BUÉK

BUÉK

Te Új Világ, jóra törekvő,

bár te lennél az a rég várt,

békét hozó, csodás esztendő,

mely az Idők méhében érik

talán már évmilliók óta...

s most a mi Századunk tüzében,

most válik nagy... igaz valóra...

Boldog új évet, emberek!

Várnai Zseni

Arany János:

Benedek Elek:

Császár Ferenc:

Minden barátomnak, ismerősömnek vidám Szilvesztert kívánok!

Reggelire ajánlom

NEMZETEK KONYHÁJA - Töltött káposzta

Hozzávalók

- 40 dkg sertés 
- 4 gerezd fokhagyma 
- 10 dkg füstölt szalonna 
- 1 fej vöröshagyma 
- 2 darab tojás 
- 12 dkg rizs 
- káposztalevél 
- pirospaprika 
- őrölt bors 
- só 
- 80 dkg savanyú káposzta 
- 1 nagy fej vöröshagyma 
- 10 dkg füstölt szalonna 
- babérlevél 
- 2 dl tejföl 
- 2-3 dkg liszt

Elkészítése

A káposztaleveleket terítsük ki, és óvatosan vágjuk ki a vastag ereket belőle. Daráljuk le együtt a hússal a szalonnát, a fokhagymát, vöröshagymát, majd fűszerezzük, és gyúrjuk hozzá a tojást. Főzzük meg félig a rizst, és azt is dolgozzuk a gombóc alapanyagához. Göngyöljük az előkészített káposztalevelekbe, de figyeljünk arra, hogy a két végét jól nyomkodjuk vissza. 

          Vágjuk csíkokra a szalonnát, és pirítsuk zsírjára. Vágjuk össze a vöröshagymát is, és a szalonnán pirítsuk meg azt is. Szórjuk meg egy evőkanál fűszerpaprikával, majd keverjük el, nehogy megégjen. Öntsük fel vízzel, majd tegyük hozzá az átmosott savanyú káposztát és a babérlevelet. Igazgassuk el közötte a töltelékeket, és fedő alatt lassú tűzön nagyjából 50 percig főzzük. Ha kevés lé maradna az edényben, főzés közben azt is pótoljuk. Ha félünk, hogy a töltelék túlfő, vadásszuk ki a fazékból, és főzzük még egy fél órán át a káposztát. A tejfölt keverjük el a liszttel, és habarjuk be vele a káposztánkat. Tejföllel kínáljuk. (Forrás: 109.hu)

Szilveszter pápákról

 A két évezred folyamán három pápa viselte a Szilveszter nevet. Közülük az első kettő nevezetes, és manapság is gyakran emlegetjük őket.

 I. Szilveszter pápa átveszi Konstantin császár adományozó levelét (Quatro Coronati-templom fereskója, Róma)

          I. (Szent) Szilveszterről (314. január 21. – 335. december 31.). keveset tudunk. Különösen nagy szolgálatot teljesített a szomorú emlékű keresztényüldözések idején, amikor vigasztalta, bátorította és állhatatosságra buzdította a keresztényeket. Közben maga is több ízben került életveszedelembe, de – a legenda szerint – Isten megóvta minden nagyobb bajtól. Áldozatkészsége következményeként, amikor 314-ben megüresedett a pápai trón, őt választották az egyház legmagasabb méltóságára. A császárral is igyekezett a lehető legjobb kapcsolatot kialakítani. 315-ben Rómában keresztény püspökökkel és zsidó papokkal zsinatot tartott. Az ő idejében vált az üldözött egyházdiadalmas egyházzá, a vasárnap ünnepnappá, valamint a hagyomány szerint Konstantin császár neki ajándékozta a Pápai Állam területét (patrimonium Petri). A katolikus egyház halála időpontját, december 31-ét választotta ünnepnapjává.

           Aba Novák Vilmos festményvázlata: II. Szilveszter pápa Asztrik apát kezébe adja az Istvánnak szánt koronát

          II. Szilveszter az első francia főpap, akit pápává választottak. Gerbert d Aurillac 940 körül született. Auvergneben és az Aurillac-kolostorban nevelkedett. III. Ottó császár nevelője lett. 992-től reimsi majd 998-től ravennai érsek; 999. április 2. – 1003. május 12. között római pápa. Nagy matematikus és bölcsész hírében állott. Természettudományi, de különösen kémiai ismeretei révén különféle felfedezéseket is tett. Volt aki ezért varázslónak, bűvésznek, sőt az ördög cimborájának tartotta. Az arab számjegy és az ingaóra átvételét is neki tulajdonítják. Úttörője volt az orgona használatának. A magyar történelemben kiemelt szerepet játszott, mivel tőle kapta I. (Szent) István királyunk a koronát. A koronaküldés szimbolikus volt, az ország függetlenségét jelentette, egyúttal elismerve, hogy Magyarország a keresztény európai országok sorába tartozik, ahol az Árpád-házban öröklődik a hatalom.

            III. Szilveszter pápa (élt: 1000 k. – 1063 októbere; uralkodott: 1045. január 20. – 1046. december 20.) eredetileg Giovanni da Sabina néven született. Az egyházi pályát választva idővel szülőföldjének püspökévé szentelték fel. Amikor IX. Benedek pápa foglalta el a szent hivatalt Rómában, a korábban uralkodó Crescentiek lázadást robbantottak ki az egyházfő ellen, mert az alig 20 éves Benedek állítólag szégyent hozott a pápai méltóságra, és ami megbocsáthatatlan volt, szövetséget kötött a városi nemesek jogait tipró II. Konrád német-római császárral. 1044 szeptemberében Benedeket elűzték trónjáról, és helyére sok harc árán 1045 januárjában János, Sabina püspöke lépett. Mivel a hivatalosan felszentelt IX. Benedek még élt, és nem mondott le trónjáról, sokan ellenpápaként tartják számon a III. Szilveszter nevet felvevő pápát. A pápaválasztó zsinat ugyan az egyházi törvények szerint megválasztotta, és fel is szentelte, Szilveszter hatalma mégsem lehetett tartós. Benedek Németországba menekült III. Henrik, az új uralkodó udvarába, hogy tőle segítséget kérjen. Itt egy zsinaton Benedek kiátkozta az egyházból Szilvesztert, majd erős sereg élén hamarosan Rómába ért. 1045 áprilisában elfoglalta a várost, és elűzte a trónról Szilvesztert. A bukott egyházfő ugyan nem fogadta el pápának Benedeket, de támogatók híján visszavonult Sabinába, ahol ismét elfoglalta helyét a püspöki székben. Véglegesen 1046-ban a Sutriban tartott birodalmi gyűlésen fosztották meg hivatalától, és ugyanekkor egy kolostor falai közé utasították Szilvesztert. De ez a császári döntés később érvényét vesztette, és egészen haláláig a sabinai egyházmegye élén maradhatott.

Állatok nélkül üresebb lenne az életünk

Szilveszteri előzetes

Szilveszteri előzetes