Gyertyaszentelő Boldogasszony napján (február 2.) szoktak a katolikusok gyertyát szentelni. A hagyományos társadalomban a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embereket. A sublótban, a ládafiában tartották, vagy szalaggal átkötve a falra helyezték. Időjárás- és terményjósló hiedelmek is kapcsolódtak e naphoz. Közismert a medvével való jóslás: ha kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a hideg.
Balázs napján (február 3.) a Dunántúlon is szokás volt a Balázs-járás. Maskarába öltözött gyermekcsoportok jártak házról hátra. Egyikük Balázs püspököt személyesítette meg – fején papírsüveggel, a többieken papírcsákó volt, oldalukon fakard. Nyársat vittek, hogy a háziak arra tűzhessék a kolbászt és a szalonnát, de kaptak zsírt, tojást, babot is. Ezt azután elvitték a tanítónak, aki megvendégelte őket. E naphoz is kapcsolódik időjárásjóslás. A délvidéki magyarok azt tarják, ha ezen a napon esik, akkor nyáron jég veri el a termést.
Ágota napja (február 5.) alkalmas a
házi féreg eltávolítására.
A Dorottya-nap (február 6.) időjárási regulája szerint: „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja”. Vagyis ha e napon fagy, akkor Julianna napjára (február 16.) megenyhül az idő.
Bálint napját (február 14.) jónak tartották a kotló sikeres ültetésére. Az időjárásból a várható termésre jósoltak. Hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek. A Balaton környékén a madarak és a tolvajok távol tartására megmetszették a szőlőföld négy sarkán a tőkéket.
Zsuzsanna napján (február 19.) ha alacsonyan repül a pacsirta, akkor még hideg várható, de ha magasan száll, akkor közel a jó idő.
Mátyás napjához (február 24.) is fűződik időjárási mondóka: „Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál!”. A hideg idő jó termést jelzett. A halászok az e napon fogott halat az egész évi szerencsés halászat előjelének tekintették.
(Felhasználtam A Veszprémi 7 Napban 1998. február 2-án megjelent írásomat.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése