2022. január 25., kedd

Pál napjára - január 25.

            Ezt a napot pálfordulónak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, mely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és innentől Pál apostol néven emlegetik.
        A néphitben időjárás-, termés- és haláljóslás napja. A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani.
            legismertebb Pál-napi        Libával kapcsolatos termékenységvarázslásra is vannak példák: Szeged környékén a lúd fenekét piszkálják meg ezen a napon, hogy szaporán tojjon. A Pál-napi tojásból kelt libát Csépán veszekedősnek, marakodósnak tartják.
        A  regula a hajdani dögvészekre utal (pestis, kolera), így hangzik: –Ha Pál fordul köddel, az ember meghal döggel.
            Állatokra vonatkoztatva is ismert: – Ha Pál fordul köddel, jószág hullik döggel.

            moldvai csángó magyarok szerint: – Ha Pál fordul fénnyel, az ember meghal éhen.

            bukovinai magyarok szerint: – Ha tiszta idő van, akkor jó szénatermés lesz, ha szél fúj, akkor kevés lesz a széna.


            Az erdélyi gyimes-völgyi megállapítás szerint: „A régiek úgy tartották, hogy Pálfordulókor, milyen állatok a fődbe vannak, hogy ott telelnek, akkor akik fejvel befelé vannak. Akkor fordulnak kifelé, hogy jöjjenek a felszín felé”.


            A laskóiak összefoglalták a csíziók lényegét egy versben:

Pál fordulása, ha tiszta,
Bőven terem mező, puszta,
Ha szeles, jön hadakozás,
Ha ködös, embernek sírt ás,
Ha pedig esős vagy nedves,
Lesz a kenyér igen kedves.

            medvével való jóslás, amely ma általánosan Gyertyaszentelő napjával (febr. 2.) kapcsolatos, a határainkon belül és túl élő magyarságnál is gyakran Pál-naphoz kötődik. Pál napját a tél fordulójának tartják, és például a Bács megyei Topolyán (ma: Szerbia) ezen a napon jósolnak a medvével: ha kisüt a nap és előjön a medve, még negyven napig lesz hideg

           Kecelen így tartották: –Pálkor inkább a farkas (Gréczi Margit alkotása) ordítson be az ablakon, mint a nap süssön be”.

            Libával kapcsolatos termékenységvarázslásra is vannak példák: Szeged környékén a lúd fenekét piszkálják meg ezen a napon, hogy szaporán tojjon. A Pál-napi tojásból kelt libát Csépán veszekedősnek, marakodósnak tartják.

            Ismeretes e napon a haláljóslás az ún. pálpogácsával. Minden családtag számára pogácsát készítenek, melybe libatollat tűznek. A néphit szerint akinek a tolla megperzselődik sütés közben, arra betegség, akié megég, arra halál vár a következő esztendőben. A tollaspogácsa készítésének más alkalmai is vannak. A Dél- és Kelet-Dunántúlon és az Alföldön is sokfelé inkább Szilveszter napján sütik. A haláljósló tollaspogácsát az Alföldön Pál-napkor készítik, de Luca-napkor ugyancsak ismeretes lucapogácsa néven.

(Magyar Néprajz, 2005.01.26)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése