Horvátország magyar emlékeiből - Szentlászló nevezetességeiből

Erdődnél a Duna

          A három Árpád-kori magyar falut - Szentlászlót, Harasztit, Kórógyot - Eszéktől délre lehet elérni. A hagyomány szerint 1241-1242-ben a tatárok elől menekülő magyarok alapították a mocsárvilág védelmében. 1991-ben mind a hármat lerombolták a szerb szabadcsapatok. Az újjáépítés után az utcákon igényesen épített, komfortos házak sorakoznak. Szentlászlónak 1910-ben 2020 lakosa volt.

          Az újjáépített templom előtti ligetben 2000-ben a háború és a megszállás 48 áldozatának állítottak emléket.
          (A magyar nép ajándékaként újjáépített kórógyi templomot a március 16-i bejegyzésemben mutatom be.)

 

(Saját képeim)

Várnai Zseni: Csodák csodája

Tavasszal mindig arra gondolok,
hogy a fűszálak milyen boldogok:
újjászületnek, és a bogarak,
azok is mindig újra zsonganak,
a madárdal is mindig ugyanaz,
újjáteremti őket a tavasz.

A tél nekik csak álom, semmi más,

minden tavasz csodás megújhodás,

a fajta él, s örökre megmarad,

a föld őrzi az életmagvakat,

s a nap kikelti, minden újra él:

fű, fa, virág, bogár és falevél.

Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok,

innám a fényt, ameddig rámragyog,

a nap felé fordítnám arcomat,

s feledném minden búmat, harcomat,

élném időmet, amíg élhetem,

hiszen csupán egy perc az életem.

Az, ami volt, már elmúlt, már nem él,

hol volt, hol nem volt, elvitte a szél,

s a holnapom? Azt meg kell érni még,

csillag mécsem ki tudja meddig ég?!

de most, de most e tündöklő sugár

még rámragyog, s ölel az illatár!

Bár volna rá szavam vagy hangjegyem,

hogy éreztessem, ahogy érezem

ez illatot, e fényt, e nagy zenét,

e tavaszi varázslat ihletét,

mely mindig új és mindig ugyanaz:

csodák csodája: létezés… tavasz!

A furcsa természet

Csetneki Juhász Balázs: Csönd

             Csönd

kibontották virág lobogóikat a fák
kezdődik valami féktelen rohanás
ez most már végleges a télnek vége lett
a kezdet kegyelme sodor a vég végzetébe
így lesz mindennek majd egyszer vége

kökörcsin szárán ébred az ármány
ellenem jött a szél is de hazavitt mégis
borongós éjjelen hozzám bújt a félelem
az életben mennyi mindenre vágytál
 remélem ha kell lesz majd egy ágytál

a lusta nyár után az ősz már sodorja
fonja kötelét ködhálóját teríti szét
nem moccan a nyúl se fészkébe lapul
a hó magányom téli templomára hull
mélyén a csönd a csöndre ráborul

Sándorok köszöntése

Nem mindegy!

Sándor, József, Benedek napjára

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél,

József napján eltűnik a szél,

Zsákban Benedek

hoz majd meleget,

nincs több fázás, boldog, aki él.

Már közhírré szétdoboltatik:

minden kislány férjhez adatik,

szőkék legelébb,

aztán feketék,

végül barnák és a maradék.

Március 18. Sándor nap
         Sándor napja, a néphit szerint az első meleghozó nap. " Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget." Bizonyos vidékeken a zab és árpa vetésére legalkalmasabb napnak tartották.

Március 19. József nap
         A második meleget hozó nap. Szent József, a názáreti ács, Jézus gondviselőjének, a famunkások védőszentjének a napja.
            Ehhez a naphoz szintén fűződnek időjárás-, termésjóslás és haláljóslás is.
Ha ezen a napon pl. szivárványt látható az égen, akkor jó búza- és bortermés ígérkezik. De ha rossz idő van, akkor sok lesz a halott. Azt tartják, amilyen az idő Józsefkor, olyan lesz nyáron a szénahordáskor is.

            Sok helyütt ezen a napon engedik ki először a méheket és a legelőkre a marhákat, valamint ezen a napon ültetik el a fokhagymát és a krumplit. A hagyomány szerint ezen a napon szólalnak meg először a madarak, mert Szent József kiosztotta nekik a sípot. És ekkor érkeznek meg az első fecskék: "Fecskét látok, szeplőt hányok!" De ezidőtájt várták vissza a gólyákat is, amelyek tollazatának tisztaságából jósoltak. Ha tiszta fehér volt a tolluk színe, akkor szűk esztendő várt rájuk, viszont, ha koszos volt, akkor bő termésre számíthattak. A Mura vidéken ezen a napon a marhákat is kihajtják a legelőre.

Március 21. Benedek nap:
         A harmadik meleget hozó nap a bencés rend alapítójának, nursiai Benedeknek a nevét viseli. A név a latin Benediktus szóból származik, aminek jelentése: áldott. Ez a nap a tavasz első napja, és a napéjegyenlőség idejének napja is egyben. Régen ezen a napon zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek később csodatevő, betegségűző erőt tulajdonítottak. A szentelt fokhagyma főzetével kenegették a tífuszos betegek fejét és hasát. Időjárásjósló nap is, mert ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár.

            Népi megfigyelés: Ha Sándor, József és Benedek napokon süt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt, akkor hosszú, lucskos ősz lesz.