésre, sokkal kevesebbet vadászott, kisebb arányban fordult elő a vadak húsa az étrendjében, másrészt viszont az edények felfedezésével főzni kezdett, s a fövés is csökkentette az élelmiszerek sótartalmát.
Sebaj, az ősember megkereste a sóhegyeket: minden sóskút, sóspatak, sómező és sóbarlang természtes sótartóul szolgált (ma is rengeteg tájnév őrzi ennek emlékét) – és hazacipelvén a fehér fűszert, elkezdett sózni. Ettől a pillanattól kezdve vált a só vagyontárggyá, viták és háborúk tárgyává, amolyan „fehér arannyá” a történelemben: vagyis vannak sóban szegény és sóban gazdag vidékek, a táplálkozás sószükséglete viszont mindenütt egyforma. Hát ennek kielégítésére fontos sókereskedelmet, sóbányászatot hozott létre az ember. Hazánkban is ősi és római kori sóbányák sokaságát tartjuk számon.
(Forrás: Lászlóffy Aladár: Régi rejtély – Új világ)

2022. november 15., kedd

Megrajzolták a legősibb ősünket

            Egy nemzetközi kutatócsoport a világ legnagyobb adatbázisának a felhasználásával rekonstruálta a méhlepényesek közös ősét. Munkájuk során mind genetikai, mind fizikai tulajdonságokat figyelembe vettek. A feladat nem volt egyszerű, hiszen rendkívül változatos csoportról van szó, melyben a rágcsálóktól a bálnákon keresztül egészen az emberig terjed a spektrum.
            Több mint 5100 ma is élő méhlepényes emlőst ismerünk, amelyek elképesztő változatosságot mutatnak, jelentősen változó testméretekkel, mozgási képességgel vagy akár agymérettel. Ezt látva különösen érdekes megtudni, hogy mikor és hogyan kezdődött kifejlődni ez az evolúciós ág, és aztán hogyan vált ennyire változatossá.
            A kutatók kifejtik, hogy az eddig általánosan elfogadott elképzelésekkel szemben a méhlepényes emlősök mégsem fejlődtek ki a földtörténeti középidőben, és még nem alakultak ki a máig futó evolúciós vonalaik. Ez csak 65 millió évvel ezelőtt következett be, miután a kréta-végi tömeges kihalás eltüntette a színről a dinoszauruszokat és az összes létező fajnak körülbelül a 70 százalékát. Az első rágcsáló- és főemlősfajok tehát nem éltek együtt a dinoszauruszokkal, hanem egy kisméretű, szökellve ugráló rovarevő közös ősből alakultak ki, nem sokkal a dinoszauruszok kipusztulása után.
            A kutatók felhasználták a MorphoBank nevű adatbázist is, amely 86 méhlepényes emlős adatait tartalmazza (köztük 40 fosszilis fajét is). A MorphoBankban létrehozott adathalmaz több mint 4500 jellemvonást tartalmaz, olyan tulajdonságok részletezésével, mint például a szárny, fogak, bizonyos csontok megléte vagy hiánya, a szőrtakaró típusa és az agyban található struktúrák. Emellett felhasználtak több mint 12 000 képet, amelyek mindegyike nyilvánosan elérhető online formában. Ez az adathalmaz egy nagyságrenddel több adatot tartalmazott, mint azok, amelyeket korábban használtak az emlősök rokonsági viszonyainak a tisztázására.
            A méhlepényesek feltételezhető közös ősének az anatómiájához feltérképezték annak a három fajnak a tulajdonságait, amelyet a morfológiai/genetikai kombinált módszer a törzsfa bázisához helyezett, és ezeket a tulajdonságokat összehasonlították a méhlepényesek legközelebbi rokonainál megfigyelhető jellegekkel. Ez a módszer lehetővé tette annak meghatározását, hogy melyek azok a tulajdonságok, amelyek először csak a közös ősnél jelentek meg, és melyek azok, amelyek változatlanok maradtak hosszabb távon, már a távolabbi ősök óta.

            Egyéb érdekes eredmények is születtek a projekt során. Kiderült például, hogy az Afrotheriának nevezett méhlepényes ág (amelynek tagjai Afrikában élnek jelenleg, mint például az elefántok, vagy a földimalacok), nem is Afrikában alakultak ki, hanem az amerikai kontinenseken. Ebből aztán értelemszerűen adódik az egyik következő kutatási projekt témája: hogyan jutottak el végül az Afrotheriák mégis Afrikába? (Forrás: (origo) tudomány)

2022. november 14., hétfő

Áprily Lajos születésének évfordulójára - 1887. november 14.

Áprily Lajos, született Jékely Lajos (Brassó, Trianon után: Braşov, 1887. november 14.Budapest, 1967. augusztus 6.), József Attila-díjas (1954) költő, műfordító.
Gazdag formakultúrája, verseinek fogalmon túli sejtelmekkel játszó zeneisége, impresszionista-szimbolista vonásai a költőt az első Nyugat-nemzedék hagyományához kapcsolják. Nem egy kritikusa a legnagyobb erdélyi magyar költőnek tartja, nemcsak életművének egésze, hanem Erdélyben született versei alapján is. Németh László 1927-ben úgy ír róla mint "sziget"-ről "a magyar líra pillanatnyi bomlásában"; formaművészete elismeréseként Benedek Marcell Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Tóth Árpáddal, Juhász Gyulával állítja egy sorba; Rónay György magyarság és európaiság szintézisét fedezi fel lírájában. Költészetének ihletője legtöbbször az emlékezés, a magány, egy inkább csak vágyott – vagy vágyaiban átélt – világ: a "morajos szikla-ország", mellyel "egy test"-nek érzi magát. A "parttalan" időből, elmúlt századokból hallja vissza a szív zenéjét.  (Forrás: Wikipedia)
(További idézeteket talál az augusztus 6-ai bejegyzésemben.)

Idézetek verseiből:
"Angyal zenéje, gyertyafény -
kincses kezem hogy lett szegény?

Nem adhattam ma semmi mást,
csak jó meleg simogatást."
(Karácsony-est – Budapest, 1960. december)

"Testvér, Te itt már harminc éve alszol,
dédelget itt egy névtelen verem,
és harminc éve híred sincs a harcról,
amit mi vívunk szörnyű éberen."
(Falusi elégia)

"Talán a sok feláldozott reményből
tebenned szomjúság és vágy fakad
és évek múlva majd valóra váltod,
amit a sors ma tőlem megtagad."
(Hómezőkön is túl – 1912. október)

"S a szél reáhord szemfedőül
sötét földet, sötét mohát -
s a szépség ismeretlen arca
vég nélkül álmodik tovább."
(A márványunk meséje)

"Lombját a gally, nézd, mily kímélve ejti,
holnap szél indul, döntő támadás,
holnaputánra minden elfelejti,
milyen volt itt a végső lázadás."
(Októberi séta)

"vádol a múlt és rémít a jelen,"
(Opitz Mártonhoz)

A cukorbetegek világnapjára - november 14.

Csodaétkekkel a cukor ellen

            A cukorbetegség korunk egyik legalattomosabb betegsége, végeláthatatlan szövődményekkel megspékelve, minden tizedik embert érint, évente 1000 ember veszíti el a látását miatta. A cukorbetegség olyan mumus, amelyről a legszívesebben tudomást sem szeretnénk venni.
            A vércukorszint ingadozás az egész szervezetet megterheli, hangulatváltozást okoz, károsítja a keringési rendszert, a szívet, az emésztőrendszert, a májat, és elhízáshoz is vezethet. Éppen ezért az első és legfontosabb a rendszeres, három óránkénti étkezés bevezetése, hogy a szervezetünket ne egy nagy "bekajálással" dolgoztassuk meg, hanem egyenletesen elosztva biztosítsuk a napi energia- és szénhidrátszükségletünket.
            Igyekezzünk alacsony glikémiás indexű élelmiszereket fogyasztani, a cukrot természetes alternatíváinak egyikével lecserélni (sztívia, nyírfacukor, rizsszirup), olaj és zsír helyett többszörösen telítetlen zsírokat használni, naponta ötször zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, naponta 2,5–3 liter vizet meginni, és rendszeresen mozogni.
            A cukorbetegségbe ne zárkózzunk be, hanem a gyógyító ételeinkből (vércukorszint csökkentése) hozzuk ki a maximumot.

Fahéj
Az első számú fűszer, amit minden cukorbeteg, vagy arra hajlamos egyén étrendjébe be kell építeni. A fahéj kétszeresére növeli az inzulin hatását, ezáltal csökkenti a vércukorszintet. Napi 1-6 g között lehet fogyasztani. Kapszula formájában és őrölt fűszerként is hatásos.

Köles
Amellett, hogy a legjobb lúgosító gabonaforrás, a vércukorszintet és a zsíranyagcserét is szabályozza. A benne található D-vitamin ugyancsak csökkenti a cukorbetegség kialakulásának esélyét. A csecsemőkorban megfelelő adagban bevitt D-vitaminnal pedig megelőzhetjük a gyermekkori cukorbetegséget.

Csicsóka
A csicsóka a múlt században még a disznók eledele volt. Mára a cukorbeteg-diéta egyik fontos és kedvelt tápláléka. Íze jóval édesebb a burgonyáénál, magas rosttartalmának köszönhetően hamar telítettségérzést okoz, és az eméstés barátja is. Fő hatóanyaga az inulin, mely prebiotikus tulajdonságokkal is rendelkezik, így a bél baktériumflórájára is jótékonyan hat. Kedvezően befolyásolja a vércukorszintet, és féken tartja az édesség utáni vágyat.

Zöldtea tea
Amellett, hogy energizál, még a zsírt is égeti. A keringési megbetegedések ellen felveszi a küzdelmet, koleszterinszint-csökkentő hatása jelentős, és antioxidáns-tartalmánál fogva a rákmegelőzésben is fontos szerepet játszik. Pozitívan hat a hasnyálmirigyre, védi az inzulintermelő szöveteket, ezáltal kedvezően befolyásolja a vércukrot. Ha tejeskávé helyett ezt fogyasztjuk, már sokat tettünk az egészségünkért

NOSZTALGIA - Nagyon jól sikerült az előadásom 2015-ben a svéd napon

Wekerlei Kultúrház és könyvtár
2015. 11. 14., szombat 14:00 - 19:30

SVÉD NAP

A rendezvény díszvendége Őexc. Niclas Trouvé Svédország magyarországi nagykövete. Köszöntőt mond Gajda Péter Kispest polgármestere. 

14.00 Köszöntők, és a rendezvény ünnepélyes megnyitója
14.15 Díjátadó és kiállítás megnyitó a gyerekeknek meghirdetett "Színes ceruzával a Föld körül – Svéd mesék nyomában" című rajzpályázat alkotásaiból

Ismeretterjesztő előadások:
    14.30-15.15 Az ezeréves magyar-svéd kapcsolatokról (történelem, kultúra, sport) - előadó: Batár Zsolt Botond történész, idegenforgalmi szakíró
    15.30-16.15 A svéd hétköznapokról - előadó: Annus Ildikó (ELTE Skandináv Nyelvek és Irodalmak Tanszéke)
    16.30-17.15 A svéd filmművészetről - előadó: Varga Balázs (ELTE Filmtudomány Tanszék)
    17.30-18.15 A svéd irodalomról - előadó: Varga Veronika (Skandináv Ház Alapítvány)
14.30-19.00 Bemutatkozik a Skandináv Ház Alapítvány
14.30-18.30 Kézműves foglalkozások: rénszarvas, Dala ló kulcstartó és hűtőmágnes készítése, koboldműhely, árnyjáték készítés Pettsonnal és Findusszal
14.30-19.30 Fotófal Harisnyás Pippivel
16.15-17.00 Játék és mese Pettsonnal
17.00-18.30 Információs pont a svéd továbbtanulás lehetőségeiről
18.30-19.15 Fellép az ABBA Sisters 
14.00-19.30 Svédasztal – svéd ízek büféje
A program ideje alatt a Skandináv Ház standjánál könyvvásár és játékos kvízkérdések várják az érdeklődőket. A helyes megfejtők közt ajándékokat sorsolunk ki. 
A részvétel ingyenes!

TIZENEGY3 ÉVE ÍRTAM - Farkas Zsófia, a világ leggazdagabb embere - ma földönfutó

      30 milliárd dollárra becsült személyes vagyonával – beleértve 20 tonna aranyat – Farkas Zsófia a világ egyik legtehetősebb asszonya. Ha családja vagyonát is beszámítjuk, a világ leggazdagabb embere, tízszer gazdagabb, mint például Románia leggazdagabb 300 embere együttvéve! A mesés vagyon ellenére Farkas Zsófia jelenleg földönfutó. A rejtélyes hölgy létezéséről a világ eddig keveset tudott. Férje 42 éves uralma idején az egyetlen hivatalos verzió szerint Safia Farkash el-Barassi kelet-Líbia legelőkelőbb beduin törzséből származott, s ápolónőként ismerte meg valamikor a hatvanas évek vége felé autóbaleset nyomán kórházba került Moammer Kadhafit (született: 1942. jún. 19.). A diktatúra idején nyilván senkit sem zavarhatott, hogy Szafiának soha nem került elő egyetlen arab rokona sem, „szülővárosában" még csak nem is hallottak róla. Az arab nyelvben fölöttébb idegen hangzású Farkash neve sem kelthetett feltűnést. Végül is a vezér, „Afrika királyai királyának” felesége még az arab világban szokásosnál is visszavonultabban élt, 40 évig állandóan kerülte a nyilvánosságot.
      A külföldi sajtó kiderítette, Farkas Zsófia néven született Hercegovina fővárosában, Mostarban, horvát anya és magyar apa gyermekeként. Nagyapja, Farkas János még a Monarchia idején került Bosznia–Hercegovinába tanfelügyelőként. Fáradhatatlanul publikált a boszniai pedagógiai folyóiratban, és ennek köszönhetően tudományos munkássága fennmaradt.
      A szépséges Farkas Zsófia valóban ápolónőként ismerte meg Kadhafit, csakhogy nem Líbiában, hanem a mostari kórházban, amikor a fiatal líbiai katonatiszt az ottani katonai bázison kiképzésen vett részt. A hatvanas években a Tito vezette Jugoszlávia az „el nem kötelezett országok” egyik vezetőjeként tömegesen képezte ki a harmadik világbéli országok katonatisztjeit, s fegyverezte fel hadseregüket.
      Kadhafi 1970-ben, vagy 71-ben vette feleségül Zsófiát, aki 7 gyereket (6 fiút és 1 lányt) szült a vezérnek. 2011 elejéig elképzelhetetlen luxusban élt Tripoliban, ahonnan augusztusban a felkelők elől elmenekült a szomszédos Algériába, lányával (Ajsa), két fiáva (Mohamed, Hannibal) és unokáival. Férjét és legkisebb három fiát meggyilkolták a felkelők, egy másik fia (Mutasszim) pedig azok fogságába esett.
      A politikai helyzet nyomán szeptemberben Farkas Zsófia luxusvillát vásárolt a horvátországi Adria-tengerparton, Igrane városkában, 100 km-re szülőhelyétől, Mostartól. Ott szándékszik letelepedni, horvát állampolgárságért is folyamodott. A zágrábi kormány azonban még nem döntött, befogadja-e Kadhafiné Farkas Zsófiát, mivel az ügy igencsak megosztja a helyi tengerparti városka lakosságát. Egyesek örülnének, ha hatalmas vagyonával együtt oda kerülne, mások félnek a nagyszámú muszlin kísérőtől. Zágráb vonakodása azonban felvetette, a magyar állampolgárság is szóba jöhet, végül is felmenői magyar állampolgárok voltak.

Az erdély.ma honlapon szerepel. Chirmiciu András írását ott lehet megtekinteni teljes terjedelmében.

2022. november 13., vasárnap

Utakról, utazási biztonságról

            A történelemben mindig óriási szerepe volt az utaknak. Az utak jelentették a közlekedés alapját. Márpedig jönni-menni, utazni mindig szükséges volt a világon. S ha elgondoljuk, hogy azokban az időkben, mikor még nem ismerték eleink a rádiót, de még a telefonpóznákon futó pillanat alatt érkező hírközlést, sőt még a rendes postát sem – akkor a hírek és gondolatok terjedésének és célbajutásának is alapvető feltétele volt az úthálózat.
            Az ókori nagy birodalmakban mindenütt rendkívüli gondot fordítottak az utakra, a közlekedésre. Mégpedig nemcsak azért a mindig elsőrendű szükségletért, hogy a hadseregek gyorsan eljussanak a csataterekre, hanem már az utazás kényelmének kedvéért is. Érdekes adatok maradtak fenn; Rómában például már ismerték a hálókocsit. Lovak vontatta hatalmas fedett szekér volt, melyben fekhelyek voltak – az utazó gazdagok számára. Egy-egy császárnak olyan kocsija volt, melyben fürdődézsa is állt, meg kockajáték számára külön asztalka, és írópolc. A római futárszolgálat váltott lovakkal négy nap alatt 1500 kilométernyi utat tudott megtenni.
          Aztán voltak időszakok, amikor csak akkor keltek útra az emberek, ha valamilyen sürgető szükség parancsolta, különben nem volt tanácsos kimozdulni még a szomszéd városig sem. Milyen világ volt a középkori utak világa? Minden lakott emberi település, város vagy falu megerősített hely volt, a gazdagabb városok valóságos erőddé képezték ki falaikat. Mert hadak és fegyveres rablók ellen egyaránt védekezni kellett. A város falán, a falu sáncain túl aztán mintha meg is szűnt volna az emberi világ, oda már nem ért el a törvény keze, de a technikáé sem. A középkorban szép, maradandó, ma is álló híres épületeket, templomokat, házsorokat, tornyokat, hidakat építettek, emeltek, de utakat alig. Az utas gyalog, lovon vagy szekéren, kocsin indult el, nyakig érő sárban vagy rettenetes porban járta be utazása mérföldjeit. Parasztok, kereskedők, urak, szerzetesek, vándorkomédiások, koldusok, vándorló mesterlegények népesítették be a két megerősített emberi település között kanyargó-kígyózó utat, ami nem volt más, mint ezer láb, ezer patkó, ezer kerék koptatta csapás. Itt is, ott is őrség állta el az utat, és vámot szedett ennek vagy annak a hatóságnak, méltóságnak, úrnak a nevében. Arrább az erdőből marcona, állig felfegyverzett rablók rohantak elő, és ők is elszedték a maguk vámját, még jó, ha csak kirabolták s nem gyilkolták meg áldozatukat. Mégis sokat jöttek-mentek ügyes-bajos dolgaik intézése végett és egyszerű kalandvágyból vagy a megismerés vágyától hajtva. Ilyen utazások eredményeképpen lassan-lassan beutazta és megismerte az ember a világot – világát.
          Érdekességet említhetjük meg, hogy hozzávetőleg ötszáz éve állnak nyomtatott útikalauzok az utasok rendelkezésére. Az első a már akkor műemlékeiről messze földön híres Róma városáról készült.
(Forrás: Lászlóffy Aladár: Régi rejtély – Új talány)

Magyar László születésnapjára - - - 1818. november 13.

