Munkácsy Mihály születésnapjára - február 20. Életműve 4/4.

Probléma a festményeivel

            Düsseldorfban alakult ki sajátos festőtechnikája is, amelynek lényege a bitumennel való alapozás. Ez a 19. század elején szokásos fehér alapra való festéssel szemben látszólag a régi mesterek színes, un. bolusz alapozásához való visszatérést jelentené. A festők azonban túlzásba vitték ezt a technikát, mert nem csupán az alapozáshoz használtak bitument, hanem a palettájukon is feltornyoztak egy fehérrel kevert bitumenmennyiséget. A vászonra felvinni szándékolt színhez ebből a masszából egy kis részt mindig hozzákevertek. A bitumen összefogta a színeket, mondhatni automatikus színharmóniát és tónusegységet idézett elő. Az egyes színek hamar beszáradnak, de a bitumen mint szerves anyag tovább dolgozik és idők folyamán elnyeli a rá festett és vele összekevert színeket. Munkácsy ezt még azzal tetézte, hogy képei többségének felvázolásakor a bitumenes vödörből gyakran kézzel rakta fel a masszát, mely mind a mai napig képlékeny maradt. Így aztán nem csak a színelnyelés, de a festékfelület felpuhulása következtében előálló lecsúszás lehetősége is veszélyezteti a Munkácsy-műveket. Ennek megakadályozására az ilyen technikával készült műveit (pl. Siralomház, Milton, Tépéscsinálók, mely egyike nemzeti képzőművészetünk fő műveinek, 1848–49 hősi tragédiáját és nagyságát, eszméit és küzdelmeit fejezi ki) hűtött óriás tárlókban, frizsiderekben kell őriznünk. Mégis, a gondos kezelés ellenére a képek egyre sötétebbé válnak.
(Forrás: Végvári Lajos: Munkácsy Mihály 1844–1900, Képzőművészeti Kiadó, 1983, Düsseldorf c. fejezet, 32–43. oldal)

Munkácsy Mihály hatása

            Munkácsy Mihály kompozícióteremtő készsége és romantikusan expresszív realizmusa a magyar festőnemzedékek egész sorára volt hatással. Elég itt utalni Hollósy Simon, Thorma János, Tornyai János, Koszta József életművére.

Írásai

            Levelezését és emlékezéseit Emlékeim (Bp., 1921 és 1951) és Munkácsy Mihály válogatott levelei (szerk. Farkas Zoltán, Bp., 1952) címmel adták ki.

Emlékezete

Munkácsy Mihály sírja Budapesten a Kerepesi temetőben (Telcs Ede alkotása).

 

         Intézmények, utcák, egyesületek viselik a nevét, néhány közülük: gimnázium és szakközépiskola Kaposváron; szakközépiskola Zalaegerszegen, általános iskola Miskolcon, Pápán, Székesfehérváron; művelődési ház Törökbálinton; horgászegyesület Gyulán. (Már két nappal temetését követően elsőként neveztek el róla utcát Békéscsabán, 1950-től már tér is viselte a nevét ugyanitt.)

    1951-ben Békéscsabán a megyei múzeum Munkácsy Mihály tiszteletére a Munkácsy Mihály Múzeum nevet vette fel. E múzeum kertjében őrzik Borsos  Miklós Munkácsy Mihályról 1959-ben készített köztéri szobrát.

         1994-ben, születésének 150. évfordulója alkalmából Békéscsabán megalapították és működtetik a Munkácsy Mihály Emlékházat.

            Az 1994-es Munkácsy-év kapcsán a Kárpátalján, Munkácson (ma: Ukrajna), a Rákóczi-kastélyban működő művészeti iskola felvette Munkácsy Mihály nevét, és a patinás épület két helyiségében emlékszobát is létesítettek a nagy festő tiszteletére.

            2009-ban krátert neveztek el róla a Merkúron. (Ismeretes, hogy a Merkúr krátereit a legnagyobb ismert művészekről nevezik el. A Merkúron magyar művészek közül Jókai Mórról, Liszt Ferencről és Bartók Béláról és André Kertészről neveztek még el krátert.)

Debrecenben láttam