Arany János születésnapjára - - - - - 1817. március 2.

          Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2 - Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, a Kisfaludy Társaság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója és főtitkára. Irodalmi pályafutása az 1845-ben született Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal kezdődött, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette. Arany János sokáig maga volt a magyar költőeszmény. Gyulai Pál és kritikus-társai benne látták a klasszikus kiegyensúlyozottságot, az ékes magyar nyelv legnagyobb őrzőjét.

Barabás Miklós festménye Arany Jánosról (1848)

Arany idézetek a hazáról, szabadságról:

Nekem áldott az a bölcső,
mely magyarrá ringatott.

Nem hallok, nem látok:
Keresek világot:
Oh, ha most valaki egy sugárkát adna!
Bár a látás után szivem megszakadna...

Láncaid lehulltak s im azontúl soká
Félve lépdel lábad, amikép megszoká.

Azok a magyarok, kik e hazát
Véren vették, vérrel ótalmazák,
Azok a magyarok, ha riadót fúttak,
A halál képétől nem messzire búttak.

Szép virág a szűz lyány innepnapra kelve:
De legszebb virág a haza szent szerelme.

Békében, harcban ember.
Méltó képmása istennek,
S polgára a hazának,
Válassza ott, válassza itt jobbik részt magának.

Oh, remélj, remélj egy jobb hazát!
S benne az erény diadalát:
Mert különben sorsod és e föld
Isten ellen zúgolódni költ.

Rossz időket érünk,
Rossz csillagok járnak.
Isten ója nagy csapástól
Mi magyar hazánkat!

Ha semmid sincs, van szép szabadságod.

A Teleki Sámuel Kulturális Egyesület képviseletében Arany János halála évfordulóján  (október 22.) koszorúzok 2020-ban Nagykőrösön