A Smithsonian Folklife Fesztivál (SFF) történetében rekordot döntött a
Magyarország részvételével megtartott rendezvénysorozat látogatottsága, és az
amerikai függetlenség napján eladott magyar ételek és italok mennyisége is
felülmúlta a korábbi csúcsokat. Ezt mondta a
fesztivál zárónapján Balatoni Mónika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
államtitkára. A látogatóinak száma az elmúlt két hét alatt meghaladta a
másfél milliót, és július 4-én több mint 10 ezer adagot értékesítettek magyar
ételkülönlegességekből a Budapest Bistróban. "Magyarországnak ennél jobb
országimázst nem tudok elképzelni" – mondta Balatoni Mónika – az amerikai
fővárosban száz magyar előadóművészt és kézművest felsorakoztató, Magyar
örökség – Az újjáéledés gyökerei című fesztiválprogramról.
A washingtoni magyar rendezvény méreteiben a Mesterségek
Ünnepének öt-hatszorosa. "Két hét alatt több mint másfél millió ember
ismerkedett a magyar kultúrával. Látta és felállva, ujjongva tapsolta meg
azokat a művészeket, akiket a szívüket-lelküket elhozták Washingtonba, és
belülről, hitelesen fogalmazták meg azt a magyar virtust és gondolatot, ami a
génjeinkben, a gyökereinkben van. Megmutatták, hogy ez nemcsak a múlt, hanem
élő kultúra, amely generációkon át öröklődik" - nyilatkozott az
államtitkár
Fülemile Ágnes, a New York-i Magyar Kulturális Központ
igazgatója, a magyar fesztiválprogram társkurátora az MTI-nek elmondta, a
fesztiválprogramnak párhuzamos "csapásirányai" voltak, amelyek
egymást kiegészítve váltak igazán sikeressé. A kurátor szerint nagyon erős volt
a táncos program. A zenészek reprezentatív keresztmetszetét adták mind az
úgynevezett revival zenének, mind pedig az adatközlői zenei tudásnak. Washingtonba 30 kézműves utazott ki, akiket a
Népművészeti Egyesületek Szövetsége, segített kiválogatni.
Magyarországról az UNESCO által elindított
szellemi-kulturális örökség gondolatot két hagyományőrző közösség képviselte:
Karcagról a pásztoréletmódot bemutató Csontos juhászcsalád, Kalocsáról pedig öt
asszony, akik pingáltak, ékszert készítettek, hímeztek és divatbemutatón is
részt vettek. A határokon kívüli közösségek közül a Gyimesből, a kalotaszegi
Méráról, a mezőségi Székről, illetve a bácskai Kishegyesről érkeztek részvevők.
A fesztiválprogram pávás logóját Kaszta Dénes tervezte, és
az arculatot meghatározó épületeket az Ybl-díjas, Makovecz-tanítvány, Siklósi
József tervezte.
"Az amerikai magyarok közül nagyon sokan fejezték ki
köszönetüket azért, hogy a kultúrájukat méltóképpen megjelenítették itt, hogy
büszkék lehetnek. Rámutatott: fontos kormányzati célkitűzés, hogy a
diaszpórában élő, második-harmadik generációs magyarok is megismerkedjenek
őseik kultúrájával és Magyarországra is ellátogassanak.”
Fülemile Ágnes felidézte, hogy találkozott olyan
amerikaiakkal, akik 20-30 éve minden SFF-fesztiválon ott voltak, de ilyen még
tapasztaltak. "Nem szoktak állva tapsolni az emberek, nem szokott
szinte szétrobbanni a nagysátor a nagyszinpad körül az ovációtól" - mondta. Balatoni
Mónika rámutatott: a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a fesztiválon való
megjelenésnek a kulturális mellett turisztikai és egyéb gazdasági hozadéka is
van. (Forrás: Rechpoi Hírek, 2013.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése