Raguzában (ma: Dubrovnik; Horvátország) 17 Szent Balázs-szoborral és sok festménnyel lehet találkozni. A hagyomány azt tartja: Balázs püspök – jónéhány évszázaddal halála után – álmában figyelmeztetett egy Stojka nevű helyi papot a velenceiek orvtámadására. A lakosság így felkészült, és sikerrel visszaverte a hódítókat. 972-ben Raguza védőszentje lett, és az erődítményekre, épületekre, a főtérre felkerült Szent Balázs óvó szobra, a pénzekre, zászlókra arcképe. A legnagyobb templomot is róla nevezték el.
Szent Balázs emléknapja alkalmából néhány napon keresztül kis morzsákat mutatok be a világ egyik legkedvesebb, legpatinásabb városból, amelyik 168 évig a Magyar Korona része volt. A fennhatóság elismerésének jeléül háború esetén harminc gálya kiállítására kötelezték magukat, valamint évi 500 aranyforintot fizettek a magyar királynak és a magyar király tiszteletére ünnepeket rendeztek.
A teljes épségben fennmaradt, vagy tökéletesen helyreállított világi és egyházi épületekkel, történelmi és művészettörténeti emlékkel rendelkező Óváros (Stari Grad) az elsők között nyerte el a „világörökség” kitüntető címet. Múzeumaival, kiállításaival, rendezvényeivel ma is folytatja a kulturális és történelmi hagyományokat.
Dubrovnik a szabadság példaképe Horvátországban. Vezetői – ügyes diplomáciai érzékkel – évszázadokon keresztül olyan hatalmasságokkal tudtak szót érteni, és biztosították függetlenségüket, mint a török szultán vagy a velencei dózse, noha mindkét nagyhatalom a kis, hadsereg nélküli városállam határáig terjeszkedett.
Raguza (ill. Ragusa) volt évszázadokon keresztül a hivatalos neve, csak a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (SHS) 1918-as megalakítása után nevezték el az új birtokosok Dubrovniknak egy külvárosról.
Ősi címere: fehér alapon három sáv. Egyesek szerint Árpád-házi királyainktól kapták, mások a Zsigmond magyar királlyal kialakult kiváló kapcsolattal magyarázzák. (Az ezüst szín idővel kékre változott!)
A középkori városok minden jellemzőjét egyben kapja meg a látogató: vastag falak, erős bástyák, jól védett kikötő, paloták, halpiac. A román, gót, reneszánsz, barokk stílus összes eleme megtalálható itt.
Az UNESCO műemlékké, az ENSZ pedig a Világörökség részévé nyilvánította.
Minčeta-bástya (Tvrdava Minčeta): A monumentális, kétszintes bástyát 1461-ben reneszánsz stílusban tervezte Michelozzo Michelozzi neves firenzei építész. A félköríves tornyot egy lőrésekkel kiépített második torony koronáz meg. Építését Michelozzi kezdte, de Juraj Dalmatinac, a kor legnevesebb dalmát építésze fejezte be 1464-ben. A bástyán lehet ismerkedni a város legnagyobb ágyújával. Kairóban készült, 7,6 tonnás, a 170 kg-os golyót 4 km-re tudta ellőni.
(Szöveg és kép - Batár Zsolt Botond: Horvátország déli területei c. útikalauzomból)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése