Egy erdélyi várkastély – Vajdahunyad vára – is helyet kapott a népszerű Tourism Review turisztikai honlap által összeállított listán, amely Európa 10 legszebb kastélyát ajánlja az utazóknak.
A vajdahunyadi
vár középkori eredetű. Mikszáth Kálmán „a várak királyának”
nevezte. 1409. október 18-án kelt oklevelében Luxemburgi
Zsigmond Vajk (Woyk) kenéznek, Hunyadi János apjának
adományozta a hunyadi birtokot, amelyről később a család a nevét is vette. A család ezután építette a mai vár elődjét,
birtokközpontul. Hunyadi János kormányzósága alatt a várban élt
felesége, Szilágyi Erzsébet. Az apjától örökölt kicsiny erősséget Hunyadi
János ekkor építette ki rangjához méltó lovagvárrá. Később két jelentős építési
periódus formálta a várat: Bethlen Gábor 17. század eleji és
Zólyomi Dávidné század közepi átalakításai.
1618-ban került az iktári Bethlen család tulajdonába. Bethlen
Gábor átalakíttatta és külső védművekkel erősíttette meg a várat, majd az
uradalommal együtt unokaöccsének, Bethlen Istvánnak adományozta.
Annak 1632-es halála után rövid ideig felesége, Széchy
Mária lakta. 1648-ban Zólyomi Dávidné Bethlen
Katalin szerezte meg.
1725-től a kincstári uradalom hivatalai kaptak benne
helyt. A várat utoljára 1784-ben használták katonai célra, amikor a
vármegyei nemesség nagy része itt talált védelmet
a Horea-felkelés elől.
1807-es
látogatásakor I. Ferenc elrendelte felújítását, de a munkálatoknak 1818-ban
egy villámcsapás okozta tűz vetett véget.
A szabadságharc után a járási hivatalok is a várban
működtek. 1854-ben ismét tűz pusztította.
1868-ban Arányi
Lajos népszerűsítő kampánya nyomán közadakozásból kezdték meg az
évtizedekig elhúzódó helyreállítást. Eredetileg Rudolf
főhercegnek szánták, a magyar nemzet ajándékaként. A helyreállítást
előbb Schulcz Ferenc,
majd 1870 és 1874 közt Steindl Imre irányította.
Ők a kor felfogása szerint egységesen gótikus stílusúvá igyekeztek
„visszaalakítani” a várat. Egyes részeket megsemmisítettek vagy kiemeltek és
helyükre újakat toldottak be (ezeket a változtatásokat később részben
kijavították). Steindl alakította ki a tetők mai formáját. Tudományos igényű
restaurálása Möller István nevéhez köthető (1907–1913). A
trianoni békediktátummal a Román Királysághoz került. Belső tereiben
történelmi, régészeti és néprajzi tárgyakat láthatunk.
Az 1896-os budapesti millenniumi
kiállítás Alpár Ignác által tervezett Történelmi Épületcsoportja
jelentős részben a vajdahunyadi vár részleteinek utánzatából áll. Az ún.
Vajdahunyad vára előbb fából épült föl a Városligetben, majd a nagy siker
miatt Alpár 1908-ig kőből újraépítette. Tartalmazza többek között
a Nebojsza-torony és a Mátyás-loggia másolatát. (Forrás: Wikipédia)
(2015-ben találtam)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése