A grillezés alapvető technikái

Milyen grillezési módszerek léteznek, és hogyan kell a grillezés technikáját elsajátítani?

Direkt grillezés: az ételt közvetlenül a faszén vagy a brikett fölé helyezzük. Figyeljünk rá, hogy a faszén (vagy a brikett) és a grillrács között elegendő hely maradjon, hogy az étel ne égjen meg sütés közben.

Indirekt grillezés: a grill közepébe csepegtető tálcát helyezünk és ennek egyik, vagy mindkét oldalára helyezzük el a faszenet vagy a brikettet. E fölé helyezzük a grillrácsra a húst. Ez a módszer abban az esetben különösen ajánlott, ha nagyméretű, vastag és zsíros hússzeleteket grillezünk, – mint pl. rostélyos. Így elkerülhetjük azt, hogy a hús lángra lobbanjon vagy megégjen. Egy 26”-os grillen a tálca mindkét oldalán összesen kb. 30 db faszenet vagy brikettet tudunk elhelyezni, amely kb. 45 percnyi grillezésre elegendő. További 45 percnyi grillezéshez. kb. további 9–10 faszénre, brikettre lesz szükség.

Hogyan állapítsuk meg az izzó faszén hőmérsékletet, ha nincs hőmérőnk?

Tartsa a tenyerét éppen a grill fölé. Számoljon ezer egyszáztól felfelé egyenként és ha a kezét
csak két másodpercig tudja ott tartani, akkor a tűz nagyon forró (kb. 375 fokos),
három másodpercig tudja ott tartani, akkor a tűz közepesen forró (kb. 350 fokos),
négy másodpercig tudja ott tartani, akkor a tűz közepesen forró (kb. 300 fokos),
öt másodpercig tudja ott tartani, akkor a tűz alacsony hőfokú (kb. 250 fokos).

Indulhat a grillezés!

Csak akkor kezdjünk el faszénen grillezni, ha a szén már nem lángol, hanem parázslik és izzik! A már fehérré vált faszén a legalkalmasabb a grillezésre.

A tüzet kis hamu rászórásával is lefolytathatjuk, ami arra is jó, hogy hosszabb ideig egyenletes hőt adjon.

A sovány hús az erős hő hatására erősen kiszárad és rágós lesz, ezért ha a bepácolt, befűszerezett húst alufóliába csomagoljuk, és így sütjük, akkor szépen megpárolódik, és nem ég meg. Ha megpárolódott a hús, akkor vegyük le a fóliát és még utána is grillezzük meg egy kicsit!

Alufólia használatakor annak matt fele nézzen a parázs felé!

Másik megoldás a hatékony sütésre: használjon fedett grillt (pl. faszéntüzelésű grillgombát, vagy gázgrillt), ezekben ugyanis hamarabb megfő a hús és biztos lehet abban, hogy nem ég meg!

A húsokat grillezés közben soha ne szúrjuk meg villával, mert kifolyik belőlük az értékes húslé és kiszáradnak. Használjunk inkább lapátkanalat vagy hússütő csipeszt, és azzal forgassunk. A többszöri forgatást is kerüljük.

Faszéntüzelésű grillek használatakor a tűz erősségét és ezzel együtt a sütés hőfokát a parázs szét- vagy összehúzásával és a grillrács és a faszén távolságának változtatásával szabályozhatjuk.
Fogyasztás előtt a megszenesedett húst vágjuk le az értékes többitől, mert az egészségre ártalmas policiklikus aromás szénhidrogéneket tartalmazhat.

EMLÉKEZÉS - Farkas Bertalan visszaérkezett a világűrből -1980. június 3.

Farkas Bertalan fája és viharvert táblája Balatonfüreden.

        Hol tart manapság az űrhajózás?– Épp most hallottam, az autóban ülve, hogy Bajkonurból elindult egy orosz űrhajó fedélzetén egy orosz, amerikai és egy brazil űrhajós. Azt hiszem, arra amit 1980-ban megfogalmaztam, hogy a világűr mindenkié, és az űrkutatást csak úgy lehet megvalósítani, ha az országok összefognak, itt az eklatáns példa.

     Mit gondol, melyik bolygón vetheti meg a lábát tartósan az ember?– Hát – jó kérdés. Ha választani kellene, akkor a legközelebbin, az pedig a Hold, a Mars messzebb van, mások a feltételek. Nem mintha a Holdon olyan egyszerű lenne a dolog, de Ciolkovszkij mondása szerint az emberiség egyszer ki fog lépni ebből a bölcsőből. A Föld körüli világűrt már meghódítottuk, jártak űrhajósok a Holdon, a következő években a Mars-program fog előtérbe kerülni. Nem lesz egyszerű dolog, hosszú időtartamú repülésről van szó, közel két év leszállással együtt. Erre pedig mind technikailag, mint fizikailag nagyon fel kell készülniük az embereknek.

     Van esély arra, hogy Farkas Bertalan unokája oda menjen nyaralni?– Az még nem valószínű, de biztos vagyok benne, hogy az űrrepülés is egyre nyitottabbá válik nagyon sok ember számára. Azok számára, akik meg tudják fizetni, s akiknek az egészségi állapota megengedi, hogy belekóstoljanak a súlytalanságba – nem mint űrhajósok, hanem mint űrturisták.

Részlet Urbán Klára írásából [2006. 04. 07.]

A nemek egyenjogúságáról a humor tükrében

A féltékeny feleség egy cetlit talál a férje zsebében, rajta egy telefonszámmal. Felveszi a telefont, beüti a számot, majd amikor felveszik, köszönés és bemutatkozás nélkül belevisít:

–Mindent tudok, te cafka!

Mire a válasz a kagylóból:

–Rendben van, de akkor miért tetszett a tudakozót hívni?

Egy fiatal lány szemrehányóan mondja a szép szavakat suttogó lovagjának: –Azt hiszed, nem tudom, hogy egyszerre több nőt is bolondítasz?

–Esküszöm, drágám, csak téged!

–Halló, rendőrség? Tegnap este bejelentettem, hogy eltűnt az anyósom.

–Igen, uram.

–Nos arról volna szó, hogy ha tettek már valamit, álljanak le. Ne keressék!

–Talán megkerült a hölgy?

–Nem, aludtam egyet a dologra!

Az utolsó veszekedésünk oka én voltam. A feleségem megkérdezte: Mit nézel a tévén?

–A port.

A székely sapka nélkül áll a nagy hidegben az utcán. Arra jön a komája:

   - Hallja, kend, mit áll itt hajadonfővel ebben a hidegben?

   - A házban ráncba szedtem az asszonyt, de most kéne egy bátor ember, aki ki merné hozni a sapkámat.

Éjszaka a férj felkelti a feleségét: –Ébredj, egy férfi járkál a lakásunkban!
Az asszony felsóhajt: –Na végre!

Egyik várakozó férfi megszólítja a másikat a vasútállomáson:
       –A feleségét várja?
       –Nem várom. Jön!

Miből láthatjuk hogy egy férfi a jövőjét tervezi?
       Vesz két rekesz sört.

Hogy hívják azt a férfit, aki elveszítette ítélőképessége 90 %-át?
       Özvegy.

Sárgabarack lekvár

hozzávalók / 12 adag

7 kg sárgabarack

1800 g cukor (kristály)

elkészítése

A sárgabarackokat megmossuk, majd kisebb adagokban forró, lobogó vízbe dobjuk egy-két percre, szűrőkanállal kivesszük, lehúzzuk a héjukat, kivesszük a magjukat és negyedekbe vágva az üstbe (fazékba) tesszük.

Amikor már az összes barack az üstben van, ráöntjük a cukrot. Lefedjük, egy éjszakán át állni hagyjuk.

Másnap reggel két- két és fél órán át főzzük közepes lángon, a végén botmixerrel kicsit pépesítjük a nagyobb gyümölcsdarabokat. Merőkanállal steril üvegekbe töltjük, befőző fóliát teszünk a teteje alá, rátekerjük a tetőket, végül befőttes gumival még jobban rászorítjuk a fóliát az üvegre.

Mielőtt száraz dunsztba tennénk, az összes üveget fejtetőre állítjuk egy pillanatra. (A száraz dunszt nálam egy kartondobozból áll, amibe az üvegeket teszem, egy törölközőből és két plédből, amikbe jól bebugyolálom a dobozt.) Addig kell a dunsztban hagyni a lekváros üvegeket, amíg teljesen kihűlnek. (Én egy-két napig szoktam benne hagyni.) (14 db 375 ml-es üveg lett tele ezzel a mennyiséggel.) (Forrás: Petra receptje)

Az egészség nagy kincs!

Az Osztrák-Magyar Monarchia területe

          A Habsburgok ún. dunai birodalma 1526. december 16-án a pozsonyi ferences kolostorban kezdődött, ahol Habsburg Ferdinándot magyar királlyá koronázták. És utána egyre csak nőtt a Birodalom 1918. november 3-áig. Lucian Boia román történész szerint: Vesztesek és győztesek (Az első világháború újraértelmezése), 33.o: „Ausztria történelmi alapon szerveződő, külön-külön igazgatott tartományok konglomerátuma volt, az etnikai arányok, a nemzeti küzdelem intenzitása pedig tartományról tartományra nagyon eltérő volt”. Ezt a közel négy évszázad Közép-Európáját a Habsburgok uralták egy birodalomban. Az utána következő évek Kelet-Európájában azonban gyors és nagy államhatár változások követték egymást négy nagy váltásban.

            Mária Terézia 1749-ben kiadott államigazgatási szabályzata a birodalmát két államban fogta össze: az örökös tartományokat és a cseh korona tartományait, valamint a Szent István-i Magyarországot egy-egy külön, de azon belül egységes államnak tekintette. 1754-ben még vámvonalat is létesítettek a két rész között.

            A Bécsi Kongresszus idején, 1815-ben Köztes-Európában a Porosz Királyságon, a Habsburg Birodalmon, az Orosz Cárságon és az Oszmán-Török Birodalmon kívül egyetlen egy független állam sem létezett.

            1848–49-ben Magyarország ki akart szakadni a birodalomból, de külső nemzetközi erők ezt megakadályozták.

            Az 1867-es Habsburg–osztrák–magyar kiegyezés a birodalmat dualista állammá alakította át: Osztrák Császárságra és Magyar Királyságra.

            Európa térképe azonban folyamatosan változott.1914-ben a birodalmak mellett már 6 független kisállam is létezett.

            Az Osztrák–Magyar Monarchia lakossága az I. világháború küszöbén 52,1 millió fő volt, a világ negyedik legnépesebb állama (Oroszország, USA, Németország után). Ez Európa népességének egynyolcadát tette ki 11 különböző nyelvet beszélő nemzettel és kisebbséggel.

            Az első világháború során – a bukaresti béke (1918. május 7.) értelmében – történelme folyamán még utoljára 5113 km²-el növekedett is.   Az Osztrák–Magyar Monarchia föderatív átszervezésére, megcsonkítására, feldarabolására a legkülönbözőbb elképzelések születtek. Ezeket nagyon sok cikk, könyv ismerteti részletesen. Fontos megjegyezni, hogy az első világháború fegyverszünetének aláírásakor (1918. november 3.) a Monarchia összes katonája a határokon kívül harcolt! Ezeket a határokat azonban a saint germaini (1919. szeptember 10.) osztrák és a trianoni (1920. június 4.) magyar békediktátumok alaposan megváltoztatták.

            Magyarország és benne a magyarság szupremációjának egyetlen biztosítéka, záloga a Monarchia volt. És ameddig az Osztrák–Magyar Monarchia fennállt (1918. október 16.), addig Magyarország pozíciója fennmaradt. Ekkor Károly osztrák császár manifesztumot adott ki az Osztrák Császárság föderális (államszövetségi) átszervezéséről – bízva abba, hogy a Monarchia népei így együtt maradnak. De pont az ellenkezője történt, megkezdődött a „nemzeti államok” megalakulása, és ezzel a Monarchia szétbomlása. Senki sem gondolta, hogy az I. világháború békekötésekor a Habsburg, az Orosz és a Török Birodalmak helyén 13 ún. nemzetállam kerül a térképre.

