2022. január 27., csütörtök

Szent Száva ünnepe - január 27.

      Szent Száva a szerb államiság megteremtőjeként tisztelt, dinasztiaalapító I. István szerb fejedelem legkisebb fia. A bizánci műveltség szellemében nevelkedett, erősen vonzódott a szerzetesi életmódhoz. 1192-ben vette fel a Száva szerzetesi nevet, és vezető szerepet vállalt a szerbiai egyház életében. Kialakította a szerb egyház szervezetét, nyolc püspökséget alapított, rendezte a kolostorok működését, iskolákat és kórházakat hozott létre, összeállította az első szerb jogszabály-gyűjteményt. 1220-ban a pápától engedélyt kapott arra, hogy a mindenkori szerb ortodox érsek áldja meg a szerb király koronáját. A Szentföldről való visszatértében, az akkori bolgár fővárosban – Tirnovoban – halt meg 1235-ben. Két évvel később I. István Ulászló szerb király a dél-nyugat szerbiai Mileševa kolostorba vitette át Szent Száva ereklyéit, amit 1594-ben Szinán török pasa a bánáti szerbek lázadásának megtorlásaként a Nándorfehérvár (ma: Belgrád) melletti Vracsar mezején nyilvánosan elégettetett.
            Tevékenységének eredményeként Szerbia civilizációs forradalmon ment át, melynek köszönhetően a magába forduló szerb kultúra az európai kultúrák családjának egyik tagjává vált, s a kor legfejlettebb bizánci (balkáni) műveltségét közvetítő keleti kereszténységgel kapcsolódott össze. A szerbség legkedveltebb középkori személyisége ma is a legnagyobb tiszteletnek örvend: Szent Száva a szerb oktatás és a kultúra védőszentje. Ünnepe – január 27-e – munkaszüneti nap a szerbiai iskolákban.
            Magyarországon a szerbek (régebbi nevükön: rácok) az egyik hivatalosan elismert nemzeti kisebbség, lélekszámuk a 2001-es népszámlálási adatok alapján 3816. A magyarországi szerbek nyelvének és kultúrájának megőrzésében fontos szerepe van a szerb ortodox egyháznak. A Trianoni Magyarországon 43 templomuk van (pl: Ráckevén, Esztergomban, Szentendrén, Egerben, Székesfehérváron), az egyházi szervezet élén a szentendrei püspökség áll. A magyarországi szerbek egyik legragosabb intézménye a Budai Szerb Ortodox Püspökség páratlan egyházművészeti gyűjteménye és könyvtára Szentendrén, amely egyben a szerb ortodox egyház tudományos központja is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése