Jugoszláv Királyság nevet vette fel a délszláv állam - 1929. október 3.

Ismét egy csemegével szolgálok a történelmet és a magyarság múltjával szívesen foglalkozó látogatóimnak.

Szerb-Horvát-Szlovén Királyi Állam (SZHSZ) 1918. december 1-én született meg. Sándor király 1919 januári rendeletével az államot nyolc tartományra osztotta. A Magyarországtól elcsatolt Bácska (Bács-Bodrog vármegye), Bánát (Torontál és Temes vármegye) és Baranya (az ún. baranyai háromszög) Vajdaság néven az új állam egyik tartománya lett.

A délszlv állam alkotórészei minden lényeges szempontból – történelmi fejlődés, politikai kultúra, társadalmi fejlettség, gazdasági szint, nyelv, jogrendszer, vallás, kulturális szint és hagyományok – óriási különbségeket mutattak. Az állam számos olyan strukturális jellemzővel rendelkezett, melyek eleve megkérdőjelezték hosszú távú életképességét. Legsúlyosabb születési hiányossága az volt, hogy nem nemzetállamként, hanem több nemzetiségű államként jött létre. Etnikai heterogenitását jól mutatja, hogy a legnagyobb lélekszámú nemzet, a szerbek aránya mindössze 38–39%-os volt. A szerb politikai elit ezen probléma kezelésére két kísérletet tett:

Az első kísérlet az állam megalakulásától 1929-ig tartott. Ennek lényege három dologban fogható meg: 1. Megteremtették és hangoztatták a "szerb-horvát" politikai nemzet ideológiáját. 2. Erőteljes közigazgatási centralizációt folytattak és így próbálták elejét venni mindenféle föderációs és autonómista törekvésnek. 3. A szerb politikai elit minden politikai, közigazgatási és katonai pozíciót elfoglalt, sőt a gazdasági erőforrások birtoklásában is megpróbált saját maga javára arányeltolódást elérni.

Ezeket a törekvéseket a jugoszláv állam nem szerb lakói nem fogadták el. Például a horvátok mereven elutasították a "szerb-horvát nemzet" koncepcióját és a centralizációt, ehelyett a jugoszláv állam föderalizálása és ezen belül a horvát területek autonómiájának kivívására törekedtek.

I. Sándor király a nemzeti unitarizmus jegyében 1929. október 3-án királyi paranccsal átkeresztelte az addig Szerb-Horvát-Szlovén (SHS) Királyság néven az Antant által összetákolt államot Jugoszláv Királyságra, ezzel egyidőben feloszlatta a parlamentet, és betiltotta a politikai pártok működését.

A szerb hegemónia megteremtésére ez, a második kísérlet a királyi diktatúra keretei között bontakozott ki. Sándor és köre arra törekedett, hogy megteremtse az egységes jugoszláv nemzetet. Ennek a szándéknak a lényege két dologban fogható meg: 1. Ideológia szempontból: a szerbek, a horvátok és a szlovének, illetve az országban élő többi szláv nép egyetlen egységes nemzetet, a jugoszláv nemzetet alkotja. 2. Közigazgatási szempontból: a bánságok határainak olyanféleképpen történő meghúzása, hogy egyrészt a hagyományos történelmi egységeket feldarabolják, másrészt a lehető legtöbb bánságban biztosítsák a szerb többséget.

A két világháború közötti jugoszláv állam politikai szempontból tulajdonképpen centralizált, militarista nagyszerb állam volt. Az államszervező elv nem a nemzeti összetételhez igazodó föderalizmus, hanem a legerősebb nemzet, a szerb hatalmi törekvéseinek szolgálatába állított centralizmus lett.  Bár Sándor királyt 1934. október 9-én horvát usztasák Marseille-ben megölték, utóda némileg felpuhított formában továbbvitte ezt a politikai vonalat. Ennek megfelelően a harmincas években változatlan intenzitással folyt a föderalisták/autonomista tömörülés és a centristák küzdelme.

Ez az erőszakkal összerakott ország az első adandó alkalommal szétesett, majd a II. világháború után a győztes hatalmak ismét összeparancsolták. De amikor a történelem megint lehetőséget adott az ott élő népek szétválására, azonnal meg is tették, több helyen fegyveres harc árán. Ma nagyon sok nemzetállam található a helyén.

A trianoni diktátum következtében Magyarországtól az akkor kialakított délszláv államhoz csatolt területek adatai

Baranyai háromszög (Baranya vármegye egy része) Bácska (Bács-Bodrog vármegye) Bánát (Temes-Torontál vármegye) Murán inneni terület (másképpen Muravidék: Vas és Zala vármegye egy része) Muraköz (Zala vármegye egy része) Összesen

1 143,7 km2 8 150,5 km2 9 588,0 km2 968,7 km2 700,0 km2 20 551,0km2

Az 1921-ben Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak nevezett ország magyar lakossága területi megoszlásban

Bácska Vajdaság összesen   Bánát Baranya  Muraköz Vajdaságon kívül Murán innen  Horvátország  Egyéb helyeken Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban összesen

260 988 376 107 98 481 16 638 19 04 91 575 14 065 70 021 5 585 467 575

(Felhasználtam: A Vajdaság sorsa az első Jugoszláv Állam keretei között 1918-1941. Szerző: Gulyás László)

A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság összerakása

Spalató (ma: Split)