Magyar László bronz emlékművének részlete (Dunaföldvár)

          MAGYAR LÁSZLÓ (Szombathely, 1818. november 13. – Ponto de Cujo – Angola, 1864. november 9.), neves Afrika-kutató.
            Magyar Imre öttömösi földbirtokos törvénytelen fia. Az elemi iskolát Dunaföldváron végezte, majd 1838-ban Pestre került. Egyetemet nem végzett, mert 1842-ban Fiuméba (ma: Rijeka – Horvátország) ment, ahol az egy éves tengerészeti iskolát elvégezve tengerészkadét lett. Egy Triesztből (ma: Trieste – Olaszország) Brazíliába tartó osztrák postahajóra szegődött el. Különböző hajókon – két évig – szolgálva bejárta a Karib-tengert. Főleg rabszolgákat szállító hajókon dolgozott Madagaszkártól a Kelet-indiai szigeteken keresztül Havannáig. 1845-ben Argentínában a La Plata állam flottahadnagya lett az Uruguay elleni háborúban.
            Hadifogságba esett, majd szabadon bocsátották – ekkor érlelődött meg benne egy dél-amerikai kutatóút terve. A háromévesre tervezett expedíciót hazafias cselekedetnek szánta; a Magyar Tudományos Akadémiától kért anyagi segítséget. A támogatást nem kapta meg, annak ellenére, hogy a tervet Széchenyi István támogatta, és részletesen ismertette az Akadémia gyűlésén.
            Az útiterv meghiúsulása miatt Magyar tengerésztiszti állást keresett, és a kalabári néger király flottájának parancsnoka lett két évre. Ez alatt két hónapos kutatóutat tett a Zaire folyamon, útjáról naplót készített. Mivel szervezetét megviselte az éghajlat, a kedvezőbb klímájú Bihé tartományba utazott. Itt meglepő fordulatot vett az élete: az uralkodó feleségül ajánlotta neki 14 éves leányát. A házasság előnyös helyzetet teremtett a további kutatóutakhoz, mivel ezután fegyveres kíséret és nagyszámú személyzet állt rendelkezésére.
Bihé tartomány Angolában
            Magyar László 16 éven keresztül élt Afrikában. Ez idő alatt négy jelentős kutatóutat tett. Az első a Kongó-folyó torkolatától induló hajózás volt 1848-ban. Ezt a folyószakaszt elsőként írta le tudományos részletességgel. 1850-ben a Kuanza-folyó forrásának felkutatására indult; 1852-ben David Livingstone-nal akart találkozni. Ez azonban néhány napos késése miatt nem valósult meg. Végül 1855-ben Lobálországot kereste fel; innen küldött beszámolóját a Magyar Tudományos Akadémián székfoglaló előadásként olvasták fel, és távollétében levelező taggá választották. Erről az útról könyvet is írt, amelyet az Akadémia adott ki 1859-ben. Úti beszámolóit, naplórészleteit a korabeli lapok rendszeresen közölték.
1857-ben sorsa kedvezőtlen fordulatot vetett. Fejedelmi apósát egy fegyveres puccs során meggyilkolták, ő fiával a portugál fennhatóság alatt álló Benguelába menekült. Munkáját testi-lelki gondjai ellenére is folytatta. Összegezte kutatásainak eredményét, összeállította dél-afrikai utazásairól szóló munkájának 2. és 3. kötetét. Sajnos egy tűzvész során iratai megsemmisültek. Halálának pontos körülményeit nem ismerjük.
            Életművének fennmaradt része is olyan jelentős, hogy méltán tartják az Afrika-kutatás egyik úttörőjének.
(Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig; Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1993, Google)
Magyar László rajza