Ács település öt évvel ezelőtt kapta meg a városi rangot. Ennek tiszteletére minden évben három napos rendezvénysorozatot szerveznek. Fő programja az ünnepi testületi ülés, de található kiállítás, gyermekprogramok, öregfiúk labdarúgó mérkőzés, kerékpáros túra, motoros felvonulás és találkozó, valamint változatos koncertek. Az idén a második napon néhány rendezvényt megtekintettem, amiről most beszámolok olvasóimnak.
Elsőnek a Magyarock Musical Band műsorát hallottam. Sajnáltam, hogy a délutáni időpont miatt nagyon kevesen jöttek el, mert az énekesek – Balogh Attila, Másik Lehel, Végh Edina és a sztárvendég: Makrai Pál – kiváló, magas színvonalú műsort adtak többek között Fenyő, a Beatles, Elvis Presley dalaiból.
A Tornádó akrobatikus rock and roll műsorát tegnapi bejegyzésemben méltattam.
Miután Ács nevezetességeivel ismerkedtem, a helyi fellépők közül az utolsóra, Lakatos Dezső műsorára értem vissza. Elegáns öltözet, kicsattanó jókedv jellemezte az előadót, és láthatóan népes szurkolótábor. Ő is kérincsélt a polgármestertől egy kis segélyt, elénekelte, hogy mindenkinek életében van olyan pillanat… és így tovább váltakozva a szomorú és a vidám dalokat
Beszélgetésünkkor elmondta: roma művészcsaládból származik, 29 éves, 5 éve énekel. „Mindig arra vágytam, hogy közönség elé kerüljek, meg hogy felfedezzenek. Több tehetségkutatón is részt vettem, de csak a válogatásig jutottam”. Örömmel újságolta, hogy a Bábolna mellett fekvő Bana községben két ezer ember előtt énekelt a minap.
Tehetséges fiú, kár hogy nincs szponzora, hogy énektanárhoz járjon, mert az anyagi lehetőségei sajnos ezt nem teszik lehetővé.
A következő ellépő, Kadlott Karcsi nevét soha életemben nem hallottam, ezért álljon itt, amit magáról ír:
Üdvözlöm honlapomon!
Aki ismer, tudja ki vagyok, mivel foglalkozom. Aki nem, annak álljon itt egy rövidke bemutatkozás.
A nevem Kadlott Károly.
Az 1970-es évektől vagyok jelen, a magyar szórakoztató ipar palettáján. Eleinte itthon, majd később a határainkon túl is volt szerencsém szórakoztatni, a közönséget. A hosszú évtizedek alatt, hatalmas zenei repertoárt sikerült kialakítani, mely a 30-as évektől egészen napjainkig magába foglalja szinte az összes jelentősebb zenei irányzatot.
Ebből adódóan, akár egy órás műsorról, vagy akár egész éjszakás fellépésről, van szó, ha engem hív, biztosíthatom, hogy az Ön rendezvényén jól fogja érezni a magát a tisztelt közönség. Egész éjszakán át tartó, változatos műsor garantálja az önfeledt szórakozást!
Műsoromon szerepelnek jazz standard-ek, örökzöld magyar és külföldi slágerek, mulatós nóták, és természetesen saját szerzemények is.
Akár egy személyben, vagy akár profi zenekari kísérettel, minden igényt kielégítő hangtechnikával is vállalok fellépést az ország egész területén, illetve külföldön!
Legyen szó céges partyról, utcabálról, falunapról, családi rendezvényről.
Tisztelettel: Kadlott Karcsi
Nekem a műsora sem tetszett, a roma lakodalmas nem az én világom. Én minden sovinizmust elítélek, így a cigány sovinizmust is. Például állandóan elismételve nagyon beleivódik az emberekbe, hogy „tiltják tőlem a csókját, mert roma vagyok, tiltják tőlem a csókját, mert fekete vagyok”, de majd befesti a haját szőkére, és úgy kíséri el a lányt a bálba stb.
Saját dalokkal is előrukkolt, például: coca-cola nem volt még a számba, sört, sört, sört ide. Vagy: péntek, szombat, vasárnap, az emberek piálnak. Vagy Balatoni nyár, bulizunk minden éjjel.
Védelmére legyen mondva, keményen dolgozott a színpadon, gördült egyik szám a másik után, bár egy ütemre ment, lévén gépzene. Ennyi volt, megyek Ceglédre kiáltással fejezte be. Szerény véleményem szerint ez a fajta zene lakodalomba való, de mivel itt senki sem táncolt (de még csak részeg sem volt senki), kissé életidegennek tűnt. Koncertnek meg gyenge volt!
A 20 órakor kezdődött Koós János Show-ra nagy tömeg verődött össze. Jól indított, „Az óra gyorsan körbejár, jó, hogy köztetek vagyok”. Majd köszöntötte a nézőket, és próbált közvetlen lenni. De nekem az alábbi idétlen viccelődések nem tetszenek a színpadról leszólva mikrofonba: „A fogait csináltassa meg!” Vagy: „Ne beszéljen, menjen innen!”. Vagy énekeltette a közönséggel: Boci, boci tarka, Se füle, se farka… . És a végén megjegyezte: „A farka jó volt!”. De sokszor idétlenkedett a műsora alatt, ahelyett, hogy énekelt volna, mert az lényegesen jobb volt. A kísérő zenekar megfelelően tette a dolgát, Dékán Sarolta bekapcsolódása pedig javította a színvonalat.
A közepe táján el kellett mennem, ezért a műsor ill. a program további részéről nem tudok írni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése