Schulek Frigyes születésnapjára - 1841. november 19.

Az itt látható márvány mellszobrát Szegeden, a Nemzeti Emlékcsarnokba helyezték el 1930–31 között. Stróbl Alajos (1856–1926) alkotása.

Szepességi evangélikus család sarjaként Budapesten született 1841. november 19-én. Apja – Ágoston – Kossuth Lajos munkatársa volt különböző gazdasági vállalkozásokban, majd az első pénzügyminisztérium titkára, aki a szabadságharc idején a kormánnyal Debrecenbe költözött. A szabadságharc leverése után Orsováig menekült Kossuthtal együtt.  Frigyes Orsován az újgörög iskolában az elemi tanulmányait oláh, görög és francia nyelven kezdte. 1851–52-ben Lőcsén tanult német nyelven. Apja a kereskedelmi kamara titkáraként Debrecenbe került, így a gimnázium öt osztályát itt végezte el. Ekkor szerette meg a reál tantárgyakat. Szenvedélyesen vonzódott a rajzművészethez. Elbűvölték a pesti épületek, a nagyszabású, szép alkotások, melyeket a nyári szünetekben látott.

Rokonai segítségével 1857-ben lépett be a fővárosi főreáliskola IV. osztályába, s lett rövidesen a német nyelvű iskola legjobb diákja. A szünidőben kőműves inasként dolgozott.

A budai József Politechnikum hallgatójaként – mint rendkívüli hallgató – egy év alatt tette le a vizsgáit. 1861 őszén Bécsben folytassa tanulmányait, a híres Szépművészeti Akadémia építészeti szakán. Ezidőtájt fordult Schulek minden figyelmével a középkor építészete felé. 1866-ban Schmidt Frigyes tanára Schulek Frigyest küldte Regensburgba, hogy elkészítse a Dóm felmérési terveit, és működjön közre a helyreállítás megtervezésénél. Az 1867-es párizsi világkiállításon e munkája megszerezte számára a nemzetközi hírnevet.

Ezután német, osztrák megbízásokat kapott. Franciaországban, Romániában, Olaszországban járt tanulmányúton. Látva a kiegyezés utáni fellendülést, 1868-ban hazatért Pestre. Megpályázta, és elnyerte az Országos Mintarajziskola és Rajztanárképző tanári állását. 1862-ben megalakult a Műemlékek Országos Bizottsága, melynek építésze maradt haláláig. 1903-ban megbízták a Műegyetem építészmérnöki kara középkori építészeti tanszékének vezetésével.  Nyugdíjas korában Balatonlellén lakott, ahol 1919. szeptember 5-én halt meg. Temetésén – abban a forrongó világban – csupán családtagjai álltak a sírjánál. Ma fiával közös sírban, a visegrádi temetőben nyugszik

            Építészeti tevékenységének jelentős korszaka (mellyel kiemelkedik az összes hazai építész közül) a magyar műemlékek helyreállítása. Ezek között legjelentősebb a Budavári koronázó templom (Mátyás-templom) restaurálása, a jáki, zsámbéki, lébényi templomok, a kassai és pozsonyi székesegyházak, az árvai, visegrádi, vajdahunyadi várak, a lőcsei városháza helyreállítási tervei.

            Elkészítette a Mátyás-templom környékének rendezési tervét, a főútra levezető lépcsőrendszerrel együtt. 1880–1883 között tervei alapján épült Szegeden a református templom. 1895–96-ban a budai várbeli Szent István-szobor talapzatát, 1897-től a Halászbástya terveit készítette. 1910-ben avatták fel a tervei alapján emelt jánoshegyi Erzsébet kilátót.

1895-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1917-ben a "Pro litteris et artibus" rendjellel tüntették ki.  Egész alakos szobra Balatonlellén, a Szalay-kastély (ma Afrika Múzeum) előtti parkban látható. Budapesten iskolát neveztek el róla: Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola (fenti írásomhoz az ő honlapjukon található életrajzot vettem alapul). 

Nagyon szép a tervei alapján Versegen (ma: Szerbia, 
Vajdaság, Dél-Bánság) 1860–63 között felépített Szent Gellért római katolikus templom

A filozófia világnapjára - november harmadik csötörtök: Minden relatív?

A nemzetközi férfinapra - csak férfiaknak

1913. február 19-én a nők egyenjogúságáért küzdő szüfrazsett mozgalom tagjai felrobbantották Lloyd George brit miniszterelnök vidéki házát. (Érdekes, hogy ezt ünnepeljük, ez nem számít terrorizmusnak? Kettős mérce van?)

A férfi a biológiai értelemben vett hímnemű felnőtt ember elnevezése, szemben a nőnemű felnőtt emberrel, a nővel. A pubertáskorban kialakuló másodlagos nemi jegyek közül kifejezetten a férfiakra jellemző széles váll, keskeny csípő. A férfiak átlagos testmagassága 175 cm körül van. A férfiak izomzata általában fejlettebb a nőknél. A születendő gyermek nemét egyetlen kromoszómapár határozza meg a 23-ból.

Átlagosan 100 leány újszülöttre 105–107 fiú jut. Ezután azonban a különbség elkezd kiegyenlítődni, mivel a fiúknál gyakoribb a bölcsőhalál, a fiúk koraszülöttként is sérülékenyebbek, továbbá a gyermekkori és tinédzserkori balesetek és betegségek gyakrabban érintik őket. Az nemek aránya körülbelül 36 éves korban fordul meg és egészen a legidősebb korosztályig több a nő, mint a férfi.

Európában átlagosan 4–5, Magyarországon 5–8 évvel kevesebbet élnek a férfiak a nőknél. A „férfi”, mint kifejezés olyan társadalmi többletjelentéssel is bír, ami az önálló, tettre kész, ambiciózus, és nem utolsó sorban a nők számára vonzó egyént jelöli. A nemenként eltérő társadalmi szerepeket a szociológia egyik résztudománya, agender studies kutatja. (Forrás: Wikipedia) 

   

Filozófia napjára - november harmadik csütörtök

            A filozófia a bölcselet tudománya, a bölcseleté, mely az emberiséget előreviszi. Ez okból hozta létre az UNESCO a Filozófia napját, melyet első alkalommal 2002-ben tartottak meg. Azóta minden évben tudományos konferenciákkal, vitafórumokkal és egyéb kapcsolódó eseményekkel ünnepelnek szerte a világon.

A filozófia a humor tükrében

A városok világnapja alkalmából - Csodálatos esti látvány a pesti Dunaparton és -partról

 Még alkonyatban

Sötétben

(A képeket 2014-ben készítettem.)

H. Barbócz Ildikó: Bekötöttünk

          Így mondták régen az öregek, az őseink az őszi munkák végére érve, felsóhajtva, megnyugodva, elégedetten. A szívós munkával, hangyaszorgalommal teli lett a kamra, a padlás, a pince, a szín. Kora

tavasztól késő őszig tartott a munka.  Hajnalok hajnalán már keltek az állatokhoz, és csak a kocsigyertyás este lelte őket a tűzhelynél, a kemencénél. Bizonyára vannak még ez országban ilyen emberek, de régebben ez volt az általános, a napi ritmus, a megélhetés rendje, szokása. A ma embere csak ámulna az ilyesmin, a hajnali teendőket nem is látná, a gereblyével, a kapával előbb ismerkednie kellene.

Mi gyerekkorunkban még beleszülettünk a kapás világba, nagypapánk szőlőt telepített a kertben, barna kannában hordtuk neki a vizet. A szőlőlugas ma is áll. Ha foghíjasan is, de hangulatos szüretek, préselések, kékszőlő-bogyózások, mustkóstolások, fokozások emlékét idézi. Nagymamánk hajdúsági pogácsát (Hajdúszoboszlón született) sütött mindig erre az alkalomra, a családi összejövetelre. Mert akkor még voltunk néhányan, akik a vödröket, a metszőollókat kézbe vettük, babos kendőben hajladoztunk a tőkék között, estébe hajlóan vártuk az édes-zavaros must csöpögését. Ezt bádog bögréből volt szokás megkóstolni. A legszebb fürtöket párosával madzagra fűzték föl, akasztották a kamrába, hogy karácsonykor finom csemege legyen.

A kamra valóságos kincsestár volt: ide hordták be télire ládákba az almát, itt száradt fateknőben vagy rozsdás nagy szűrőedényben az apránként az avarból fölszedegetett dió, itt forrt ki a must. A bor gyönyörű zöld üveg ballonokban érett. Ezekből „lopta ki” apánk a kész bort, amíg szerette-ihatta. A rücskös téli körtének és az illatos birsalmának külön az asztalon volt a helye. A földdöngöléses helyiségben a rózsakrumpli is sokáig elállt. Akkoriban még állandó neve volt a különféle krumplifajtáknak, a mai, kereszteződésből származókat a zöldséges sem tudja megnevezni.

Aztán eljött a mindenszentek ünnepe, és mi, kislányok ki-kisurrantunk a tepsiben fölállított gyertyákban gyönyörködni, mert ilyet még sosem láttunk. A kicsi kamraablakban imbolygó, sejtelmes fényekre aztán nagymamánk adta meg a magyarázatot. Ha erős tél köszöntött ránk, a disznóvágás után a kamrai hidegben vágtunk egy szelet paprikás abárolt szalonnát a reggeli pirítóshoz, merítettünk vas lábosból savanyú káposztás húst, ún. toros káposztát a vacsorára. Nemrégen a húgommal épp ezekre az időkre visszagondolva összegyűjtöttük a hajdan volt ízeket: új hús tormával, orjaleves karajból, hagymás vér a disznóölés reggelén, pogácsa, disznósajt, boros tea, töpörtyű zsírban kék bödönben eltéve, májas-véres- tüdős hurka, kolbász, káposztás kolbász és oldalas hús tepsiben sütve.

Én úgy mondom: szerencsére a földművelést, a kapálgatást mi is tovább vittük és örökítettük. Milyen nagy élmény volt még a régi telkünkön a hat sor málnásban medve módjára csemegézni, kicsi gyermekeinkkel az aljban kukoricabajuszt szagolgatni! Főzőtökből annyi termett, hogy a biciklit majd elrántotta a súly. A három-öt kilós, szürke héjú sütőtököket élvezettel gurítgattuk le a domboldalon. Süléskor barnán gyöngyöző, édes-kásás húsukat jóízűen majszoltuk a hűvös estéken, ki-kitekintve az aranyló őszbe vagy a hófehér tájba. Narancsos színüket aprításkor festővászonra viszem. Ebben hasonlítanak a sárgarépákhoz, melyekből egyszer akkorák teremtek, hogy orosz népmesébe illően huzigáltuk—ráncigáltuk ki őket a földből. Ez már a másik telkünkön történt. Itt gyűjtöttük fonott vesszőkosárba a vöröshagymát, szedtük vödrökbe a babot és a paradicsomot. A mandula volt az utolsó, melyet betakarítottunk: bottal vertük le az ágakról, gyakran a fejünkön, hátunkon is koppant, és a fűben „tűvé tettünk” értük minden talpalatnyi helyet. Aztán a hagymát is, a mandulát is, a gyűjtött diót is a teraszon szétterítve szárítgattuk.

Otthon a szőlősorok néha még gazdagon ontják fürtjeiket, de szüret már régen nincs, nem sül hajdúsági

pogácsa, a gyertyákat a temetőben gyújtjuk meg, telkeink a közös munka, az örömteli betakarítások szép emlékei. Várom, hogy majdan az unokáim tőlem is megkérdezik: mi végre pislákolnak mécsesek házi oltárom előtt a teraszon? A határban, az erdőben sétálva, kirándulásokon nem vagyok rest lehajolni egy-egy szem dióért, manduláért, a mogyorókat tüskés házukból kibontogatom, csipkéért kezemet összekarmolom, kökényből különleges ízű lekvár sorakozik a polcomon.

Ablakunk alatt az idén a kis virágos kertet felásóztam, a fűszernövényeket egy sorba ültettem, terméskövekkel csinosan kiraktam. Még a krizantémok nyílását megvárom, s a lehullott juharlevelekkel a rózsák tövét betakarom. Egyéb dolog nincs már a tél előtt. Bekötöttünk.
(Az illusztrációkat én, Batár Zsolt Botond tettem mellé.)

MOSZTALGIA - Halloween Fesztivál Budapest - 2014. október 31. (2/2)

             Halloween Fesztivál Budapest, Vörösmarty tér. 

Három kategóriában lehetett nevezni:

- A legjobb tök 

- A legjobb smink 

- A legjobb jelmez