Megrázó üzenettel...... (2015-ből találtam)

Megrázó üzenettel fordultak a világhoz a közel-keleti keresztények 

Az otthonából több ezer társával együtt elűzött Amel Shamon Nona, moszuli káld érsek, valamint Arthur Serratelli püspök megrázó üzenettel fordult a nyugati világhoz. Az Iszlám Állam brutális eszközökkel megsemmisítette az egyik legősibb keresztény közösséget Irakban. Maalulában, ahol a mai napig Jézus nyelvét beszélték, tűzzel-vassal kényszerítették az iszlám felvételére a keresztényeket. Karakosban gyerekeket fejeztek le és akinek a fejét nem póznára tűzték, azt élve temettek el.

"A szenvedésünk az európai és nyugati kereszténység sorsának az előszele" - nyilatkozta még augusztusban az olasz Corriere della Sera-nak Amel Shamon Nona, moszuli káld érsek, akinek az Iszlám Állam terrorszervezet verte szét közösségét Irakban. "Próbáljanak megérteni engem. Az önök liberális és demokratikus elvei egy fabatkát sem érnek itt. Meg kell érteniük a közel-keleti realitást, mert egyre több muszlimot engednek be országaikba. Önök is veszélyben vannak. Erős és bátor lépésekre van szükség, még ha azok ellentmondanak az elveiknek, akkor is. Azt hiszik, hogy minden ember egyenlő. De ez nem igaz: az iszlám nem vallja ezt. Az önök értékeik nem a muszlimok értékei. Ha ezt nem értik meg elég hamar, önök annak az ellenségnek lesznek az áldozatai, akit önök engedtek be az otthonukba" - fogalmazott üzenetében a káld érsek. 

(Forrás: Nemzeti Hírháló, 2015. szeptember 4.)

Észak-Erdély felszabadult - - - - - - - - - 1940. augusztus 30.

A második bécsi döntés

1940. augusztus 30-án a bécsi Belvedere palota aranytermében Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter ünnepélyesen kihirdette a második bécsi döntést. Ennek értelmében visszakerült Magyarországhoz a trianoni békediktátum által 1920-ban Romániához csatolt 103 093 km²-nyi terület mintegy 2/5-e, 43 104 km², az ún. Észak-Erdély.

A kb. 60 ezer km²-nyi Dél-Erdély továbbra is Románia része maradt. Az 1941. évi magyar népszámlálás valamivel több mint 2,5 millió lakost mutatott ki Észak-Erdélyben, ebből 52,1% magyar, 41,5% román, a többi német és jiddis anyanyelvű volt. Dél-Erdélyben, román fennhatóság alatt hozzávetőleg félmillió magyar maradt.

A döntés előzménye, hogy az I. világháborút lezáró igazságtalan békediktátumok után Magyarországnak, a Szovjetuniónak és Bulgáriának is voltak területi követelései Romániával szemben. Magyarország Erdélyt, a Szovjetunió Besszarábiát, Bulgária pedig Dél-Dobrudzsát, az ún. Cadrilatert kívánta visszakapni.

A Szovjetunió felajánlotta Magyarországnak a közös fellépést, de az nem fogadta el. 1940. június 26-án a Szovjetunió azonban ultimátumban követelte Romániától Besszarábia és Észak-Bukovina átadását, két nap múlva pedig a Vörös Hadsereg megkezdte a terület birtokbavételét. Ennek hatására a magyar diplomácia is mozgásba lendült Erdély teljes vagy részleges visszaszerzése érdekében.

Az Európa nagy részét uraló Német Birodalom Magyarországot önmérsékletre intette, Romániát pedig a határrevíziót érintő tárgyalásokra szólította fel. 1940. augusztus 16-24. között Szörényváron (ma: Turnu Severin) magyar-román megbeszélésekre került sor. A Hory András által vezetett magyar küldöttség Erdély területi megosztására tett javaslatot, mire Valeriu Pop román küldöttségvezető leszögezte: a lakosságcsere elvéből kell kiindulni.

A továbbiakban egyik fél sem engedett álláspontjából − Budapest a területi, Bukarest az etnikai elvből −, így a „tárgyalások” kudarccal zárultak. A magyar kormány már ezt megelőzően, augusztus 22-én úgy döntött: a tárgyalások sikertelensége esetén a fegyveres megoldást választja. Werth Henrik vezérkari főnök másnap kiadta a Románia ellen augusztus 28-án indítandó hadműveletek irányelveit.

A háború megelőzése érdekében a „tengelyhatalmak” gyors diplomáciai beavatkozásra szánták el magukat. Németország és Olaszország hazarendelte budapesti, illetve bukaresti követeit, a magyar és a román külügyminisztert pedig 29-ére Bécsbe kérették. A közbelépés eredményeként a tervezett magyar támadás elmaradt.

Az új magyar-román határt Adolf Hitler német birodalmi kancellár személyes döntése nyomán, augusztus 27-én húzták meg Berchtesgadenben, egy szűk körű, bizalmas tanácskozáson. Nyomvonala Nagyszalontától délre ágazott el a trianoni határtól, majd a Sebes-Körös mentén haladva Magyarországhoz visszacsatolta Nagyváradot és Kolozsvárt.

Kelet felé ezután egy nagy kanyarulatot írt le, Marosvásárhelytől pedig nagyjából a nyelvhatárt követte. A Székelyföld visszakerült Magyarországhoz, Brassó viszont Romániának jutott. A Keleti-Kárpátok gerincén a történelmi határvonal mentén haladt a Máramarosi-havasokig, ahol elérte az 1939-ben visszafoglalt Kárpátalja régi határát. A térképen kék ceruzával meghúzott vonal a valóságban hat kilométernyi széles sávot jelentett, ami a későbbiek során komoly gondokat okozott a határőrizeti szerveknek.

          Hitler döntésének hátterében német nagyhatalmi érdekek álltak: a stratégiai fontosságú ploieşti-i román olajmezők, illetve a Keleti-Kárpátok vonalának hatékonyabb védelme. A Führer olyan megoldást keresett, amely „pacifikálja” a térséget a további szovjet terjeszkedés megakadályozása és a tervbe vett szovjetellenes háború céljából. Bizonyos mértékig kielégítette a magyar igényeket, de Romániát sem gyengítette le túlságosan, hiszen szövetségesként számolt vele. Később pedig bőven kárpótolta, hiszen visszajuttatta a Szovjetunió nyugati részének elfoglalása után Besszarábiát és Észak-Bukovinát, sőt jelentős szín tiszta orosz és ukrán lakosságú területeket is hozzácsatolt Ogyessza városával együtt. (A Krím-félszigetet azonban nem kapták meg a románok minden erőfeszítésük ellenére sem!)

Saját térkép; kivitelezte: Osváth Réka Flóra  (Miskolc)

Az időközben Bécsbe érkezett román és magyar küldöttség tagjai a döntésről csak augusztus 30-án, annak ünnepélyes kihirdetésekor szereztek tudomást. Mihail Manoilescu román külügyminisztert sokkolta a bejelentés. Rápillantva a térképre, elszörnyedve vette tudomásul az új határvonalat, majd elvesztette eszméletét és összeesett. Egy pohár vizet kértek számára, ezt követően tért magához.

Az aláírási szertartás végeztével Ribbentrop személyi orvosa vette kezelésbe. Injekciókat adott neki, és igen alacsony vérnyomást állapított meg. Naplójában Ciano így írta le az esetet: „Aztán tompa zuhanást hallunk, Manoilescutól ered, ájultában az asztalra esett. Orvosok, masszázs, kámfor-olaj. Végre magához tér, de nagyon meglátszik rajta a megrázkódtatás.”

Hory András így emlékezett vissza a kihirdetés pillanataira: „Az órák izgalmas várakozásban teltek. Délután 15 óra 15 perckor Újpétery Elemér, Csáky [István magyar külügyminiszter] személyes titkára lépett be a részünkre kijelölt váróterembe, és boldogan újságolta: »Nagyvárad, Kolozsvár, Szatmárnémeti és az egész Székelyföld a miénk!« Ezzel már szaladt is, hogy a döntés eredményét Budapestre megtelefonálja. Ezt a pillanatot sohasem felejtem el.”

A korabeli magyar közvélemény a döntést az igazságtalan trianoni békediktátum részbeni orvoslásaként fogta fel, és sikerként értékelte. Az észak-erdélyi magyarok eufórikusan, kitörő lelkesedéssel, míg a dél-erdélyi magyarok a trianoni katasztrófához hasonló sorscsapásként fogadták a döntést.

Észak-Erdélyt a román hadseregnek és közigazgatásnak 14 nap alatt kellett kiürítenie. A bevonuló honvédséget a magyar lakosság mindenütt mámoros ünneplésben részesítette.

Történelmi léptékkel mérve a második bécsi döntés viszonylag rövid életű volt. Mivel a Vörös Hadsereg behatolt Romániába, közeledett Bukarest felé, 1944. augusztus 23-án I. Mihály király a hadsereg és az ellenzék támogatásával letartóztatta Ion Antonescu marsallt, hadat üzent Németországnak és átpártolt a szövetségesek oldalára. Ez külpolitikailag kedvezőbb helyzetbe hozta Romániát Magyarországnál, és komoly szerepet játszott abban, hogy a győztes nagyhatalmak Erdély kérdésében alapvetően Románia javára döntöttek.

Az új határ nyomvonala azonban még nem dőlt el végérvényesen. A Szovjetunió egész Erdély Romániához való csatolását szorgalmazta, mivel Bazarábföldre (Besszarábiára) és Észak-Bukovinára ismételten igényt tartott, és természetesen visszavette a németek által nagyvonalúan Romániának adott ősi ukrán és orosz területeket is. De az Egyesült Államok, amelyik a trianoni diktátumot sem írta alá igazságtalansága miatt, Nagy-Britannia és Franciaország egy etnikailag igazságosabb határ meghúzására törekedett. A II. világháború egy részét lezáró párizsi békekonferencián végül Moszkva álláspontja érvényesült, és az 1947. február 10-én aláírt újabb diktátum a magyar-román határ viszonylatában a trianoni határok helyreállításáról rendelkezett. (Megjegyzem: Németország és Japán a mai napig sem írta alá a II. világháborút lezáró békét!)

(Részleteket vettem át a transindex.ro anyagából is.)

Meghívás főzési bemutatóra - Nagykőrös, 2023. szeptember 2.

GYÜLEKEZÉS EREDMÉNYHIRDETÉSRE 2022-BEN:

VISSZAEMLÉKEZÉS - Meghívó dalestre

Beremendi-Schultz Henriket hallottam néhányszor énekelni. Csodálatos hangja van. A dalestjét mindenkinek ajánlom szíves figyelmébe.

VISSZAEMLÉKEZÉS Csaknem egymilliárdot kerestek a magyar sportolók a riói olimpián

Én NEM SAJNÁLOM TŐLÜK EZT AZ ELSŐ PILLANATRA RENGETEGNEK TŰNŐ PÉNZT. DE FIGYELEMBE KELL VENNI, HOGY NEKIK SE ÉJJELÜK, SE NAPPALUK. E MELLETT MAGYARORSZÁGNAK DICSŐSÉGET HOZTAK.

IGAZ AZ IS, HOGY FELKÉSZÜLÉSÜK IDEJÉN IS HATALMAS SEGÍTSÉGET KAPNAK, EDZŐTERMEKET, KIVÁLÓ EDZŐKET, MEGFELELŐ ÉVKÖZI TISZTELETDÍJAKAT. 

NEKEM ÖSSZESEN EGY PROBLÉMÁM VAN, MINT AZ IGAZSÁGOT SZENVEDÉLYESEN KERESŐ EMBERNEK. AZ EGÉSZ VILÁG SZEME ELŐTT VETTÉK EL A JÓ HELYEZÉSEKET PÉLDÁUL A BIRKÓZÓINKTÓL, VERETTÉK MEG A VÍZILABDÁS LÁNYAINKAT STB. ÉS ŐK EZ ALAPJÁN KAPJÁK A JUTALMAKAT. ŐK TÖBBET ÉRDEMELNÉNEK!

A londonihoz hasonló arányban jutalmazza az állam a riói olimpián jól szereplő versenyzőket. Minden érmesnek jár pénz, a nyolcadikok is kapnak. 

Az egyéni aranyéremért 35, a második helyért 25, míg a harmadik helyért 20 millió forint jár. A negyedik helyezett 15, az ötödik 10, a hatodik 8, a hetedik 4, a nyolcadik pedig 2 millió forintot kasszírozhat. Párosban az összeg 90, négyesben 80 százaléka jár, míg csapatban a tagok 70 százalékra jogosultak – írja az NLCafé.hu. 

A portál számítása szerint például a riói olimpián legsikeresebb magyar versenyző, Hosszú Katinka a három arany- és egy ezüstéremért, valamint a 4x200 méteres gyorsváltóval elért hatodik helyért összesen 136,4 millió forintot kap. 

A kajakozó Kozák Danutának a három aranyérem – egyesben, párosban és négyesben – 94,5 millió forintot hoz, míg a kajakozó Szabó Gabriella a párossal és a négyessel elért sikeréért 59,5 millió forintot kap. 

Kapás Boglárka úszónak a bronzérme mellett volt egy negyedik helye, és egy hatodik a váltóval, így ő 41,4 millió forintot kap. Imre Géza pedig 41 milliós jutalomban részesül.

(Origó)

VISSZAEMLÉKEZÉS - Méltó ünneplés Alsóörsön augusztus 20-án - Képes beszámoló

         Már a gyülekező közönség létszámából lehetet következtetni, hogy nagy lesz az érdeklődés.

          A Himnusz és az Európai Unió himnusza után Hebling Zsolt Alsóörs polgármesterének a köszöntője hangzott el. Az összefogott, jól szerkeszetett beszédben István király méltatása mellett az alsóörsiekről is szép szavakkal emlékezett. A Petőfi idézet is remekül illett az ünnepség emelkedettségéhez.
          Az alsóörsi Sirály Nyugdíjas Klub énekkaráról nemrég írtam az egyik bejegyzésemben: milyen kár, hogy színvonalas programukat a megeredő eső miatt kevesen hallgatták. Most kárpótolta őket a sors, mert az ország minden szögletéből jelen lévő nagyszámú hallgató előtt mutatták be ügyesen összeállított műsorukat. Nagyszerű dolog látni, hogy 14 hölgy és 4 úr a közös éneklésnek hódol, és ezt megosztja velünk is.

        Az új kenyér immár hagyománnyá nemesedett szentelését Szabó János tiszteletes prébános, Ráski Miklós református és Balla Barna, a testvértelepülés, Málnás református lelkészei végezték. A kenyér szelése és kínálása Dávid Roland "Ez itt az én hazám" kellemes éneke mellett történt.    

           A képen Szabados András (Ácsról) kóstolgatja az új búzából készített kernyeret. (Aki a helybeli kislányt felismeri, legyen szíves a nevét nekem megküldeni, hogy őt is meg tudjam nevezni.)

          Polyák Lilla  és Homonnai Zsolt sláger, musical, operett dalokból összeállíttt műsora nagy sikert aratott. Az erőteljes előadásmód, a kiváló, egymással is jól harmonizáló hangok, a kellemes humor, Zsolt nevezetes csípőmozdulatai, a közönséggel létrejött kontaktus, a színpadon jól mutató pár igazi élményt nyújtott. Kiemelkedtek a nemzeti ünnep tiszteletére elhangzó "Szálj, szálj sólyom szárnyán..." és István király imája című számaik.

A tűzijáték gazdag volt, és most is tetszést aratott.

          Utána a veszprémi Mokka zenekar utcabálján rengetegen szórakoztak. A nyár folyamán több utcabálban is részt vettem, ezeken megszokam a kirobbanó kezdést. Megijedtem, hogy most valami probléma lesz, mert az első két szám eléggé erőtlennek, színtelenne tünt. De a mindig sikeres "Csókkirály" meghozta a táncolási kedvet. Az ötödik számnál pedig meg is kedveltem a fiúkat. Afrika dícséretekor eredetileg az hangzik el: "Szóba sem jöhet Skandinávia". Most pedig így énekelték: "Szóba sem jöhet Csehszlovákia".
         A következő blokkjuk a sörről, borról, pálinkáról szólt. A kezdés után fél órával már azon gondolkozhatott a közönség, hogy "részegen ki visz majd haza"? A zenészek és a közönség egyre jobban "érezte egymást", jól szólt a Most múlik csendesen, a Gyere, gyere táncolj még, a Se veled, se nélküled, a twist, a Csao Marina, a Nekem így is jó, a Petróleumlámpa, a Régi csibészek.
          Hogy a végén kinek kivel, milyen állapotban és hogyan sikerült hazamennie, nem vártam meg. Közeledett az éjfél, az egész esti jól összeválogatott és kiválóan "levezényelt" ünnepi műsor kellemes érzésével elindultam a szállásomra. Csak az rontotta a jókedvemet, hogy ezzel vége az alsóörsi műsoroknak.

Tájkép csata közben. (Az ünnepség helyszíne éjfél körül.)

NOSZTALGIA - Ghymes együttes koncertje Alsóörsön - 2012. aug. 19.

          Sok komoly- és könnyűzenei műsort hallottam életemben, ezek közül az egyik, ami legjobban tetszett a tegnap esti Ghymes-koncert volt. A biztos, magas szintű hangszertudás, a különleges hangzás, a lüktető ritmus, az egyik számnál a dinamikus, a másiknál a himnikus, a harmadiknál a balladás előadásmód, és mindezek mesteri fokon!
          A kellemes idő, a hatalmas tömeg szemmel láthatóan megelégedéssel töltötte el a Nyitráról jött együttest, akik már az első számnál letették a névjegyüket. Óriási erővel kezdtek, majd a lassú, balladai számot a Tüzet viszek és az Itt a tánc ideje c. számok lüktető üteme, a hatalmas, de mégse zavaró dübörgés valami más szférába emelte a hallgatókat. A Bor és vér lassú előadása, A tóban fürdő madár c. szám közben a mesteri, virtuóz dobszóló igazi csemege volt. És ez így folytatódott tovább. A tőlünk tisztább, őszintébb magyarságuk a Ki őrizze a magyar nyelvet c. "imában" a hegedű valószínűtlen "sírásában" csúcsosodott ki. Befejezésként a féktelen jókedvükkel is megismertettek bennünket a szép, veszélyes boszorkányok felidézésével.
          De a közönség nem engedte el őket. És akkor bemutatták a magyarok összetartozását, a Kézfogását, ami a trianoni határokon túl többet jelent, mint azokon innen. Az orgonaszó, a csodálatos, imaszerű ének méltó befejezése volt az estnek.