Visszatért a Délvidék - Bácsföldvár (OHT 66 útvonalon)

    Délen - a Bácska, Dél-Baranya/Drávaszög, Muraköz, Mura-vidék területének - 1941-es visszarendeződése után Magyarország határa teljesen a vizek mentén alakult ki: Dráva, Duna, Tisza. 

           A Teleki Sámuel Kulturális Egyesület –­ kezdeményezésemre – a trianoni békediktátum 104. éves évfordulójára (2024. június 4.) megjelenteti az Országhatártúra útikalauzt. Információ: www.orszaghatartura.hu  
Most egy délvidéki települést ismerhettek meg.

Bácsföldvár (szerbül Бачко Градиште / Bačko Gradište, németül Feldwar in der Batschau) a tiszamente legdélebbi és legszegényebb magyar többségű települése.

Nevének eredete

Nevét a középkorban épült, majd a török hódoltság alatt elpusztult földváráról kapta. Először 1387-ben említik Fedwar néven, majd 1528-ban a Lázár-térképen Fewlnar néven tüntetik föl.

Fekvése

A Tiszától 6 km-re. Óbecsétől 10 km-re délre, Csurogtól 8 km-re északra fekszik a Ferenc-csatorna partján. Közelében található a Gyöngysziget (Biserno Ostrovo), mely kedvelt horgászparadicsom.

A bácsföldvári táj gyönyörű: a Ferenc-csatorna, a Tisza, a Holt-Tisza, a halastavak, a különböző kisebb-nagyobb vizek - gyönyörű látványt nyújtanak, gazdag állat- és növényvilággal.

Bácsföldvár az összefüggő magyar nyelvterület mai legdélibb települése. A még délebbre fekvő magyar többségű települések (Temerin stb.) már enklávé-jellegűek.

Története

Első említése a 15. században történik. Valaha földvár állott itt, amely a török hódoltság alatt elpusztult. A karlócai béke után kezdett újratelepülni. 1848-ban súlyos harcok és vérengzések helyszíne. A szerbek közel 100 magyar fejét levágtak, és a katolikus templom oltárára tették ki. Ezek a véres tettek nem csak szerb oldalról voltak, a magyar fél is hajtott végre hasonlókat, ámbár nem ilyen véreset.

Bácsföldvárról semmilyen adat nem maradt arra nézve, hogy 1941-ben hogyan történt a magyar csapatok bevonulása, csupán az 1918-as betelepítettek kiutasítása történt meg, akik közül egy sem fizetett életével az intézkedések hatására. A háborús bűnöket kivizsgáló bizottság mégis 5 embert talált felelősnek az 1941-es eseményekért.

1910-ben 6609 lakosából 3795 magyar és 2739 szerb volt.

A trianoni békediktátumig (1920. június 4.) Bács-Bodrog vármegye Óbecsei járásához tartozott.

Az 1944-es becsei gyilkosságok rögtön megkezdődtek a település október 23-i szerb "felszabadítása" után, bár ezek eleinte szórványosak voltak. A foglyok legtöbbjét a községi zárkába vitték, ahol verések és kínzások közepette kb. egy hétig tartották őket fogva. Számukat emelte, hogy november vége felé megtalálták a helyi Nyilaskeresztes Párt tagnévsorát. A kivégzések éjjel történtek a Csonthalom nevű hely közelében. Egy terhes anya is volt a kivégzettek között, akinek ugyanúgy nem kegyelmeztek, mint többi sorstársának. A bácsföldvári áldozatok száma 600 fő körüli.

A délszláv háborúk és a három menekülthullám jelentős változást hozott a falu életébe, közel 500 menekült telepedett meg.

Népesség

§                    1910-ben 6609 lakosából 3795 magyar, és 2739 szerb

§                    1991-ben 5625 lakosa volt, melyből többek között 3068 magyar, 1938 szerb

§                    2002-ben 5445 lakos, 2519 magyar, 2417 szerb

Demográfiai változások

1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002	2011
6512	6178	6106	5986	5764	5625	5445	5110

Természet és szabadidő

Bácsföldvártól mindössze 3 km-re található a Tisza folyamának szabályozása után megmaradt holtága, az úgynevezett Gyöngysziget melletti Holt-Tisza. A holtág mellett 8 kilométeres hosszúságban üdülőházak helyezkednek el. A Gyöngysziget melletti Holt-Tisza 2008. óta van védelem alatt. E területet északon Óbecse és Törökbecse, délen Csurog és nyugatról Bácsföldvár határolja. A holtág 23 706 m hosszú, a Tisza vajdasági holtágai közül a leghosszabb. A vizes élőhelyek,mocsarak, gyepek, szikesek változatossága, az itt megtalálható nagyszámú ritka és veszélyeztetett növény- és állatfaj, de különösen a gazdag madárvilág e területnek nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi jelentőséget is ad. 1997. óta nemzetközileg fontos madár élőhelynek számít. Gyöngyszigeten beszerezhető a híres krokán szőlőből készült bor, mely még a brit királyi család asztalára is felkerült. A Gyöngysziget körül 22 km-es turista útvonal várja a természet szerelmeseit.

Híres emberek

Itt született:

   Bencz Boldizsár (1910–1949) író, költő, műfordító, újságíró

   Bencz Mihály (1913–1970) költő

    Lovász Pál (1896–1975) költő

   Bori Imre (1929. december 28. – 2004. április 22.) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár

   Megyeri Lajos (1935. május 5.) zeneszerző, zenepedagógus, karmester

Látnivalók           

    Az 1806-ban épült Szent Mihály római katolikus templom: 1807-ben I. Ferenc osztrák császár és magyar király, a róla elnevezett Ferenc-csatorna építését meglátogatta, s látván ez egyszerű szegényes templomot, elrendelte saját költségén az új templom építését. A munkálatok 1833-ra fejeződtek be. 1909-ben a templomot kibővítették és új 46 m magas tornyot emeltek.

Az 1773-ban épült görögkeleti (szerb) templom   

  A neobarokk stílusú Városháza

 A Gyöngysziget melletti Holt-Tisza Természetvédelmi Park

Malom

Kultúrház

(Elsődleges forrás: Wikipedia)