2024. október 18., péntek

Dugonics András: Etelka c. regényéről

Dugonics András fő irodalmi alkotásának a kortársak által nagyra értékelt, ám az utókor által elfeledett Etelka tekinthető. Három változata ismert, 1788-ból, 1791-ből és 1805-ből. Az első kettő eltérései jelzik az író koncepciójának kisebb változásait, a stiláris finomításokkal is hangsúlyosabbá tett mondanivalót. A harmadik abban különbözik az előző kettőtől, hogy szögedi nyelvjárásban szólal meg.
A mű, melyet lábjegyzetek sokasága kísér, különös elegye a regénynek és a tudományos igényű történelmi tanulmánynak, így alkotván egy rendkívül eredeti irodalmi műfajt. A mű a honfoglalás és államalapítás közötti időben játszódik, de a hun–magyar őstörténet korábbi szakaszaiba is visszanyúlik. Dugonics András célja az volt, hogy megmutathassa „Régi Magyarainknak Nap-keleti eredeteket…” 
Dominálnak benne a leíró részek, melyek a honfoglalás kori magyarság szokásaival, életmódjával, magánéletével foglalkoznak. Olyan magyarságképet állít olvasói elé, amelynek alapja a nyelvi, kulturális közösség.
Az Etelka számtalan különlegessége közül elsőként ötlik szemünkbe a Honnyaim! című előszó. Ebben Dugonics jellemzi főhősét, Etelkát, dicsőíti eleink dicső tetteit, majd magyarságát, haza- és nyelvszeretetét hangsúlyozza, felsorolja művének forrásait, és utalást tesz a könyvben található jegyzetekre is. Az előszó hatásosan vezeti be a könyv rendkívüli újdonságait. Újdonság a műfaja – regény, az újdonság erejével hatnak felhasznált forrásai – Anonymus, Bölcs Leó, Bíborbanszületett Konstantín művei mind a 18. században bukkantak föl a feledés homályából, valamint újdonságszámba megy az is, hogy a szerző a legújabb történeti és nyelvészeti szakirodalmat használja – többek közt Pray György, Bél Mátyás nevét és művét idézi. Teszi mindezt meghökkentően eredeti, ugyanakkor archaizáló, ékes és míves magyar nyelven.
(Forrás: Rénhírek, Wikipedia)

Benedekné Virág Katalin blogjából:
December 16. Etelka névnap. (magyar-irodalmi)
Dugonics András névalkotása az Etele férfinévből.
Feladata az önelfogadás és a kapcsolatok építése és segítése. Törekszik békességben élni a szomszédsággal, a világgal. Szüksége van hitre és bizalomra, akkor képes kiteljesedni. Azonban sikertelenség esetén illúziókba menekül. Bátorsággal kell szembenéznie a nehézségekkel, mert a tudásával képes ezeket megoldani. Személyiségével hatást gyakorolhat a környezetében élőkre, és egymást támogathatják. Ez lehet jellemző házasságára is. Csak együtt és egymásért élhetnek, ha boldogok akarnak lenni. Figyeli környezetének reakcióját. Túlzott érzékenysége miatt bolhából elefántot csinál. Csapdája az  illúziók kergetése lehet, amely csalódásokhoz és pszichés labilitáshoz vezethet.

Néhány nevezetes Etelka:
§    Csapó Etelke, Petőfi Sándor szerelme
§    Görgey Etelka műfordító, teológus, hebraista, református lelkész
§    Hory Etelka írónő, a kalotaszegi népi hagyományok gyűjtője
§    Judik Etel – színésznő, Karinthy Frigyes első felesége
§    Simon Mária Etelka iskolanővér, vértanú
§    Szapáry Etelka gróf Andrássy Károly felesége
§                    Etelka volt a neve a az Osztrák-Magyar Monarchia egyetlen tankhajójának is az 1890-es években, amely a Fiumében épített (1883) olajfinomítóba szállította a kőolajat.
–Az 1990-es évek névadásában az Etelka név ritka, az Eta és Etel pedig egészen szórványos név volt, a 2000-es években pedig nem szerepelnek a 100 leggyakrabban adott női nevek között.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése