Január jeles napjaiból

Január 1.: Újév. Újesztendő hajnalán amit az ember álmodik, beteljesedik.

Január 1-én szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével. Azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog. Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, hogy egész évben friss volt. Aki pedig hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet” merített, amiből a családtagokat is megitatták. Nagyon fontos volt a jó cselekedet az év első napján. Ugyanakkor sokféle tiltás is létezett, pl: újévkor nem jó tyúkot enni, mert kikaparja a házból a szerencsét.

     Január 6.: Vízkereszt vagy háromkirályok. A karácsonyi ünnepkör záró napja, a farsang kezdete. Gáspár, Menyhért, Boldizsár, a köszöntő háromkirályok – a fából faragott betlehemi csillaggal – sötétedéskor házról házra mennek, botjukkal a padlót verik és énekelnek: „Eljöttünk messziről. Napkelet-országból, lovunk, tevénk összerogy már a nagy fáradtságtól”. Ha ezen a napon a kerékvágásban megmaradt a víz – tartották őseink – nagy bortermés lesz. 

     Január 20.: Fábián és Sebestyén. Az első tavaszébresztő nap, mázgásodni kezdenek a fák.

     Január 22.: Vince napja. A középkori szőlősgazdák véleménye szerint, jó ha esik, mert: „Hogyha csorog Vince, megtelik a pince!” Szent Vince napján a szőlőtermesztő falvakban sok helyütt úgynevezett vincevesszőt vágtak, amit a szobában vízbe állítottak. A kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését. Ezen a napon a gazdának sok bort kell innia, hogy bő legyen a termés.

     Január 25.: Pál fordulása: Pál-fordulás–télfordulás. Ha esik vagy hó hull, rossz termés várható. Azt tartják, hogy a dughagymás tarisznyát fordítva kell e napon visszaakasztani. A mondóka szerint: „Ha Pál fordul köddel, ember meghal döggel. Ha fénylik Szent Pál, akkor minden termés készen áll”.

A magyar népi mondóka a január hónapot a következőképpen jellemzi:

Pálnak fordulása

Fél tél elmúlása

Piroska napján a fagy

Negyven napig el nem hagy.

Ha fénylik a Vince,

Megtelik a pince.

A ködös január

Nedves tavasszal jár.

            Rio de Janeiro város nevének jelentése portugál nyelven „januári folyó”. A név eredetileg a várost övező Guanabara-öblöt jelöli, és a portugál hajósoktól származik, akik1502. január -én fedezték fel ezt a helyet, és egy folyó torkolatának vélték. Magának a városnak egyébként eredetileg São Sebastião (Szent Sebestyén) a neve

Január a latin Januarius férfinév magyaros alakja, jelentése: Janus istenhez tartozó.

Szent Januarius (olaszul San Gennaro), Nápoly védőszentje

Névnapok: július 10. szeptember 19.

Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfi név között.