2018. december 30., vasárnap

Hol, mikor koccintanak Szilveszterkor?

            A Föld gömbölyűségénél fogva nem egyszerre ünnepeljük a szilvesztert, mert például Szentpétervárott akkor csendülnek össze a poharak, amikor mi még a tévé szilveszteri műsorát nézzük. A Történelmi-Magyarországon Erdély és a Partium kétszeri Romániához csatolásával két időzóna jött létre. A szomszédos erdélyieknek így egy óra előnyük lett, akárcsak a közel-keleti országok vagy Dél-Afrika lakóinak. Ugyanakkor mi már javában „másnaposak” vagyunk, amikor Brazíliában, Kanadában és az Egyesült Államokban megérkezik az új év.
            Több millió embernek azonban ez az éjszaka is csak egy a sok közül. Ők máskor köszöntik az új évet. Az iszlám, a zsidó hitűek addigra már túlesnek rajta, Ázsiában pedig a holdújév ad alkalmat az ünneplésre. Európában is csak a múlt században történt meg az egységesítés. A régi Rómában eleinte a „tavasz igazi érkezését”, a március elsejét tekintették az új év első napjának, de még a köztársaság korában, i. e. 153-ban áttértek a január 1-jére. A kereszténység megszületésekor január 6-a, majd a negyedik
században december 25-e lett az év első napja. XI. Ince pápa (uralkodott: 1676. szeptember 21. – 1689. augusztus 12.) rendelte el a polgári év január elsejével történő kezdését. Ez vált aztán általánossá, s ezt vette át a ma is használt Gergely-naptár. Az egyházi év azonban adventtől adventig tart. Angliában pedig 1751-benszavazta meg a parlament, hogy a következő évtől január elseje legyen az új esztendő első napja. Addig ugyanis március 25-én kezdődött náluk az új esztendő.
            December 31-e, az év utolsó napja I. (Szent) Szilveszter pápa emlékünnepe (a Szilveszter nevű pápákról a december 31-i bejegyzésemben írok), aki Nagy Konstantin császár idejében (uralkodott: 314–335) élt. Ebben az időben vált az egyház az állam első intézményévé. A pápa életét és csodás tetteit számos legenda övezi.
            Bármikor tartották is az évváltást, mindig fényesen megünnepelték az emberek. A mai szilveszteri szokások szinte egytől egyig a múltban gyökereznek, bár a tájegységként és népenként kialakult ősi szokásoknak mára csak halvány másolatai maradtak fenn.
(A Veszprémi 7 Napban 1997. november 18-án megjelent cikkem alapján.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése