A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979. óta választja meg az év madarát. Arról, hogy melyik legyen ez a faj, 2011-ben rendhagyó módon nem szűk szakmai kör, hanem a felajánlott három fajból (egerészölyv, fekete rigó, vörös vércse) a lakosság választhatott; 4480 szavazattal 2012. év madara az egerészölyv lett. A civil szervezet ezért idén, ennek a madárnak a védelmével foglalkozik kiemelten.
Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó-madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul. Legjobb élőhelyei azok a területek, ahol nyílt gyepek, szántók és zártabb erdők is megtalálhatóak egymás szomszédságában. Leginkább onnan ismerhető fel, hogy forgalmas utak és autópályák mellett szeret ücsörögni. Néhány tízezer példányra tehető hazai állománya állandó, amely télen feldúsul a hozzánk északról érkező példányokkal..
Nevét arról kapta, hogy fő táplálékát a kisemlősök jelentik, azonban legfontosabb zsákmánya hazánkban nem egy egérfaj, hanem a mezei pocok. Fészkét szinte kizárólag fákra, általában a lombkorona középső részébe építi. A gallyakból összeállított fészek föld feletti magassága 3 és 25 méter között változik. Miután folyamatosan javítgatja, magasítgatja a fészkét, így idővel akár fél méter magas és 80 cm átmérőjű várak is létrejöhetnek. Fészekalja leggyakrabban 2–3, ritkán 1 vagy 4 tojásból áll, amelyeket általában március végén–április elején rak le. A 33–35 napig tartó kotlásban mindkét szülő részt vesz
Hazánkban 1933 óta élvez lelövési tilalmat, 1954 óta törvény által védett, természetvédelmi értéke példányonként 10 ezer Ft.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése