2020. április 24., péntek

Aranybulla - 1222. április 24.

            1222. április 24-én adta ki II. András Fehérváron az Aranybullát, a rendi állam magyar jogrendszerének legfőbb tartóoszlopává váló oklevelet, ami a rajta függőhitelesítő pecsétről, az aranyból készült díszes bulláról kapta nevét. 
            Az Aranybulla kiadásának előzménye a II. András kormányzása által kiváltott általános elégedetlenség kirobbanása volt, mely szinte minden joggal bíró társadalmi réteget érintett. A bárók körében az váltott ki feszültséget, hogy András velük szemben külföldi bizalmasainak juttatott számos pozíciót, illetve, hogy szorult anyagi helyzetében a szaracénoktól és a zsidóktól kért pénzügyi segítséget, akik az uzsora révén jelentős befolyást szereztek a magyarországi sókereskedelemben. A szervienseket a királyi befolyás hanyatlása más oldalról érintette negatívan, ők elsősorban jogaik sérelmét, a bárók hatalmaskodását rótták fel Andrásnak, aki a királyi vármegye gyengülése, a birtokok elosztogatása után egyes vidékeken már semmilyen befolyással nem rendelkezett.
            A sérelmekből eredő feszültség eredményeként az érdekszövetségre lépő különböző társadalmi csoportok az 1222. évi törvénylátó napokon rákényszerítették II. Andrást követeléseik elfogadására és törvénybe iktatására Ezeket összegezte a kiadott Aranybulla. 

            Azt, hogy az Aranybulla mit és hogyan szabályozott, itt olvashatja el:http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1222_aprilis_24_ii_andras_kiadja_az_aranybullat_fehervaron

Aranybulla - ellenállási záradék 

"Hogy ezen engedményünk és rendelésünk mind magunk, mind utódaink idejében örökké érvényes legyen, hét oklevélpárba irattuk és arany pecsétünkkel megerősítettük; úgy, hogy egy pár küldessék pápa úrnak, második a János vitézeknél, harmadik a templomosoknál, negyedik a királynál, ötödik az esztergomi káptalanban hatodik a kalocsaiban, hetedik a nádornál őriztessék, úgy hogy ez az írást mindenkor szeme előtt tartván, se ő ne tévedjen le a felebb mondottak valamelyik pontjáról, sem a királyt vagy a nemeseket vagy másokat ne engedjen letévedni. Hogyha pedig mi, vagy utódaink valamelyike bármikor ezen rendeletünk ellen véteni akarnánk, álljon szabadságukban ezen levél erejénél fogva, minden hűtlenségi vétek nélkül, mind a püspököknek, mind más uraknak s az ország nemeseinek, öszvesen és egyenként, jelenleg és a jövőben nekünk és utódainknak ellenállani és ellenmondani örökre."

2020. április 19., vasárnap

VISSZAEMLÉKEZÉS - Nagyszerűen sikerült az író-olvasó találkozóm Miskolcon - 2015. április 17. (3/2)

Dr. Prokai Margit igazgató bemutatott a közönségnek, és méltatta írói tevékenységemet. Kezében a 
II. Rákóczi Ferencről írt könyvem, mely - bevallása szerint - neki a legkedvesebb a könyveim közül.
         Az Észak-Magyarország napilap hosszú interjút közölt velem az április 16-ai számában. Ennek részleteivel és a most készült képekkel emlékezem.
Milyen tevékenységére emlékszik vissza a legszívesebben Miskolcon?
            Huszonöt–huszonnyolc évesen komoly feladat volt egy megyei jogú város (abban az időben öt volt összesen) szerteágazó hivatásos és amatőr művészeti életét irányítani. Az egész egy álomnak tűnik. Ezen belül a legnagyobb élményem az 1973. június 10-i Diósgyőri Rockfesztivál felügyelete volt, mellyel Miskolc bekerült a rock világtörténetébe, és az 1972-es Ki mit tud? megyei-városi selejtezők és döntő rendezése. 

Szabadidejében ill. nyugdíjas korában történelmi tárgyú könyveket, tanulmányokat is írt, ír. Találkozott eközben Miskolccal, Borsod-Abaúj-Zemplén megyével?
            Életem folyamán nyolc könyvet és mintegy 400 ismeretterjesztő cikket írtam folyóiratokban, hetilapokban, napilapokban (pl. az Észak-Magyarországban, a Déli Hírlapban is), tartottam ezer körüli előadást történelmi, utazási, életviteli témákban.
Történelmi munkásságomban eddig két szakaszt dolgoztam fel a magyarság történetéből: az Árpád-ház kihalásától a török kiveréséig tartó négyszáz évet, valamint a kuruc időket megelőző és az azt felölelő II. Rákóczi Ferenc életét és szabadságharcát központba állító száz évet. Miskolcot és Abaúj, Borsod, Zemplén megyéket ezekből ki sem lehetne hagyni, ugyanis a Történeti-Magyarország fontos központi helyén találhatók, könyveimben lépten-nyomon szerepelnek az itteni települések, várak, események.
Most a trianoni diktátum igazságtalanságáról írok egy könyvet, amiből ezúttal sem maradhatnak ki a szétdarabolt Abaúj és Zemplén megyék. (Folytatom)

Az interneten találtam:

Cséti Imre (2015. 04. 18.)
Kedves Zsolt! Gratulálok a tegnapi napodhoz – nagyszerű volt az előadásod! Üdvözlettel: Imre
U. i.: kívánok sikeres 50 éves találkozót is Neked!

          Gyarmatiné Marika 
(2015. 04. 18.)

…. egy briliáns előadást tartottál.
Megismertük kedves közvetlen lényedet……
Köszönöm, Tanár Úr!!!!!!

Marinkovics Éva (2015. 04. 18.)
Kedves Botond!!Gratulálok a tegnapi sikerhez!!!!!!

Bordás Marcsi (2015. 04. 18.)
Gratulálok a sikeredhez! További jó munkát, jó egészséget kívánok!

Madarasné Éva (2015. 04. 18.)
Nagyon közvetlen, ugyanakkor színvonalas találkozó volt.

Falvassyné Majdik Edit (2015. 04. 18.)
Mindig meglepsz, gratulálok.

Visszaemlékezés - Alsóőrsi előadásom beharangozása 2015-ben


 Horvátországról megjelent útikalauzaim
Rovinj a tenger felöl

 Rabacban idegenvezetőként 1983-ban (bal szélen)
Plitvicei vízesés

 Spalatóban (Split) 2005. augusztus 16-án
Trau (Trogir) vára

A pólai (Pula) amfiteátrumban