A Kossuth-kifli (ami nem is kifli) - MAGYAR KONYHA

A Kossuth-kifli generációk óta igazi kedvenc sütemény. Bizonyítja népszerűségét a róla alkotott legenda

A félhold alakú sütemény valójában nem is kifli. A sokak kedvenc süteményének számító mandulás finomság Pozsonyból indult útjára, hogy meghódítsa a közönségét. A 19. században ebben a városban ülésezett az országgyűlés, melyen Kossuth Lajos részt vett két főrendi özvegy képviseletében – Révai Anna bárónő és Pongrácz Bóra.

Neve országosan ismert akkor lett, mikor 1832-1836. évi ülésszak idején elindította az Országgyűlési Tudósításokat és a reformellenzéket népszerűsítette.

Az ifjú ügyvéd a Palugyay Jakab Vasforrás nevű, pozsonyi vendéglőjében étkezett, ami a képviselők kedvenc helye volt. A híres vendéglős konyhájának étlapján mindig szerepeltek a táj jellegzetes ételei, így a diós és mákos pozsonyi kifli is. Legjobban szerette Kossuth a kifli mandulás változatát, ezért viseli a nevét a Palugyay által kitalált kifli formájú mandulás sütemény.

Az otthon köznemesi konyhához szokott Kossuth nem volt válogatós, országjárásai során mindenütt szívesen fogadta, amivel kínálták. A vendéglősök pedig tiszteletük jeléül róla nevezték el, ami különösen ízlett Kossuthnak. Így kapta a nevét a Kossuth kenyér, ami a kor jellegzetes édessége volt – mandulával és csokoládédarabkákkal ízesített teasütemény.

Kossuth-kifli receptje:

Hozzávalók: 

Tésztához: 350 g liszt, 200g margarin vagy vaj, 60 g porcukor, 1 db citrom, 3 db tojássárgája,1 csomag sütőpor. 

Töltelékhez: 200 g darált dió, 250 g porcukor, 3 db tojásfehérje, darált mandula

Elkészítése: A lisztet a porcukorral, sütőporral összekeverjük, hozzáadjuk a vajat /margarint/, a citrom kicsavart levét, a tojás sárgákat és jól kidolgozzuk, majd pihentetjük. A kapott tésztát félú jnyi vastagra nyújtjuk, a lapot háromszög alakú darabokra vágjuk. A töltelékhez a tojáshehérjét a porcukorral habosra keverjük, hozzáadjuk az őrölt diót és betöltjük a tésztadarabokba. A tésztadarabokat kiflikké sodorjuk, felületét tojással megkenjük és tört mandulával megszórjuk.

Előmelegített sütőben sütjük, az elkészült kifliket porcukorral meghintjük, darált mandulával megszórjuk.

NYOLC ÉVE TÖRTÉNT Tisztelgés a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 310. évfordulóján (7/7)

          A Gyarapodó Magyarországért Alapítvány, a II. Rákóczi Ferenc Öröksége Egylet és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület – hagyományteremtő céllal – a második kuruc szabadságharc kezdete napján (június 16.) méltóságteljes, nagyívű, méltó megemlékezést szervezett. A program az Oktogonról induló, és a Hősök terén záruló felvonulással kezdődött, zenével, énekkel színesített ünnepi beszédekkel folytatódott, és az Örökség-koncerttel záródott.

vitéz Molnár-Gazsó János, a vitézi rend elnöke-főkapitánya elegáns egyenruhájában Rákóczi életéből vett példákon keresztül mutatta be, hogy a magyar nép függetlenség- és szabadságszerető nemzet. A széthúzás helyett ma is össze kellene fognunk. És mintának emlegette, hogy amikor most az árvíznél ő is pakolta a homokos zsákokat, tapasztalta a nemzet összefogását.

Bagaméri László Brumi, a Nemzeti Motorosok vezetője férfias, harcos köszöntője után a hazafias versek olvasására és előadására hívta fel a figyelmet, és példának Szőke István Attila: II. Rákóczi Ferenc c. versét elő is adta.

Zárásként a színpadra szólították László Ferencet, a rendezvény megálmodóját és legfőbb szervezőjét, aki megköszönte a sok segítséget és a részvételt. Befejezésként Morvai Krisztinát köszöntötték közelgő 50. éves születésnapja alkalmából.

Rövid hangolás után a Kormorán Együttes tagjaiból 2011. januárjában alakult Örökség együttes adott kiváló hangulatú koncertet – a népies hangzású rockzenéjükkel – a még ottmaradt nagyszámú közönségnek.
(A képeket a helyszínen készítettem. Vége)

NYOLC ÉVE TÖRTÉNT Tisztelgés a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 310. évfordulóján (7/6)

          A Gyarapodó Magyarországért Alapítvány, a II. Rákóczi Ferenc Öröksége Egylet és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület – hagyományteremtő céllal – a második kuruc szabadságharc kezdete napján (június 16.) méltóságteljes, nagyívű, kiválóan megrendezett megemlékezést szervezett. A program az Oktogonról induló, és a Hősök terén záruló felvonulással kezdődött, zenével, énekkel színesített ünnepi beszédekkel folytatódott, és az Örökség-koncerttel záródott.

Vári-Kovács Péter színművész és zenész a kuruc kort hangulatát mutatta be Balogh Ádám nótájával, valamin a Csínom Palkó, Csínom Jankó előadásával.

Szávay István országgyűlési képviselő nehézményezte, hogy az országos költségvetésből nem jut pénz Rákóczi születési helyének, a borsi kastélynak a felújításához. Rákóczi életéből kiemelte, hogy nem a kényelmes, főúri életet választotta, hanem a hazaszeretet vezérelte. Példának állította, hogy egyedülálló módon maga mellé tudta állítani a nemzetet, és a nemzeti érdekeket minden más fölé helyezte. Külön kiemelte a nemzetiségiekkel, ezen belül pedig a kárpátaljai ruszinsággal kialakult jó kapcsolatát (ezzel kedveskedve a Ruszin Közhasznú Egyesület képviselőinek, és az elcsatolt részekről érkezett magyar megemlékezőknek).

vitéz Kiss Imre a Szent Korona Szövetség országos elnöke a Szent Koronáról, a Szent Korona tan erejéről, történetéről beszélt, majd II. József, a kalapos király példáján mutatta be a Szent Korona erejét, a magyarság szabadságtudatát. Rákóczi Ferenc legnagyobb erényének azt tartotta, hogy példamutatóan vezette az országot. Büszkén említette hogy közadakozásból, 20 millió forintból a borsi kastély (ma Ukrajnához tartozik) két termét felújították.

Inárcsi József, a Magyar Nemzeti Gárda főkapitánya szerint a Gárda legnagyobb ünnepe, ha Rákóczi-rendezvényen vehet részt. Majd kijelentette, hogy a legnagyobb érték az igaz történelemírás lenne, mert ő ebben látja a magyarság megmaradásának legfőbb zálogát.

Fehér István tanár Rév-Komáromból (ma: Szlovákia) az elszakított országtestekben élők harcát ecsetelte, mellyel nap mint nap küzdenek magyarságukért, ugyanúgy, mint Rákóczi idejében. Az egyetlen megnyugtató megoldást az őshonos magyar területek autonómiájában látja.

(A képeket a helyszínen készítettem. Az ünnepi beszédekkel, megemlékezésekkel folytatom a beszámolót.)

NYOLC ÉVE TÖRTÉNT Tisztelgés a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 310. évfordulóján (7/5)

                          A Gyarapodó Magyarországért Alapítvány, a II. Rákóczi Ferenc Öröksége Egylet és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület – hagyományteremtő céllal – a második kuruc szabadságharc kezdete napján (június 16.) méltóságteljes, nagyívű megemlékezést szervezett. A program az Oktogonról induló, és a Hősök terén záruló felvonulással kezdődött, zenével, énekkel színesített ünnepi beszédekkel folytatódott, és az Örökség-koncerttel záródott.

Kelemen Csaba színművész II. Rákóczi Ferenc zászlóbontáskor elhangzott beszédét adta elő mély átéléssel. Annyira beleélte magát a fejedelem szerepébe, hogy a felvonulás alatt is lelkesítő beszédeket tartott az út két oldalán állóknak. Nagyon örültem, hogy a II. Rákóczi Ferencről írt könyvemet ismerte.

Sasvári Sándor lovon ülve nagy sikerrel énekelt a „Kárpátok fölött”.

Dr. Gaudi Nagy Tamás országgyűlési képviselő felvetette, hogy kell egy Rákóczi-szabadságharc emléknap. Június 16-át javasolja már három éve, azt a napot, amikor a vezérlő fejedelem átlépte a magyar-lengyel határt.

Vesztegrám Miklós tárogatóművész a kurucok hangszerén idézte fel a kort.

Mészáros István az Új Magyar Gárda főkapitánya a hazáról, a szabadságharcról beszélt, II. Rákóczi Ferencet állította példaképnek. Hosszan éltette Rákóczi szabadságvágyát, és az igazi nemzeti virtust. Majd fogadkozott, hogy „soha nem adjuk fel szabadságunkat”.

(A képeket 2013-ban a helyszínen készítettem. Az ünnepi beszédekkel, megemlékezésekkel folytatom a beszámolót.)

NYOLC ÉVE TÖRTÉNT Tisztelgés a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 310. évfordulóján (7/4)

        A Rákóczi szabadságharc kitörésének 310. évfordulójára kiadott felhívás színben és a fejedelem képével kísértetiesen hasonlít az én 10 évvel ezelőtt megjelent könyvemhez (nagy örömömre)

          A Gyarapodó Magyarországért Alapítvány, a II. Rákóczi Ferenc Öröksége Egylet és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület – hagyományteremtő céllal – a második kuruc szabadságharc kezdete napján (június 16.) méltóságteljes, nagyívű megemlékezést szervezett. A program az Oktogonról induló, és a Hősök terén záruló felvonulással kezdődött, zenével, énekkel tarkított ünnepi beszédekkel folytatódott, és az Örökség-koncerttel záródott.
          Miután a felvonulók elfoglalták a helyüket a Hősök terén, egy ágyúlövéssel emlékeztek a szabadságharc kezdetére.

Morvai Krisztina fővédnök köszöntője után

Hegedűs Lóránt lelkész ecsetelte, hogy milyen kilátástalan volt a magyarság gazdasági, demográfiai helyzete a 150 éves török megszállás következményeként a Rákóczi-szabadságharc után, de a magyarság úrrá tudott lenni a nehézségeken, példát mutatva a mai kornak.

Dr. Papp Lajos szívsebész professzor II. Rákóczi Ferenc magyarságát méltatta, majd összehasonlította a szatmári béke megszületésének méltányosabb körülményeit a trianoni diktátummal. Rákóczi holtában is üzent – mondta – mert két évszázadig nem merték hazahozni.
(A képeket 2013-ban a helyszínen készítettem. Az ünnepi beszédekkel, megemlékezésekkel folytatom a beszámolót.)

NYOLC ÉVE TÖRTÉNT Tisztelgés a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 310. évfordulóján (7/3)

         A Gyarapodó Magyarországért Alapítvány, a II. Rákóczi Ferenc Öröksége Egylet és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület – hagyományteremtő céllal – a második kuruc szabadságharc kezdete napján (június 16.) méltóságteljes, kíválóan rendezett megemlékezést szervezett. A program az Oktogonról induló, és a Hősök terén záruló felvonulással kezdődött, zenével, énekkel tarkított ünnepi beszédekkel folytatódott, és az Örökség-koncerttel záródott.

Folytatom a felvonulásról szóló képes beszámolómat:

          A Bóné András hagyományőrző kurucezred a Trianon előtt 6 ezer színmagyar lakosú Bihardiószegről jött.

Az Új Magyar Gárda és a Magyar Nemzeti Gárda fegyelmezett vonulása példaképe lehetett volna a valamikori kuruc hadaknak  

Az érdeklődők, ünneplők közül bárki csatlakozhatott a menethez.

(A képeket a helyszínen készítettem. Az ünnepi beszédekkel, megemlékezésekkel folytatom a beszámolót.)