Szent Balázs emléknapjára - február 3. Raguza nevezetességeiből 2/2.

          Raguzában (ma: Dubrovnik; Horvátország) 17 Szent Balázs-szoborral és sok festménnyel lehet találkozni. A hagyomány azt tartja: Balázs püspök – jónéhány évszázaddal halála után – álmában figyelmeztetett egy Stojka nevű helyi papot a velenceiek orvtámadására. A lakosság így felkészült, és sikerrel visszaverte a hódítókat. 972-ben Raguza védőszentje lett, és az erődítményekre, épületekre, a főtérre felkerült Szent Balázs óvó szobra, a pénzekre, zászlókra arcképe. A legnagyobb templomot is róla nevezték el.

            Szent Balázs emléknapja alkalmából néhány napon keresztül kis morzsákat mutatok be a világ egyik legkedvesebb, legpatinásabb városból, amelyik 168 évig a Magyar Korona része volt. A fennhatóság elismerésének jeléül háború esetén harminc gálya kiállítására kötelezték magukat, valamint évi 500 aranyforintot fizettek a magyar királynak és a magyar király tiszteletére ünnepeket rendeztek.

          Városfalak (Gradske Zidine): Raguza jelképe, a turisták csodálatának tárgya. A 10. században emelték, majd többször is átépítették, megerősítették. Az erődfal és a sánc 1940 m hosszú; szélessége a szárazföld felöli részen 4–6 m, a tenger felé 1,5–5 m; magassága helyenként eléri a 25 métert. A városfal a teljes Óvárost körbeveszi. Ezt erősítették meg 3 kör- és 12 négyszögletes toronnyal, 5 bástyával, 2 sarokerődítménnyel és a nagy Szent János-erőddel. A szárazföld felöl egy külső fal is erősíti 10 félköríves bástyával. Ma gondozott park foglalja el a várárok egykori helyét, ahol leander, narancs- és pálmafák virágoznak. A tengeri támadások ellen az Óvárost két különálló erőd is védte: a Revelin, és a főkapu melletti Szent Lőrinc (Lovrjenac). A falra a Pilei-kapu és a Pločei-kapu mellett van feljárás. Az 1940 m megtétele közben gyönyörű a kilátás a tengerre és a városra.  A körbejárásra legkevesebb egy órát érdemes szánni.
          Minčeta-bástya (Tvrdava Minčeta): A monumentális, kétszintes bástyát 1461-ben reneszánsz stílusban tervezte Michelozzo Michelozzi neves firenzei építész. A félköríves tornyot egy lőrésekkel kiépített második torony koronáz meg. Építését Michelozzi kezdte, de Juraj Dalmatinac, a kor legnevesebb dalmát építésze fejezte be 1464-ben. A bástyán lehet ismerkedni a város legnagyobb ágyújával. Kairóban készült, 7,6 tonnás, a 170 kg-os golyót 4 km-re tudta ellőni.

(A szöveg és a képek Batár Zsolt Botond: Horvátország déli területei c. útikönyvéből.)