Érdekességek a diktatúra jellemrajzához - Berija 2/2.

 

            A vezetők között a kapcsolatok szövevényes rendszere épült ki. Még a leghétköznapibb tevékenységnek is lehetett politikai jelentősége, amennyiben az udvaroncot közelebb vitte a Gazdához. A fiatal Lavrentyij Berija – Grúzia kiskirálya – egy közösen eltöltött kiránduláson felajánlotta Sztálinnak, hogy segít kigyomlálni a kertjét: az övébe tűzött egy baltát, és közölte Sztálinnal, hogy nincs az a fa, amit ne tudna kivágni. Sztálin értette a célzást. Nemsokára ő lett a Szovjetunió főhóhéra.

            Amikor Sztálin 1938-ban Beriját kinevezte az NKVD élére, és Moszkvába helyezte át, maga választott számára lakhelyet, egy pazar nemesi palotát. (Ma a tunéziai nagykövetség épülete.) Felesége és fia az épület egyik szárnyába lakott, Berijának pedig a másik oldalon voltak a szobái és irodái. Itt több női áldozatát megerőszakolta. Amikor egyikük elutasította Beríja közeledését, de az őr véletlenül mégis odaadta neki a szokásos virágcsokrot, Berija állítólag ezt kiabálta: „Ez nem csokor, hanem koszorú!”.

0

            Sztálin a privilégiumok feletti őrködés jogát magának tartotta fenn. Minden vezetőnek ő választott autót, például Berija egy páncélozott Packardot, valamint egy ZiSZ-t és egy Mercedest kapott.

            A képen Sztálin udvarának két legelvetemültebb szörnye látható 1934-ben. A XVII. Kongresszuson csatlakoztak a vezetőséghez (csak később jutottak a hatalom csúcsára). Berija és Jezsov, a Központi Bizottság emelkedőben lévő tisztviselői a kongresszus alkalomból pózol a fényképezőgép előtt. Jezsov ambiciózus, fanatikus, jó természetű, ám betegségekre hajlamos, biszexuális törpe volt. Mindenki szerette egészen 1936-ig, amikor kinevezték a politikai rendőrség (NKVD) élére, és Sztálin legádázabb gyilkosává lépett elő. Beriját gátlástalansága miatt helyezték át 1938-ban Moszkvába, hogy elpusztítsa Jezsovot. Meg is tette, sőt személyesen felügyelte kivégzését!

          A szovjet vezetők nagyon szerettek fényképezkedni. Az 1930-as években készült képen a két mukatárs, Bagirov (x) és Berija (xx) látható. Sztálin halála után mindkettőt kivégezték.

Források:

Kun Miklós: Az ismeretlen Sztálin

Simon Montefiore: Sztálin. A Vörös Cár udvara.

Kun Miklós: Oroszország válaszúton

A humor szemszögéből:

            Sztálin nagy beszédet tart, amikor a harmadik sorban valakire nagyon rájön a köhöghetnék. Hosszasan köhög, Sztálin vészjóslóan félbeszakítja beszédét és megkérdezi:

-Elvtársak, ki zavarja köhögésével a beszédemet?

            Senki nem jelentkezik, mire Sztálin Berijához, a politikai rendőrség főnökéhez fordul: –Berija elvtárs, kísérje ki az első sort!

            Az első sorban ülőket kiviszik, lövések hangja szűrődik be..

            Pár perc múlva a köhögési jelenet megismétlődik, a harmadik sorban ülő elvtárs ismét nem jelentkezik. -Berija elvtárs, kísérje ki a második sort!

            Berija teljesíti az utasítást, újabb lövöldözés hallatszik.

            A göthös elvtársra újból rájön a köhögés, s mivel most már a harmadik sor következik, hogy a sorában ülő társait megmente, Sztálin kérdésére elhaló hangon jeletkezik.

            Mire Sztálin így fordul Berijához: –Berija elvtárs, az én kocsimmal vitesse el ezt a szegény, beteg elvtársat a Kreml ügyeletes orvosához, mert mindenki jól jegyezze meg, a szocializmusban a legfőbb érték az ember!