Okos gondolatok

Otthon is megvalósítható

Lázár Éva kiállítása Nagykőrösön

    Derűs hangulat Nagykőrösön a Naphíd Galériában

Február 28-án délután tartotta a Naphíd Galériában Németh József Pál festőművész, galériatulajdonos a 2025/26-os évad első festmény kiállítás megnyitóját. A meghívott vendég Lázár Éva festőművész volt, aki ,,A csend érintése című” kiállítását hozta el hozzánk. 

Németh József Pál kedves szavakkal nyitotta meg a családias kiállítást. (Örömteli, hogy meglehetősen nagyszámú ,,család” jelent meg a megnyitón, teljesen megtöltve a rendelkezésre álló helyet). A kiállítás megnyitója Giottót, az itáliai reneszánsz festészet legnagyobb alakját idézte: ,,Minden festmény utazás egy szent kikötő felé” 

Lázár Éva festményei a szépség csodáját tükrözik. A falról ránk mosolygó vidám színes tájképek leginkább a Szeged környéki kiránduló helyeket elevenítik meg. Fákat, bokrokat, vizes élőhelyeket hoznak elénk az évszaknak megfelelő színekben pompázva. A tanító diplomával rendelkező művésznő 2014 óta szenteli teljes idejét a művészetnek. Azóta különböző alkotó táborokban vesz részt, és kiállítások sokasága áll a háta mögött. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, és már kilenc díja van. Képeit a helyszínen készíti, ezért is valóságosak, természetközeliek alkotásai. Átragyog rajtuk a fény, a mozdulatlan levegő a plein air sajátosságainak megfelelően. Éteri tisztaság hatja át képeit, amelyeket sajátos női derű hat át.

Azt, hogy nemcsak a természetet ábrázolja hitelesen, de nagyszerű  portrékat is készít, azzal bizonyította, hogy Németh József Pálnak és a kiállítást kedves énekével és gitárjátékával színesítő Medvegy Dorkának egy-egy róluk készített portrét nyújtott át.

A kiállítás március 31-ig látogatható.

                                                                                    Szigeti Márta

Képek: Vinczéné Fricska Erika

Mácsonyaerdő

Út az ismeretlenbe

Ébredezők

A tél lehelete

Alkonyat

A vendégkönyvbe beírtam: nagyon szép a kiállítás, jó a rendezés, Dorka kellemesen játszott és a megnyitó is kiválóra sikerült.

Arany János nyomában - Nagykőrösön

Dalmady u. 5., ezen a helyen állt a költő első lakása, ahová 1851-ben költöztek.

     

          Az Arany J. u. 27. sz. házban volt a második lakása. Innen költözött át a gimnázium mellett álló professzori lakások egyikébe.

    A Széchenyi tér 4. sz. alatti Arany János Református Gimnázium Internátusa

          A Szabadság téren a régi Városi Szálloda épületében ma az Arany János Művelődési Központ működik.

         A tér másik oldalán álló református templom kertjében található Arany János mellszobra, mellékalakja az egyik költeményében szereplő "Vén gulyás". Alkotója Stróbl Alajos.

          A szobor mögött álló Arany János Református Iskola épületének sarkán lett elhelyezve Arany harmadik lakásának emléktáblája, itt állottak az egykori professzori lakások. A domborműves táblát Molnár Elek készítette 1960-ban, a 100. évfordulóra.

  A Hősök terén áll az Arany János nevét viselő Református Gimnázium és Szakképző Iskola, amelynek oktatója volt 1851-1860. között a költő.

          A bejárat mellett egy újabb domborműves emléktábla, amelyet Sári Zoltán készített 2010-ben.

  A Cifrakertben álló Városi Múzeum, amely természetesen szintén a költő nevét viseli. Az egykor huszárlaktanyaként szolgáló épület bejáratánál szép domborműves tábla adja tudtul az intézmény névadóját. Az előtte kialakított parkban állították fel 1996-ban Varga Imre "Nagy Tanári Kar" nevet viselő szoborcsoportot. Az alsó képen Arany János is látható a többi híres Nagykőrösön oktatott "akadémiai tag" között.

Nagykőrösi utcája (Kép: Vinczéné Fricska Erika)

Arany János fa a Múzeum előtti "Nagykőrösi akadémikusok ligeté"-ben

Arany János születésnapjára - - - - - 1817. március 2.

          Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2 - Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, a Kisfaludy Társaság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója és főtitkára. Irodalmi pályafutása az 1845-ben született Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal kezdődött, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette. 1851-1860 között Nagykőrösön élt és a gimnáziumban tanított. Ekkor írta a világ legszebb verseit, a balladáit. Arany János sokáig maga volt a magyar költőeszmény. Gyulai Pál és kritikus-társai benne látták a klasszikus kiegyensúlyozottságot, az ékes magyar nyelv legnagyobb őrzőjét. 

Barabás Miklós festménye Arany Jánosról (1848)

Arany idézetek a hazáról, szabadságról:

Nekem áldott az a bölcső,
mely magyarrá ringatott.

Nem hallok, nem látok:
Keresek világot:
Oh, ha most valaki egy sugárkát adna!
Bár a látás után szivem megszakadna...

Láncaid lehulltak s im azontúl soká
Félve lépdel lábad, amikép megszoká.

Azok a magyarok, kik e hazát
Véren vették, vérrel ótalmazák,
Azok a magyarok, ha riadót fúttak,
A halál képétől nem messzire búttak.

Szép virág a szűz lyány innepnapra kelve:
De legszebb virág a haza szent szerelme.

Békében, harcban ember.
Méltó képmása istennek,
S polgára a hazának,
Válassza ott, válassza itt jobbik részt magának.

Oh, remélj, remélj egy jobb hazát!
S benne az erény diadalát:
Mert különben sorsod és e föld
Isten ellen zúgolódni költ.

Rossz időket érünk,
Rossz csillagok járnak.
Isten ója nagy csapástól
Mi magyar hazánkat!

Ha semmid sincs, van szép szabadságod.

A Teleki Sámuel Kulturális Egyesület képviseletében Arany János halála évfordulóján  (október 22.) koszorúzok 2020-ban Nagykőrösön

(Az oldalt szerkesztette: Batár Zsolt Botond)