NEMZETEK KONYHÁJA - Így készül hagyományosan a dödölle (MAGYAR KONYHA)

          Köretnek és magában is nagyon finom, hagyományos magyar étel. Kicsit macerás, ragacsos is, és nehéz utána elmosogatni a lábast, de isteni finom, és ezzel kárpótolja a belefektetett munkát. Egy kis pirított baconnel és tejföllel önmagában is zseniális fogás, de egy pörkölt mellé is passzol.

Hozzávalók: 1 kg krumpli, 25 dkg liszt, 3 fej vöröshagyma, só, olaj

Elkészítés ideje: 40 perc.

Elkészítés menete: Miután kiválasztottad a megfelelő krumplikat, pucold és mosd meg őket, majd egy lábasba kockázd bele, és tedd fel főni annyi vízben, hogy bőven ellepje. Amikor kellőképp megpuhult, nyomkodd össze a vízben, majd szórd a lisztet mellé, a főzővízbe, és keverd el benne. Addig keverd, amíg ragacsos masszát nem kapsz. Ha ez megvan, zárd el alatta a gázt.

Kockázd fel a hagymát, egy kis olajon kezdd el pirítani, majd egy olajos kanállal adagolj kisebb-nagyobb gombócokat a piruló hagymához, forgasd meg benne, majd egy kissé pirítsd meg a tésztadarabokat. Ha ezzel kész vagy, már csak tálalnod kell.

(Forrás: Kancsár Péter, Femina.hu)

A lenmagolaj áldásos hatásai

            A Nemzetközi Rákkutató Intézet az után kezdett el érdeklődni a lenmag iránt, hogy Európai kutatások kimutatták, hogy bizonyos tumorokat visszazsugorít, és hatásos lehet a mell-, a prosztata- és a tüdőrák ellen.

            A lenmagolaj, az omegazsírsavak tökéletes összetételű, növényi forrása. A omega zsírsavak elengedhetetlenül szükségesek sejtjeink egészséges működéséhez. Jótékony hatással vannak az anyagcserére és az általános egészségi állapotra. Kutatók szerint a lenmagolajnak antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatása is van. 

            A legújabb kutatások szerint a lenmagolaj hatékony védelmet nyújthat a szív-és érrendszer számára azzal, hogy javítja az artériás keringést, az artériák működését és az energiatermelést. A lenmag segíti a test összes sejtjének membránképzését, így védve azokat a káros behatásoktól és járulva hozzá szerkezeti sértetlenségükhöz.

Hogyan segíthet a lenmagolaj:

          –Hozzájárul az egészséges súlycsökkenéshez a szervezet anyagcseréjének gyorsításával, így a zsírok gyorsabban tudnak elégni.

          –népi gyógyászatban elsősorban a székrekedés által okozott panaszokra javasolják

          –bélrenyheség esetén is jótékony lehet, mivel enyhe hashajtó, bélműködést elősegítő hatása van

          –kedvező összetétele miatt a gyomorfekély gyógyulásában is jelentős szerepe van

          –vérnyomáscsökkentő, valamint a koleszterinszint csökkentésében is segítségünkre lehet

          –sejtvédő hatása van

          –segít szív- és érrendszeri panaszok esetén, mivel javítja az artériás keringést, az artériák működését

          –fogyókúrázók kedvelt olaja, mivel gyorsítja az anyagcserét

          -menstruációs fájdalmakat csökkenti és segít szembeszállni a meddőséggel

          –segít a sportolás utáni izomfájdalom elkerülésében, így különösen jótékony az aktív életet élők számára

          –segít megelőzni az epekövet, illetve ha már van epekő, akkor annak megszüntetésében is hatásos

            –májtisztító hatású

            –serkenti az agyműködést

          –csökkenti az izmok bomlását, segíti az oxigénszállítást a tüdőből a véráramba

         –magas antioxidáns hatásának köszönhetően gyulladáscsökkentő, ezért segít néhány bőrbetegség (pl. köszvény) legyőzésében

            –herpesz esetén is jótékony hatású

            –erősíti a körmöt és a hajat

         –A lenmag tartalmaz egy gyulladáscsökkentő anyagot, ami a reumás arthritisz, a pikkelysömör és más gyulladások fájdalmas tüneteit enyhítheti. 

(Forrás: Richpoi Hírek)

Nemzetközi diáknapra - november 17.

Budapest ünnepnapjára - Világhírű lett a budapesti 2-es villamos

Duna-parti 2-es villamos bekerült a világ tíz legszebb villamosvonala közé a National Geographic Életre szóló utazások című könyvében megjelent tízes listán.

A könyvben a 2-es villamos vonalát hetedikként említik. A lista egyébként impozáns, a tizedik helyén a lisszaboni 28-as áll, amelynek régi, hangulatos járművei szűk sikátorokon, utcácskákon kanyarognak piacok, éttermek, templomok mellett. A kilencedik helyezett, az amszterdami 2-es elhalad a királyi palotánál, a virágpiacnál, a nemzeti múzeumként emlegetett Rijksmúzeumnál, a Van Gogh Múzeumnál és a Vondelparknál, amely a holland főváros egyik legnépszerűbb parkja, tehát gyakorlatilag a holland város minden nevezetességénél.

A második világháború után létrejött vonal a pesti felső rakparton halad a Jászai Mari térről indulva s a Kossuth tér vonalában ér ki a Duna-partra, majd a Lánchíd alatt átbújva jut el a Duna-korzóra. Ezen a vonalon mindig egyedülálló látvány tárul az utazó szeme elé, hisz közvetlen közelről csodálhatja meg az Országház, a Magyar Tudományos Akadémia, a Vigadó épületét, a Duna-korzót és a pesti szállodasort, valamint a budai panorámát a Halász-bástyával, a Mátyás-templommal, a Budai Várral, a Gellértheggyel. Ezek mellett a Duna szinte összes fővárosi hídja látható.  (Forrás: Pozitív Híradó - 2012.)

Tolerancia görbe tükörben

Megrajzolták a legősibb ősünket

            Egy nemzetközi kutatócsoport a világ legnagyobb adatbázisának a felhasználásával rekonstruálta a méhlepényesek közös ősét. Munkájuk során mind genetikai, mind fizikai tulajdonságokat figyelembe vettek. A feladat nem volt egyszerű, hiszen rendkívül változatos csoportról van szó, melyben a rágcsálóktól a bálnákon keresztül egészen az emberig terjed a spektrum.

            Több mint 5100 ma is élő méhlepényes emlőst ismerünk, amelyek elképesztő változatosságot mutatnak, jelentősen változó testméretekkel, mozgási képességgel vagy akár agymérettel. Ezt látva különösen érdekes megtudni, hogy mikor és hogyan kezdődött kifejlődni ez az evolúciós ág, és aztán hogyan vált ennyire változatossá.

            A kutatók kifejtik, hogy az eddig általánosan elfogadott elképzelésekkel szemben a méhlepényes emlősök mégsem fejlődtek ki a földtörténeti középidőben, és még nem alakultak ki a máig futó evolúciós vonalaik. Ez csak 65 millió évvel ezelőtt következett be, miután a kréta-végi tömeges kihalás eltüntette a színről a dinoszauruszokat és az összes létező fajnak körülbelül a 70 százalékát. Az első rágcsáló- és főemlősfajok tehát nem éltek együtt a dinoszauruszokkal, hanem egy kisméretű, szökellve ugráló rovarevő közös ősből alakultak ki, nem sokkal a dinoszauruszok kipusztulása után.

            A kutatók felhasználták a MorphoBank nevű adatbázist is, amely 86 méhlepényes emlős adatait tartalmazza (köztük 40 fosszilis fajét is). A MorphoBankban létrehozott adathalmaz több mint 4500 jellemvonást tartalmaz, olyan tulajdonságok részletezésével, mint például a szárny, fogak, bizonyos csontok megléte vagy hiánya, a szőrtakaró típusa és az agyban található struktúrák. Emellett felhasználtak több mint 12 000 képet, amelyek mindegyike nyilvánosan elérhető online formában. Ez az adathalmaz egy nagyságrenddel több adatot tartalmazott, mint azok, amelyeket korábban használtak az emlősök rokonsági viszonyainak a tisztázására.

            A méhlepényesek feltételezhető közös ősének az anatómiájához feltérképezték annak a három fajnak a tulajdonságait, amelyet a morfológiai/genetikai kombinált módszer a törzsfa bázisához helyezett, és ezeket a tulajdonságokat összehasonlították a méhlepényesek legközelebbi rokonainál megfigyelhető jellegekkel. Ez a módszer lehetővé tette annak meghatározását, hogy melyek azok a tulajdonságok, amelyek először csak a közös ősnél jelentek meg, és melyek azok, amelyek változatlanok maradtak hosszabb távon, már a távolabbi ősök óta.

            Egyéb érdekes eredmények is születtek a projekt során. Kiderült például, hogy az Afrotheriának nevezett méhlepényes ág (amelynek tagjai Afrikában élnek jelenleg, mint például az elefántok, vagy a földimalacok), nem is Afrikában alakultak ki, hanem az amerikai kontinenseken. Ebből aztán értelemszerűen adódik az egyik következő kutatási projekt témája: hogyan jutottak el végül az Afrotheriák mégis Afrikába? (Forrás: (origo) tudomány, 2013.)

Áprily Lajos születésének évfordulójára - 1887. november 14.

Áprily Lajos, született Jékely Lajos (Brassó, Trianon után: Braşov, 1887. november 14. – Budapest, 1967. augusztus 6.), József Attila-díjas (1954) költő, műfordító.

Gazdag formakultúrája, verseinek fogalmon túli sejtelmekkel játszó zeneisége, impresszionista-szimbolista vonásai a költőt az első Nyugat-nemzedék hagyományához kapcsolják. Nem egy kritikusa a legnagyobb erdélyi magyar költőnek tartja, nemcsak életművének egésze, hanem Erdélyben született versei alapján is. Németh László 1927-ben úgy ír róla mint "sziget"-ről "a magyar líra pillanatnyi bomlásában"; formaművészete elismeréseként Benedek Marcell Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Tóth Árpáddal, Juhász Gyulával állítja egy sorba; Rónay György magyarság és európaiság szintézisét fedezi fel lírájában. Költészetének ihletője legtöbbször az emlékezés, a magány, egy inkább csak vágyott – vagy vágyaiban átélt – világ: a "morajos szikla-ország", mellyel "egy test"-nek érzi magát. A "parttalan" időből, elmúlt századokból hallja vissza a szív zenéjét.  (Forrás: Wikipedia)

(További idézeteket talál az augusztus 6-ai bejegyzésemben.)

Idézetek verseiből:

"Angyal zenéje, gyertyafény -
kincses kezem hogy lett szegény?

Nem adhattam ma semmi mást,
csak jó meleg simogatást."

(Karácsony-est – Budapest, 1960. december)

"Testvér, Te itt már harminc éve alszol,
dédelget itt egy névtelen verem,
és harminc éve híred sincs a harcról,
amit mi vívunk szörnyű éberen."

(Falusi elégia)

"Talán a sok feláldozott reményből
tebenned szomjúság és vágy fakad
és évek múlva majd valóra váltod,
amit a sors ma tőlem megtagad."

(Hómezőkön is túl – 1912. október)

"S a szél reáhord szemfedőül
sötét földet, sötét mohát -
s a szépség ismeretlen arca
vég nélkül álmodik tovább."

(A márványunk meséje)

"Lombját a gally, nézd, mily kímélve ejti,
holnap szél indul, döntő támadás,
holnaputánra minden elfelejti,
milyen volt itt a végső lázadás."

(Októberi séta)

"vádol a múlt és rémít a jelen,"

(Opitz Mártonhoz)