            A Monarchia utódállam nélkül szűnt meg. Az I. világháborút lezáró versailles-i békerendszerben Ausztria–Magyarország szétesése és Oroszország, Törökország területi veszteségei több „nemzetállam” születését segítették. A hatalmas területű Osztrák–Magyar Monarchia „örököse” lett önálló államokként a két kicsivé zsugorodott uralkodó nemzet országa: Kis-Ausztria és Csonka-Magyarország, a történelem folyamán eddig soha nem létező Csehszlovákia és a Fiumei Szabadállam. A Monarchia más tartományai pedig kiegészítették a Habsburgok birodalmán kívül eső területeken szerveződő nemzetállami kísérleteket, így jött létre a soha még csak el sem képzelt nagyságú Nagy-Románia a Partium, Erdély, Kelet-Temesköz, Bukovina, Bazarábföld (Besszarábia) az 1913-ban Bulgáriától elvett Dél-Dobrudzsa mellé, Nagy-Szerbia (álnevén: Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, későbbi álneve: Jugoszlávia) a Vajdaság, Dél-Baranya, a Muraköz, Horvátország, Szlovénia, Bosznia, Hercegovina stb. Szerbiához csatolásával. Lengyelország visszakerült a térképre a régi, 1772 előtti Lengyelország darabjai mellé kibővülve hatalmas idegen területekkel (Oroszországtól, a Monarchia osztrák tartományaiból, a Magyar Királyságtól és Németországtól). De ami feltűnő, a Történeti-Magyarország ezeréves területéből mindegyik új állam részesült!

            A Monarchia ausztriai része (az Osztrák Császárság) a történelem előre-haladtával egyre nagyobb területekre tett szert, így hatalmas tartományokat uralt, de a békediktátumkor a törzsországából keveset veszített kevés leendő osztrák kisebbséggel, sőt Nyugat-Magyarországból még területet is nyert, ezértAusztriában hamarabb napirendre tértek a békediktátum fölött. Egyedül Dél-Tirol területén éltek többségében osztrákok, de ott az antant Olaszország javára a győztes jussa mellett a földrajzi adottságokat vette figyelemebe.

            Az Osztrák–Magyar Monarchia 675 900 km² területéből Csehszlovákiához 140,0 ezer km² (20,7%); Lengyelországhoz 80,2 ezer km²  (11,9%); Romániához 113,6 ezer km² (16,8%); a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz 142,5 ezer km² (21,1%); Olaszországhoz 23,4 ezer km² (3,5%); Fiume Államhoz 27 km² került. Az Osztrák Köztársaság (mely nem tekintette jogelődjének az Osztrák Császárságot) a Nyugat-Magyarországról leszakított területekkel (későbbi német csinált neve: Burgenland) 83,8 ezer km²-re (12,4%); a Magyar Köztársaság, mely jogelődjének tekintette a Magyar Királyságot 93,0 ezer km²-re (13,8%) zsugorodott.

            A két világháború befejezése között a volt Osztrák–Magyar Monarchia területén a következő államok, államalakulatok osztozkodtak: Ausztria, Csehszlovákia, Csehország, Cseh–Morva Protektorátus, Horvátország, Jugoszlávia, Lengyelország, Lengyel Főkormányzóság, Magyarország, Harmadik Német Birodalom, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szovjetunió, Ukrajna Reichkomissariant.

            A második világháború után a volt Osztrák–Magyar Monarchia területén a következő államokat találjuk: Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szovjetunió.

         Ma ezt látjuk a volt Osztrák–Magyar Monarchia területén: Ausztria, Beloruszia, Bosznia–Hercegovina, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna.

NEMZETEK KONYHÁJA - Töltött káposzta (székely specialitás)