Az őszi köd belebújt a télbe,
Fehér palástja alatt didereg a cinke.
Fagykirálynő koronája csillog-villog,
Jeges ékszereit a hideg szelek lengetik,
Csilingelnek, mint távoli szánok csengői
A fehér végtelenben elveszőben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése