KILENC ÉVE ILYEN IS VOLT
Mihai Răzvan Ungureanu történész, politikus, diplomata 1968. szeptember 22-én, a Moldva országrész központjában, Iasi-ban (magyar neve: Jászvásár) született.
1998–2001. között a külügyminisztérium államtitkára. 2004-ben lépett be a Nemzeti Liberális Pártba (PNL). 2004. december 29-én nevezték ki a Tăriceanu-kormány külügyminiszterének. A tisztségből 2007. elején mondott le. 2007. decemberében Traian Băsescu kinevezte a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőjévé. Emil Boc lemondása után nevezte ki miniszterelnökké Traian Băsescu elnök; esküjét 2012. február 9-én tette le.
A kabinetben megmarad a négy RMDSZ-es tag: Markó Béla mint miniszterelnök-helyettes, továbbá Ritli László egészségügyi, Borbély László környezetvédelmi és Kelemen Hunor művelődési miniszter.
Mihai Răzvan Ungureanu nem csupán neve révén kötődik a magyarokhoz (nevének jelentése: magyar, magyarországi), önéletrajza szerint az angol, német, és francia nyelv kiváló ismerete mellett kielégítő módon magyarul is olvas – sőt valamelyest beszéli is nyelvünket. Történészként több publikációjában is írt a csángókról. Nacionalista román újságok már megbízása másnapján támadták azzal, dicsekszik, hogy tud magyarul.
A kormányfő – aki Oxfordban szerzett mesteri diplomát hebraisztikából, majd a jászvásári egyetem történelem tanszékén doktorált – O hartă a comunităţilor catolice din Moldova. (A moldvai katolikus közösségek térképe), valamint Câteva aspecte ale regimului asimilării confesionale în Moldova. Genealogii de „botezaţi”. (A moldvai konfesszionális asszimilációs rendszer néhány jellemzője. „Megkereszteltek” genealógiái) címmel publikálta tanulmányait. A Bukaresti Tudományegyetem történelem tanszékének professzora.
A magyar–román kapcsolatokat mindig fontosnak tekintette: külügyminiszteri kinevezését követően, 2005-ben meggyőzte Călin Popescu Tăriceanu kormányfőt, hogy első külföldi útjuk Budapestre vezessen. Egy, akkor a Heti Válasz című hetilapnak adott interjúban az etnikai alapú területi autonómia helyett a decentralizációt szorgalmazta, a csángók kapcsán pedig kifejtette: ragaszkodik ahhoz, hogy a román elem „fantasztikusan erős” a csángókban, azonban még csupán részeredmények állnak rendelkezésre a témáról, a kutatás vége még messze van.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megbízott elnöke az MTI-nek nyilatkozva fontosnak tartotta, hogy olyan politikus alakíthat kormányt Romániában, aki részese volt az ún. bálványosi folyamatnak. Toró visszaemlékezése szerint Ungureanu külügyi államtitkárként 2000-ben jelen volt a Bálványosi Nyári Szabadegyetem rendezvényein, ahol Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárral vett részt nyilvános beszélgetésen. ”Mihai Răzvan Ungureanut a román-magyar kapcsolatok normalizálása híveként ismertük meg” – jelentette ki Toró.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségben (RMDSZ) is pozitív kép alakult ki Ungureanuról. Külügyminisztersége idején szereztek először pozíciókat a román diplomáciában magyar politikusok. Ekkor lett a román külügyminisztérium államtitkára az RMDSZ által jelölt, Niculescu Tóni, és ekkor nevezték ki Románia vilniusi nagykövetének Tokay Györgyöt. Tokay után nem kapott magyar nemzetiségű személy nagyköveti megbízást a román diplomáciai testületben. Ungureanunak fontos szerepe volt a román-magyar közös kormányülések szervezésében is. „Büszke vagyok arra, hogy az ő mandátuma alatt kezdhettem el a munkát a román Külügyminisztériumban” – nyilatkozta az MTI-nek Niculescu Tóni, aki jelenleg is a külügyi államtitkári tisztséget tölti be. Hozzátette, mindig kiváló volt az együttműködése Mihai Răzvan Ungureanuval, aki minisztersége idején, Románia EU-csatlakozása időszakában gyakran bízta meg azzal hogy Brüsszelben, az EU intézményeiben helyettesítse őt. Ezt Niculescu azért tartotta gesztusértékűnek, mert az EU-s ügyek nem tartoztak az ő hatáskörébe, a külügyminisztériumnak EU-s ügyekkel megbízott államtitkára is volt abban az időben.
Jászvásár néhány magyar vonatkozása
A Jászvásáron székelő moldvai vajdák testőrsége magyarokból állt.
Egy 1566-os forrás szerint a Jászvásáron tevékenykedő mesterek nagyobb része német és magyar luteránus volt.
1641. október 3-án Petrus Deoodatus szófiai püspök látogatása alkalmával írta: „A bor egy kicsit savanykás, a kenyér nem rossz, különösen az nem, amelyiket a magyarok sütik”.
1648. március 2-án Marcus Bandinus marcianapolisi érsek írta: „A katolikus nép ebben a városban magyar, akik ezelőtt fejenként többen voltak ezernél. Katolikus templom egy van fából kőfundamentumon”.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése