A régi dunántúli főnemesi családból származó Zichy Antónia 1834-ben ment hozzá gróf Batthyány Lajoshoz, majd beköltöztek az ikervári Batthyány-kastélyba. Öt gyermekük született, de a felnőtt kort csak három érte meg: Emanuela, Ilona, Elemér.
Antóniát édesapja honszeretete igazi honleánnyá tette, és nagy hatással tudott lenni a férjére is. A szabadságharc kitörésekor Batthyány a Habsburg-hű horvátok ellen fegyvert fogva nemzetőrnek állt. 1848. június 13-án a Vas megyei nemzetőrség zászlaját Antónia avatta föl. Férjével tartott Pestre, amikor a közelgő Windischgracz csapatai ellen a nép sáncokat épített.
Batthyány pályájának felfelé ívelő szakaszában ifjú felesége politikailag is segítőtársa lett, méltó képviselője ellenzéki elveinek. Látványosan tüntetett férje politikai nézetei mellett az országgyűléseken éppúgy, mint színházakban, bálokon. Pesti szalonja a társasági élet központja volt. Miniszterelnök feleségként is mindig méltóan viselkedett.
1849. január 9-én tartóztatták le koholt vádak alapján Magyarország első alkotmányos miniszterelnökét. Antónia hetente kétszer látogatta a férjét. Eleinte amikor még tehette, gyermekeit is magával vitte. 1849 szeptemberében ítélték a volt miniszterelnököt kötél általi halálra. Október 5-én titokban bement Antónia a férjéhez, és előzetes kérésére egy papírvágó tőrt csempészett be hozzá, amellyel Batthyány megsebesítette magát, így nem tudták felakasztani, ehelyett főbe lőtték a lipótvárosi Újépület udvarán az aradi vértanúk kivégzésével egy napon 1849. október 6-án.
Holttestét közvetlenül a kivégzése után kilopatta felesége, és a pesti ferences rendi templomba befalaztatta.
Batthyánynénak a kivégzés után el kellett hagynia Magyarországot, csak 10 év múlva térhetett haza, amikor részt vett a Batthyány Lajos emlékére az ifjúság által szervezett gyászmisén. Batthyányt hivatalosan méltó módon csak 1870-ben temették el.
Zichy Antónia soha sem tudott megbocsátani Ferenc Józsefnek, és nem tudta elfogadni a kiegyezést.
Élete hátralévő részében sokat jótékonykodott. Damjanichnéval együtt hozták létre a Magyar Gazdaasszonyok Egyesületét az özvegyek, árvák támogatására.
1888. szeptember 29-én hunyt el. Kívánságára férje búcsúlevelét a szívére helyezték.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése